Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Balatonakarattyai civilek nem nézik jó szemmel az MNB vitorláskikötő-beruházását

Balatonakarattyán, az egykori MÁV-üdülő területén épít többfunkciós rekreációs intézményt, valamint oktatási, és konferencia-központot a Magyar Nemzeti Bank cége, az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft., ettől azonban a helyi civilek egy része a legkevésbé sincs elragadtatva – derül ki a Magyar Hang cikkéből.

Matolcsy Gyöngyi, a jegybankelnök volt felesége által vezetett falu lakói elsősorban a jövőre átadni tervezett kishajókikötőt tartják problémásnak, mivel jelentősen átalakítaná a tópartot.

Ráadásul a leendő kikötőt partmenti közterületen, egy 30-50 méter széles sétányon építik, noha – ahogy a lap megjegyzi – oda már hosszú ideje csak a szomszédos strandokról lehet bejutni, miután a jelenleg is zajló építkezés elzárja a parttal párhuzamosan futó önkormányzati úttól. Legalábbis a kormányhivatalhoz beadott kérelem szerint a kikötőfejlesztés érinti ezt a bizonyos területet, ennek ellenére a beruházást támogató önkormányzat a lap megkeresésére vitatta hogy így lenne.

Nemcsak ez problémás a tiltakozó lakosok szerint, de a tóba 120-150 méter mélyen benyúló hullámtörő mólók (amik megakadályozzák, hogy viharos időben a Balaton hullámai kárt tegyenek a kikötőben lévő hajókban) véleményük szerint jelentősen megváltoztatnák Akarattya tópartját, ráadásul mederkotrásra is szükség lenne a kiépítéséhez.

Az önkormányzat már 2016-ban is szerette volna kikötővel bővíteni turisztikai portfólióját, azonban az alapvető jogok biztosa problémásnak találta a terveket, és van olyan része a projektnek, ami a jelenleg hatályos Balaton-törvénnyel sincs összhangban.

Ennek fényében azért nem épülhetne hajókikötő, mert a két, strandolásra alkalmas szakasz közötti ötméteres sáv lenne az egyetlen kikötési hely a vizsgált partszakaszon, és az új, később várhatóan állami véglegesítéssel hatályba lévő szabályozási terven sem szélesebb ez a rész.

Ennek ellenére kezdte el a beruházó cég az engedélyeztetést, amit a kormányhivatal formai okokra, valamint hiányzó iratokra hivatkozva elutasított, többek között nem kezdeményezek előzetes környezetvédelmi vizsgálatot, hiányzott a beruházó igazolása, de még az eljárási díjat is csak felszólításra fizették be.

A lap szerint az önkormányzat azzal hűti a kedélyeket, hogy nem engedélyező hatóság, azonban látszólag eddig sem álltak ellen a beruházásnak, sőt, az egykori MÁV-üdülő területén növelték is a beépíthetőséget, mondván a település érdekét szolgálja.

November negyedikére szabad ég alatt tartott közmeghallgatást is hirdettek – ennek létszámát azonban a járványra hivatkozva 40 főben limitálták, és előzetes regisztrációhoz kötötték.

A Balatonpartot az elmúlt években rohamléptekkel kezdte el felvásárolni a NER, valamint különböző függelékei, aminek eredménye, hogy egyre kevesebb a helyi lakosok, vagy az egyszerű turisták számára hozzáférhető partszakasz. Noha Akarattyán a beruházó cég a Nemzeti Bank tulajdona, az építendő kikötő értelemszerűen a partmenti sétány lényegét venné el, cserébe azt a módosabb réteget szolgálná ki, akiknek lehetőségük van hobbiszinten vitorlázni a tavon, miközben a környező településeken (például a közeli Balatonaligán) már rendelkezésre állnak hasonló funkciót ellátó kikötők.

A Balaton körüli ügyeket és a tóhoz való hozzáférés problémáját rendszeresen tárgyaljuk a Mércén, ezen cikkeinket itt éritek el, ahogy a vízparti területek privatizálásának országos problémájáról, valamint az ezzel szembeni ellenállásról is több cikkünk született. A civil ellenállás néhány sikeréről pedig itt olvashattok.

via Magyar Hang