A francia forradalom alatt 1793-ban a hadsereg feltöltése miatt felkelés tört ki Vendée megyében. Miként vált a parasztfelkelés valódi polgárháborúvá?
Talán nem voltak hősök, de gyáva falka sem: sok tekintetben ugyanabban az illúzióban osztoztak, mint a legnagyobb ellenfeleik – ez a mai, illúzió nélküli világunkban bizonyára értetlenséget szül.
Nem a burzsoázia hozta létre a Forradalmat, de a Forradalom hozta létre a burzsoáziát – leginkább egy egységes, a nemességgel lassan összeforrott új uralkodó osztály képében.
Aligha lenne helyes TGM szövegeit valamiféle Bibliaként kezelnie a hálás utókornak: olvassuk őket, gondolkodjunk el rajtuk, vessük harcba saját tudásunk erőit, hogy az életmű ne csak az hommage része legyen, hanem eszmélésünk fontos fejezete.
Az idejét nem tudjuk, mikor volt Franciaország ennyire jobboldali ország.
A hatalomhoz közel álló médiák micsoda boszorkánykonyhája kell hozzá, hogy mégis minden a francia identitásról, a veszélyben levő fehér rasszról, a haldokló Köztársaságról, a nagy népességcseréről szóljon…
Még az sem lehetetlen, hogy alkotmányozó időket fogunk élni. Itt az ideje a történelemhez fordulnunk, amely tud egy alkotmányról, amelyet bár sosem vezettek be, mégis döntő fontosságúnak bizonyult.
A közterületek elnevezése a nép politikai nevelésének része, így mindig kérdéses, hogy a történelem nagy szereplői, politikai elvek, történelmi események közül mely érdemli meg, hogy közterület neve őrizze az emlékét?
Ahogy a gyökeres változtatás igénye egyre inkább teret nyer, úgy lesz egyre aktuálisabb a legnagyobb forradalom örök szimbóluma: a Nagy Francia Forradalom.
A kommün harcosai az utolsó napokban sem veszítették el a reményt és a lelkesedést: végre olyan körülmények között harcolhattak, melyet ismertek, nem kevesen tartották úgy, hogy Párizs utcakövei még menthetik a forradalmat.