Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Helyi védettséget adott az önkormányzat a pusztítással fenyegetett budakeszi Álomvölgynek

Ez a cikk több mint 3 éves.

Budakeszi képviselő-testülete egységesen megszavazta az Álomvölgy, illetve a környező Bodzás-árok, a Mamutfenyōk és a Nádas-tó védetté nyilvánítását, ezzel helyi szinten megerősítve a védett természeti értékekkel rendelkező terület megőrzéséért fellépő helyieket.

Az Álomvölgy megóvásáért tavaly novemberben tüntetést is szerveztek helyi lakosok, a területen ugyanis a természetvédelmi védettség és az ott érvényben lévő változtatási tilalom ellenére munkagépek dolgoztak. Ha ez nem lenne elég, az  Álomvölgyben a jelenlegi építési szabályzat alapján egyébként is csak mezőgazdasági célú ingatlanok felépítésére lehet engedélyt adni, azt is csak akkor, ha az nem károsítja a Natura 2000 kijelölés alapjául szolgáló fajokat és élőhelytípusokat.

A tüntetésen beszédet mondott Győri Ottília, Budakeszi polgármestere is, aki az önkormányzat szemszögéből ismertette az Álomvölgy helyzetét. Felidézte: a város polgárai 2001-ben helyi népszavazással mondtak nemet az álomvölgyi lakópark építésére. 2005-ben a budakeszi önkormányzat szerinte érthetően és szigorúan szabályozta, hogy milyen tevékenységek engedélyezettek a területen.

2009-ben a terület Natura 2000-es minősítést kapott, 2015-ben az önkormányzat megszüntette a rekreációs és sportlétesítmények létesítésének lehetőségét. Azzal pedig nyomatékosították a korábbi döntéseket, hogy 2020. május 9-éig változtatási tilalmat rendeltek el a területre. Az építései munkálatok azonban mindezek ellenére továbbra is zajlottak a völgyben. Győri Ottília a tüntetésen arról biztosította a megjelenteket, hogy önkormányzat minden erejével azon lesz, hogy „ez a kis helyi csoda” ne sérüljön tovább.

Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a terület magánkézben van. Tulajdonosai – az Álomvölgy Őrzői nevű helyi civil szerveződés korábbi közleménye szerint – a helyi szabályozások kijátszásával, valamint a hazai természetvédelmi jogszabályok és az uniós irányelv tiltása ellenére – mezőgazdasági tevékenységhez kötődő, „juhászlakásoknak” nevezett – luxus lakások építésének előkészületeit kezdték meg.

Az Átlátszó szerint a hatóságok tétlenül nézik a természetvédelmi terület beépítését. Szél Bernadett független képviselő és Hegyesi Beáta, a Párbeszéd elnökségi tagja tavaly feljelentést tett a terület köré felhúzott kerítés, illetve kábelfektetések következtében történő környezetkárosítás miatt, ezt azonban azzal zárta le a rendőrség, hogy a kerítés építése még Natura 2000 minősítésű védett területen sem engedélyköteles tevékenység, nem valósult meg élő szervezetek életközösségének, élőhelyének „jelentős mértékű megváltoztatása”.

Pedig amíg változtatási tilalom van érvényben, nemcsak a kábelfektetés lenne tilos, hanem még kerítést sem lenne szabad építeni a területen – hívta fel a figyelmet a lap. Hegyesi emiatt a budaörsi ügyészséghez fordult, ahol panaszának helyt adtak, és a rendőrségi eljárás folytatását rendelték el. Az Átlátszó februári cikke szerint végül nyomozás indult az ügyben.

Emellett az önkormányzat többször is tartott helyszíni ellenőrzést, de mivel nincs hatósági jogköre, az illetékes kormányhivatalt és a járási természetvédelmi hatóságot keresték meg az ügyben, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot is értesítették, és rendőrségi bejelentést is tettek, bejelentéseikre azonban nem kaptak választ.

Az Álomvölgy Őrzői tegnapi Facebook-posztja szerint nagyon örvendetes az önkormányzat egyhangú kiállása az ügyben, ugyanakkor továbbra is éberen figyelnek, és jogi lépéseket is készek tenni, hiszen a tulajdonos továbbra is keresi beépítési tervének megvalósítási módjait.