Függetlenként talpon maradni, avagy meddig osztható még a médiatorta?
2010 óta sokszor éreztük, hogy ennél rosszabb már nem lehet. És lett.
2010 óta sokszor éreztük, hogy ennél rosszabb már nem lehet. És lett.
Yasser Louati párizsi jogvédő szerint a terroristák céljai évek óta világosak, a tömeges lehallgatás és megfigyelés azonban teljes kudarc, szinte sohasem tudnak megakadályozni újabb és újabb késeléseket.
Az új kancellár szerint az egyetemfoglaláson „fogy a lelkesedés”, de újabb ultimátumokkal már nem próbálkozik.
A külvárosi életmód sokáig egyet jelentett az „amerikai álommal”, ami most mind a két elnökjelölt szerint veszélyben van, egészen más okokból.
Legalábbis a csütörtöki hírek erre engednek következtetni.
Franciaországban két hét alatt több kegyetlen késes támadást hajtottak végre radikális iszlamisták, Macronék pedig szítják a muszlim lakossággal szembeni gyűlöletet.
Jobb, ha észben tartják az urak: itt vagyunk, kiállunk a lengyel nőtársainkért, és itt leszünk az utcán, amikor a mi életünket fenyegetik majd.
A nők és a fiatalok különösen rossz helyzetbe kerültek.
Rövid időn belül minőségi változást eredményezne a magyar munkavállalók életében.
Arra hivatkozva, hogy elfogadhatatlan kijelentéseket tett a párton belüli antiszemitizmussal kapcsolatban.
A polgármester szerint nincs összeférhetetlenség abban, hogy a pénzügyi bizottság elnökének cége bérli „bagóért” az önkormányzattól a szabadstrand előtti parkolót.
Eközben kiderült, szeptemberben 32 ezer ember veszítette el a munkáját.
Hónapokba telhet, mire jutnak valamire.
Habár ez egyelőre főleg spekuláció, egy biztos: a szocialista szenátor még sokáig lesz része az amerikai közéletnek.
Szél Bernadett közérdekű adatigénylését elutasították.
A kulturális munkások tudásai egy szolidáris mozgalom részeként nemcsak a művészet válságára, hanem a tágabb társadalmi krízisekre is tudnának reagálni – miközben ezek az alternatív intézmények megélhetést és stabilitást is nyújtanának a résztvevőknek.
Ez a válaszuk arra, hogy egy friss felmérés szerint 8 ezer orvosból 6 ezer – béremelés ide vagy oda – nem írná alá az új jogviszonyt.
Össztársadalmi ellenkezést váltott ki a szigorítás Lengyelországban, a kormánypárt népszerűsége is rohamosan csökken.
Az EB előterjesztése csak annyit javasol, hogy mindenhol ugyanolyan szempontok alapján számolják ki a „megfelelő összegű” a minimálbért, de hogy az mihez képest legyen „megfelelő”, és pontosan mekkora, azt lényegében a tagországok hatáskörébe utalja.
Az az állam, amely korlátozza az abortuszhoz való hozzáférést, azt a nőgyűlölő, patriarchális rendszert erősíti, amely a nők teste fölött tulajdonjogot érez, fölötte rendelkezni akar.
Ezen kívül a szakszervezet úgy véli, azért nem hozzák nyilvánosságra a koronavírussal érintett intézmények listáját, mert akkor több dolgozónak kéne 100 százalékos táppénzt fizetni.
Németországban akár november végéig bezárhatnak a vendéglátó-egységek és a kulturális létesítmények, míg Franciaországban 4 napos, országos lezárása készülnek.
Az EMMI szerint még indokolt a tantermi tanrend, ám a digitális oktatásra átállás potenciálisan rengeted lemaradást hozhat az SNI-s tanulóknak.
Ezzel a kulturális területen és a szakképzésben dolgozók után még egy ágazatnál a piaci jellegű bérezést alkalmazná az Orbán-kormány.
Karácsony Gergely közölte: a közgyűlést a lehető legkorábbi időpontban pótolni fogják, emellett pedig olyan jogszabálymódosítást kezdeményezett a kormánynál, ami lehetővé teszi a fővárosi közgyűlés megtartását online formában.
Főként az új vezényelhetőségi szabályok és a másodállás kvázi tiltása miatt az orvosok túlnyomó többsége nem írná alá az új jogviszonyt.
Jelenleg a struktúra határozza meg a funkciót. Azért kerülnek idősek, fogyatékosok, árvák intézetekbe, hogy fenn lehessen azokat tartani.
Az Államkincstár és a szakember szerint sem történhet meg ilyesmi. Jelenleg 700 ezer nyugdíjas él a létminimum alatt.
Valamint megbetegedett Vidnyánszky Attila is.
Osztrák és magyar szakszervezeti vezetőkkel beszélgettünk a témáról.