Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Magyar Orvosok Szakszervezete arra kéri Áder Jánost, ne írja alá az orvosok béremeléséről szóló törvényt

A kormány arra hivatkozik, hogy a Magyar Orvosi Kamara bértábla javaslatát fogadta el, azt azonban egy olyan törvénybe csomagolta, amelynek mindössze csak egy, a későbbiekben könnyedén megváltoztatható melléklete a bértábla, miközben az egészségügyi dolgozók számára aránytalan és szükségtelen korlátozásokat vezet be. Mindez idegen az eddigi magyar, valamint az európai egészségügyi szabályozásban, és ellentétes a nemzetközi alapelvekkel is – állítja a Magyar Orvosok Szakszervezete, ezért arra kéri Áder János köztársasági elnököt, ne írja alá a kedden rekordsebességgel elfogadott törvénymódosítást az orvosok új jogállásáról.

A szakszervezet kifogásolja az orvosok másodállásának tilalmát, szerintük ugyanis ez súlyosan sérti a magyar és az európai jogot és azt is elfogadhatatlannak és szükségtelennek tartják, hogy a törvény lehetőséget ad az orvosok átvezénylésére más intézményekbe. Úgy vélik, ezzel akár családokat szakíthatnak szét, és sérül a szabad munkavállalás joga is, ráadásul mivel a törvény nem rendelkezik ennek szabályairól, ezt később fogják kormányrendeletekben szabályozni, amelyekről egyelőre semmit sem lehet tudni.

A törvény emellett a szakszervezeti jogok durva csorbítását is eredményezi és a munkavállalók érdekképviselethez való jogát is szükségtelenül és jogellenesen korlátozza,

mivel a helyi érdekképviselet lehetőségét gyakorlatilag kizárja, tiltja a kollektív szerződés kötését a hatálya alá tartozó intézményekben, illetve a sztrájkjog gyakorlását – a lehetőségeket egyébként is jócskán szűkítő sztrájktörvényen túlmenően – tovább korlátozza az egészségügyi ágazatban.

„Ez a törvény olyan felhatalmazást ad a kormánynak, amely alapján rendeleti úton szabályozható minden olyan alapvető munkavállalói jog, amelyeket korábban törvényi szinten szabályoztak”

– írja a szakszervezet mai közleményében, hozzátéve: ez jogbizonytalansághoz és kiszámíthatatlansághoz vezet, hiszen azok, akik esetleg elfogadják az új jogviszonyt, most még ténylegesen nem láthatják, hogy milyen módon határozza majd meg a kormány akár egyik napról a másikra rendeletben

  • a munkaszerződésük tartalmi elemeit,
  • az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésének a törvényben foglaltaktól való további eltérés lehetőségeit,
  • az egészségügyi szolgálati viszonyban álló személyek minősítési szabályait,
  • az egyes fizetési fokozatokhoz tartozó illetmény felső összegét,
  • a fizetési fokozatok közötti előrelépés szabályait,
  • az önként vállalt többletmunkáért járó díjazás megállapítása során figyelembe veendő szempontokat,
  • a helyettesítési díj mértékét, az egészségügyi szakdolgozók körét,
  • a pótszabadságra jogosultak körét,
  • az illetménynövekedés feltételeit,
  • vagy a végkielégítés mértékét.

A napokban több egészségügyi szakmai szervezet is komoly aggodalmát fejezte ki a törvénymódosítással kapcsolatban. Ahogy arról beszámoltunk, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara attól tart, hogy az új szabályok bevezetése a szakdolgozói humánerőforrás hiány miatt ellehetetlenítik egyes intézmények működését, mivel a magyar szakdolgozói kar jelentős része másod, sőt harmadállás együttes fenntartásával tudta és tudja biztosítani azt az anyagi biztonságot, amelyet jogosan követeltünk együtt a korábbi tárgyalásokon.

A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint pedig a meghirdetett orvosbéremelés komoly bérfeszültséget generál, ha az nem jár együtt a többi egészségügyi dolgozó bérrendezésével, mert sokan csak jóval mérsékeltebb, vagy semmilyen béremelést nem kaptak, így továbbra is rendkívül alacsony bérekért végzik megfeszítő munkájukat.

Tegnap a Magyar Orvosi Kamara is reagált az eseményekre: mint azt közleményükben írták, a béremelésről ugyan egyeztettek velük, de az meglepte őket, hogy azért cserébe az orvosoknak vállalniuk kell, hogy szabadon vezényelhetik őket kórházak között. „Katonák nem leszünk” – fogalmazott a MOK. Emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a törvény egylépcsős végrehajtása súlyosan veszélyezteti az ellátórendszer működését és sérti az orvosok alapvető jogait, ezért a törvény módosítását kérik a kormánytól.

Frissítés 19:47

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) csütörtökön közös nyilatkozatot adott ki, melyben közölték: tiltakoznak az egészségügyi szolgálati jogviszony törvény beterjesztésének módja és annak tartalma miatt.

Bár hangsúlyozzák, hogy az orvosok bérének emelésével egyetértenek, azt azonban ki kell terjeszteni az egészségügyi- és egészségügyben dolgozók teljes körére.

„A magyar kormány egy teljes munkavállalói csoportot vesz ki a közalkalmazotti szférából és alkot egy új jogállási törvényt számukra úgy, hogy egy ilyen hatalmas jelentőségű kérdésben nem történt előzetes társadalmi párbeszéd, és a szakszervezeteknek mindössze 4 órát biztosított az tervezet megismerésére véleményezésére. A szakszervezetek észrevételeit nem is tárgyalta a törvényelőkészítő bizottság”

– írják.

Emellett ők is kifogásolják a törvényben elrejtett „durva támadásokat” a szakszervezeti és munkavállalói jogok ellen, mindezek fényében pedig a törvény haladéktalan visszavonását és az érintettekkel való egyeztetést követelik a kormánytól.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán