Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szokatlanul keményen szólt oda a kormány az osztrák Strabagnak

Szokatlanul keményen ment neki a kormány egyik kedvenc építőipari cégének, úgy savazza az Innovációs és Technológiai Minisztérium az osztrák Strabagot, mintha nem is a magyarországi közbeszerzéseken induló egyik legsikeresebb cégről lenne szó.

A történet lényege, hogy az M0 körgyűrű déli szakaszára eső Deák Ferenc híd rekonstrukcióját a Strabag vezette konzorcium nyerte el, ami egyáltalán nem ritkaság, a cég évtizedek óta benne van szinte az összes nagyobb volumenű magyarországi autópálya-építésben, hídépítésben, miegymásban.

Az MTI szerint a hídon tavaly májustól szeptemberig végezték el a szükséges sarucseréket, idén áprilisban pedig készre jelentették a bal pályahíd megnyitáshoz szükséges feladatokat is. Nem sokkal később azonban a saruk cseréje szükségessé vált, egyikük el is tört.

Schanda Tamás államtitkár az esetről úgy nyilatkozott,

„a saját, súlyos mulasztásuk okozta problémákon lassan fél éve képtelenek felülkerekedni a kivitelezők. Csak az állami vállalatok éberségének köszönhető, hogy ezzel nem sodorták közvetlen veszélybe a közlekedőket.”

Ami még a hangnemnél is érdekesebb a történetben, hogy Schanda egyenesen a közbeszerzésekből való örökös érvényű kizárással fenyegette meg a közbeszerzések veteránját, amivel eddig nem látszott, hogy a kormánynak komoly konfliktusai lennének. Az MTI anyaga szerint

„vizsgálják annak a lehetőségeit is, hogy az ilyen hanyagul, felelőtlenül eljáró cégeket miként lehetne egyszer és mindenkorra kizárni a közbeszerzésekből.”

Ezt lehet vérmérséklettől függően értékelni, az azonban bizonyos, hogy a kormány – legalábbis az elmúlt években – nyilatkozik ilyen kritikusan nyugati multinacionális cégekkel szemben, pláne olyannal, amelyikkel ilyen gyakran üzletel.

Ráadásul valószínűleg igaza van a kérdésben: az adott útszakasz nem megfelelő minőségben készült el, részeit szakaszosan le kell zárni a hibák kiküszöbölése érdekében, és ez közvetve-közvetlenül többletköltséget okoz a kormánynak, a gazdaságnak és a társadalomnak legyen az akár anyagi, vagy más természetű.

Egyébként ha már a kormány ezen az úton indult el, akkor a társadalom, a gazdaság és az államháztartás megkárosítása miatt valószínűleg számos cégnek a körmére nézhetne például azért, mert túlságosan drágán építettek meg valamilyen infrastrukturális beruházást, legyen a nyertes konzorcium külföldi vagy magyar – persze itt felmerülne annak a felelőssége is, aki a benyújtott ajánlatot elfogadta.

Azonban a kép sajnos árnyaltabb, ha megnézzük a Deák Ferenc hídon dolgozó konzorcium másik szereplőjét: az A-Híd Zrt. ugyanis már korábban is a fideszes médiabirodalom célkeresztjébe került, a Mandiner forrásai szerint például baloldali kötődésű cégről van szó, aminek egy rendezvényén Tüttő Kata főpolgármester-helyettes is részt vett.

Ez pedig máris más megvilágításba helyezi a kormányzat feltartott mutatóujját, miszerint

„az államtitkár azt mondta, »remélhetjük, hogy a baloldal is tanul a Deák Ferenc híd esetéből«. Bízik abban, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és a budapesti vezetés nem a Strabagra vagy az A-Híd-ra fogja bízni egy másik budapesti híd, a Lánchíd felújítását.”

Vitathatatlan ugyanis, hogy miután egy beruházáson hanyag munkát végeztek a cégek jogosan csappan meg a beléjük vetett beruházói bizalom, ugyanakkor nehéz másképp látni a helyzetet, minthogy az M0 hídjának rekonstrukcióját a főváros és a kormány közötti, Lánchíd körüli hadakozás eszközeként vetik be.

Ahogy az sem kétséges, hogy a kormány annak örülne leginkább, ha a nemzeti tőkésosztály hozzájuk közelebb álló szegmense újíthatná fel a Lánchidat – miközben épp a hivatkozott Mandiner-cikkben is hivatkoznak arra, hogy Karácsonyék véleményük szerint épp egy Strabag-A-Híd konzorciumra írnának ki közbeszerzést.

Félreértés ne essék: azzal az ég világon semmi probléma nincs, ha a megrendelő, pláne ha a kormány akár éles – és jogos – kritikát fogalmaz meg egy magyarországi vagy külföldi nagyvállalattal szemben akár az elvégzett munka minősége, akár a cég tevékenysége, működése kapcsán.

Az azonban már kétséges, hogy fogunk-e valaha is hasonló kritikákat hallani a Mészáros és Mészárossal szemben is, vagy a kormány megtartja az ilyesmit a tőle távolabb álló gazdasági csoportoknak – mindenesetre ismerve például a szennyező üzemek veszélyességének megítélése terén alkalmazott kettős mércét, nem valószínű.

Címlapkép: MTI/Mónus Márton