Sürgős, valódi egyeztetést kérve fordult levélben a Magyar Orvosi Kamara Pintér Sándor belügyminiszterhez tegnap. Ahogy arról a Mércén beszámoltunk, a 48 ezer orvost tömörítő szakmai szervezet szerdán közzétett friss felmérése szerint az orvosok túlnyomó többsége főként az új vezényelhetőségi szabályok és a másodállás kvázi tiltása miatt nem írná alá a béremeléssel, ugyanakkor rengeteg jogsértéssel is járó új jogviszonyt, ami tömeges külföldre vagy a magánegészségügybe vándorlást eredményezhet az orvostársadalmon belül.

Bár a kormány kommunikációja szerint a törvény és annak végrehajtási rendeleteinek kidolgozásába bevonta és bevonja a kamarát, a MOK ezt cáfolja, tudomása szerint a rendeletek nem kidolgozásra várnak, hanem már gyakorlatilag készen vannak.

„A koronavírus járvány súlyosbodik és további drámai terjedése várható. A kórházban és lélegeztetőgépen lévő betegek száma egyre nő, a COVID osztályok kritikus állapotú betegeit már szemészek, pszichiáterek és fogorvosok látják el. A Kormány intézkedései váratnak magukra. Olyan helyzetbe hozzák az orvostársadalmat, ami nem csupán méltatlan, hanem a biztonságos betegellátást veszélyezteti”

– olvasható a levélben.

A MOK ezért felszólítja a kormányt, hogy korrigálja a magyar egészségügy dolgozóinak nagyfokú elégedetlenségét kiváltó törvényt, mihamarabb vonja be az egyeztetésbe a szakmai kamarákat, ezzel is segítve, hogy „az orvosok és ápolók a betegekre tudjanak koncentrálni”. A szervezet az eddigieket nem tekinti korrekt partneri együttműködésnek a kormány részéről. Pintér Sándortól azt kérik, a hét végéig írja meg az egyeztetés menetét.

Az Orvosi Kamara felmérésében rákérdezett a törvény általa legaggasztóbbnak tartott elemeire, amelyek alapján a szervezet konszenzusos törvénymódosítást (nem pedig rendeleti szabályozást) vár a következő pontokban:

• A vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel;
• A másodállások gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni;
• Az eredeti, szakmai előmenetelt tükröző és későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérjük;
• A szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a közalkalmazotti viszonyban;
• A hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen pl. a nőgyógyászat kivételezése és az önkéntes segítő megjelenése);
• Az érdekképviseleti lehetőségek – nemzetközi jogba is ütköző – korlátozását vegyék ki a törvényből.

A felmérésben résztvevők 77 százaléka, 5970 orvos nyilatkozott úgy, hogy nem írja alá az új jogviszonyt, amennyiben ezek a követelések nem teljesülnek. Legnagyobb részük, az orvosok 37,4%-a a magánegészségügybe tart, de 35,3% nyilatkozott úgy, hogy a szerződés aláírása helyett elhagyja az országot vagy az ágazatot.

Ahogy arról október elején beszámoltunk, az orvosok új jogállásával kapcsolatos törvénymódosítás ellen több szakszervezet is tiltakozik, ugyanis tartanak a szakszervezeti és munkavállalói jogok elleni „durva támadásoktól”.