Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Öt ügy, amely bizonyítja a közösség erejét Civilek a tőke ellen

2020 eddig tagadhatatlanul izgalmas év volt, sokszor nem éppen a szó pozitív értelmében: jelenleg minden idők legpusztítóbb erdőtüzei tombolnak az USA nyugati partján, itthon pedig nyakig vagyunk egy pandémia második hullámában. Ami viszont a közösségiség erejét tekintve némi reményre adhat okot, az az, hogy az elmúlt negyedévben több civil csoportosulás nyert a tőke ellen lokális ügyekben, vagy legalábbis meghallotta hangjukat az országos sajtó: ezekből az eseményekből válogattunk most öt olyat, amelyet mi is részletesen végigkövettünk a Mércén.

Harc a tatai Öreg-tóért

A különleges természeti értékekkel rendelkező településre még az év elején vetett szemet a kormányzati támogatásokkal bőven kistafírozott Hell Energy cégcsoport egyik tagja, az Avalon szállodalánc: a cég májusban hivatalosan is bejelentette, hogy megvásárolt az Öreg-tó partján két telket, amelyekre egy ötcsillagos, 120 szobás szállodát építenének, a kihasználatlanul álló Esterházy-lovarda műemlék épületét pedig étteremmé alakítaná át. A beruházásról szóló, hosszabb cikkünk ide kattintva olvasható.

A helyi civilek a járvány első hullámának idején a Stop Avalon! Tata Facebook csoportban kezdtek el szerveződni: a csoportnak mostanra már több, mint 14 ezer tagja van, valamint innen nőtt ki később a Miénk a Grund Városvédő Egyesület is.

Az akkor még Stop Avalon! Tata néven működő csoportosulás júliusban egy nagyobb tüntetést is szervezett azon helyiek számára, aki nem értettek egyet a természetkárosító beruházással: az eseményen mintegy ezer ember vett részt. Michl József, a beruházást támogató tatai polgármester pár nap késéssel úgy kommentálta az eseményeket, hogy a tüntetésen szép számmal vettek részt „vendégek”, így próbálva elbagatellizálni a helyiek felháborodását.

A grundosok végül négy népszavazási kérdésükből kettőt át tudtak nyomni a Helyi Választási Bizottságon, a polgármester viszont fellebbezéssel élt, így időben biztosan eltolódik az aláírásgyűjtés. Addig is vírusbiztos tóátölelő akciót szerveztek: a résztvevők között a 1,5 méteres védőtávolságot színes, kék és zöld szalagok segítettek betartani.

Pilismarót, kavicsbánya nélkül

Arról, hogy a váci GM-Pro Kft. tavaly december óta egy 1,2 millió négyzetméteres kavicsbánya megépítését tervezi Pilismaróton, sok helyi az utolsó pillanatban értesült: a hirtelen fellángoló felháborodás miatt Pergel István Csaba, a város független, ám Fidesz által támogatott polgármestere, valamint a teljes testület rövid időn belül le is mondott, a civilek pedig petíciót indítottak a bánya ellen, mert attól tartottak, hogy a működése nagy zajjal, porral és természetkárosítással járhat, a munkagépek és teherautók pedig aránytalanul megterhelnék majd a falu infrastruktúráját.

Az augusztus elején, tiltakozásképpen szervezett tüntetésen több százan voltak jelen, a felszólalók beszéde után hangbejátszással is szemléltették, milyen fülsüketítő zajjal járna egy ekkora területű, aktívan működő kavics- és homokbánya.

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya végül augusztus 25-én bejelentette: a GM-Pro Kft. bányatársaság Pilismarót településen külszíni bányászati tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi engedélyét visszavonta, illetve a környezetvédelmi engedély kiadása iránti kérelmét elutasította. Ahogyan a Bányamentes Dunakanyart civil csoportosulás is írja Facebook-oldalán: lefordítva ez annyit jelent, hogy egyelőre sikerült megakadályozni a mostani bányanyitást.

„Szeretnénk felhívni mindenki figyelmét arra, hogy munkánk ezzel természetesen nem áll le, továbbra is feszített tempóban dolgozunk a civil szervezet megalapításán és további lépéseket teszünk arra vonatkozóan, hogy a jövőben még egy hasonló próbálkozás teret ne kapjon”

– tették hozzá.

A vonatközlekedés Keszthely és Budapest között marad

A győzelemről egy helyi ellenzéki önkormányzati képviselő, Molnár Tibor számolt be: szeptember 13. után is marad a két város közötti, menetrendszerű vonatközlekedés, az erre irányuló petíciót (amelyhez az aláírásokat a KEVE, azaz a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület aktivistái gyűjtötték) 4517 ember írta alá.

👍 Örömmel jelentem az általam indított online petíció 4517 aláírójának, valamint a papír alapú aláírásgyűjtés több száz…

Posted by Molnár Tibor on Monday, 7 September 2020

A két város közötti közlekedés leállásának első fázisa a helyközi autóbuszos járatok számának csökkentése volt: a döntés minden bizonnyal a MÁV-Volán közös joggyakorlásának és emiatt a vasúti közlekedés priorizálásnak egyik következménye lehetett. A kimaradó autóbuszok alternatívájaként a társaság a vonatos utazást ajánlotta, ám rögtön ezután a naponta közlekedő kilenc közvetlen gyorsvonatból hetet meg akartak szüntetni.

Ezután indította el petícióját Molnár Tibor, amelyet közvetlenül Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárnak címzett és amelyet végül több, mint négyezren írtak alá.

„Azon túl, hogy tanulmányi, üzleti és munkaügyekben rengeteg keszthelyi és környékbeli lakos utazik vonattal a fővárosba és onnan vissza, a gépkocsi nélkül közlekedő turisták széles rétege számára is megnehezedik a Balaton nyugati végébe való eljutás”

áll a petíció szövegében.

Bár az illetékes államtitkár végül válaszra sem méltatta a képviselő levelét, időközben mégis úgy határozott, hogy az eredeti menetrendterveket – miszerint csupán egy vonatpár, azaz két gyorsvonat maradt volna – elvetik. A képviselő bejegyzésében több civil szervezet munkáját is kiemelte – és emellett a Mérce témában született írásait is megköszönte.

Óbudai kutyások a fakivágás ellen

Június végén a kormány egy újabb kiemelt nemzetgazdasági érdekű tervet mutatott be: egy védműrendszert szerettek volna építeni a harmadik kerületi Hajógyári-szigeten, a beruházás akár 900-1000 fa kivágásával is járhatott volna. A tervezetnek köze lehetett a kormány régóta húzódó kajak-kenu sportakadémia tervéhez, amely különösen jól jöhet egy majdani olimpia megrendezésénél.

A hivatalos indoklás szerint a rendszert azért szerették volna létrehozni, hogy megóvják a területet az áradásoktól, viszont megépítése akár 9 centis vízemelkedést is okozhatott volna a Duna óbudai mellékágában a meder vízszállító képességének változása miatt. Ez árvíz esetén a Megyeri híd pillérénél úgynevezett állékonysági problémákhoz vezetett volna.

A projekt részeként földgátakat, mobilgátakat és szivárgásgátló résfalakat építettek volna, amely a hatástanulmány szerint több kockázatot is rejtett volna magában: a résfalak például kedvezőtlenül befolyásolhatják a sziget vízháztartását. De emellett a területet rekreációs célokra használó lakosság számára is kényelmetlenségeket jelenthetett volna. A projekttel kapcsolatban Karácsony Gergely, valamint a kerület polgármestere, dr. Kiss László is tiltakozását fejezte ki.

Ezen a ponton kapcsolódott be a történetbe az Óbudai Kutyás Egyesület, akiknek élőláncos demonstrációjára több százan vonultak ki. A lakossági tiltakozás miatt egy ideig úgy tűnt, hogy a népszerű területen nem szabadulnak meg csak úgy ezer fától: még maga Gulyás Gergely is azt nyilatkozta egy Kormányinfón, hogy nem szeretnének olyan beruházást támogatni, amelyért a helyi önkormányzat sem lelkesedik. A legújabb fejlemények alapján viszont a kormány még mindig nem tett le a fák kivágásáról, sem a gátépítésről, a WWF ehhez kapcsolódó petíciója itt érhető el.

Megmenekült az Álomvölgy

Az Álomvölgy megmentése Budakeszin már a 2018-as kampányidőszakban is kiemelt téma volt, ám az események tavaly gyorsultak fel igazán. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy bár korábban a Párbeszéd képviselőivel közösen környezetkárosítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen elkövető ellen tettek feljelentést, az építkezés tovább folytatódott. A Natura 2000 besorolású területet a tulajdonosok elkerítették, abban betonoszlopokat helyeztek el és a patak folyásába is beavatkoztak, amellyel visszafordíthatatlan környezetkárosítás történt természetvédelmi besorolású területen. A területen egyébként a helyi önkormányzat által hozott változtatási tilalom van érvényben 2020. május 9-ig.

Most viszont úgy tűnik, az egységes és sok irányból érkező fellépésnek köszönhetően az évek óta tartó küzdelemnek valóban lett eredménye: tavaly novemberben a helyi lakosok és civilek is tüntettek az Álomvölgy megóvásáért, idén augusztus végén pedig a helyi képviselőtestület egységesen megszavazta a terület, illetve a környező Bodzás-árok, a Mamutfenyők és a Nádas-tó védetté nyilvánítását, ezzel helyi szinten megerősítve a védett természeti értékekkel rendelkező terület megőrzéséért fellépő helyieket.

Kedves Álomvölgyért küzdők Budakeszin és országszerte! Nagyon jó hírrel szolgálunk:

A Pest Megyei Kormányhivatal…

Posted by Álomvölgy Őrzői on Sunday, 6 September 2020

Szeptember elején az Álomvölgy Őrzői nevű helyi civil szerveződés Facebook oldalán tudatta: a Pest Megyei Kormányhivatal Építési és Örökségvédelmi Osztálya elutasította a terület tulajdonosának építési engedély kérelmét. Ez pedig már jócskán győzelemnek számít: a döntést ugyanis csak bíróságon tudják megtámadni, a szervezet jogászai szerint kis eséllyel.

Címlapkép: Dián Ákos, Mérce