Részt vettünk a NER bukása utáni első gödi lakossági fórumon, ahol a Samsungnak története során először az Orbán-kormány támogatása nélkül kellett szembenéznie az akkumulátorgyár biztonságos és szabályos működésében erősen kételkedő gödiekkel és szakértőkkel. A dél-koreai multi szóban mindig is nagyon együttműködőnek tüntette fel magát a lakossági panaszokat illetően, de a gyakorlatban ebből nem sok mindent tapasztaltak meg a helyiek, amit sem a hatóságok, sem a kormány nem kifogásolt sosem. Bár a Göd-ÉRT Egyesület által szervezett fórumon debütáló tiszás országgyűlési képviselő, dr. Miskolczi Orsolya nem vállalt nyílt konfrontációt a Samsung megjelent képviselőivel, a kormányváltás egyértelműen arra kényszerítette a multit, hogy hosszú évek ígérgetése után ne bujkálhasson tovább a lakosok és a civil kontroll elől.

„Épp gyermeknapot ünneplünk a Samsung SDI játszóterén!” – tette közzé  Facebook-történetében a gödi Samsung május 29-én. A képen lufikapu és szaladgáló gyerekek. A dél-koreai multi délután egy posztot is megosztott a gödi lakosokhoz szólva: a vállalat „új kommunikációs kezdeményezést indít, amelynek keretében rendszeresen megosztja független szakértő által végzett mérési eredményeit a vállalat Facebook-oldalán, majd a hamarosan induló új honlapján is.” Ennek első elemeként egy májusi éjszakán végzett zajmérési eredményeket tettek közzé, melyek alapján az akkumulátorgyár „megfelel” értékelést kapott, a mért zajkibocsátás határérték alatti volt. Ami azért különös, mert a helyiek rendszeresen az éjjeli órákban panaszkodnak elviselhetetlen zajra.

Mintha párhuzamos valóságokat látnánk ugyanabban a városban. A helyi gyerekeknek játszóteret építő, a kismamáknak ajándékcsomagot osztó, a rászorulóknak ruhát gyűjtő, a dolgozóinak egészséghéttel, szűrőprogramokkal, csocsóbajnoksággal, gyümölcsnappal kedveskedő akkugyár által jelentett kockázatokról szóló lakossági fórumon ülünk ugyanezen a napon, este 5-kor. Már nyolcadik éve teszik fel kitartóan kérdéseiket, mondják el újra és újra aggodalmaikat és panaszaikat a gödiek közmeghallgatásokon (mostanság inkább a közt kizáró közmeghallgatásokon), lakossági fórumokon a városukban kisgömböcként növekvő, egyre botrányosabb hírű Samsunggal kapcsolatban. Az évek alatt bármennyire is tiltakozott a lakosság a gyár sokak pihenését zavaró zaja, a kivizsgálatlan magzatkárosító oldószer (NMP) szivárgások és a gyár szabálytalankodásai miatt, a hatóságok mindig kiadták az engedélyeket az újabb gyáregységekre, az Orbán-kormány pedig, bár a Telex februári tényfeltáró cikke szerint a dolgozók veszélyes anyagoknak való kitettségéről tudomást szerezve egy ponton megingott, a végsőkig kiállt az akkugyár mellett.

A gödiek aggasztó valósága és a Samsung tökéletes biztonságot és úgynevezett társadalmi felelősségvállalást hangsúlyozó üzletpolitikája a gyár folyamatos bővítése során többször találkozott egymással, míg végül a – nem csak Gödön, hanem országszerte is egyre indulatosabbá váló – közmeghallgatások annyira kellemetlenné váltak a kormánynak, a hatóságoknak és az akkuipari vállalatoknak, hogy a rendeleti kormányzásnak köszönhetően egy tollvonással kizárták a lakosságot a hatóságok által összehívott közmeghallgatásokról. Az online térbe zárt, több esetben a nyilvánosság számára alig észrevehető módon meghirdetett „közmeghallgatások” megtették a hatásukat: az elmúlt három évben sokkal egyszerűbb lett átnyúlni a lakosság feje fölött. A Tiszának egyelőre esélye sem volt eltörölni a köz nélküli közmeghallgatások intézményét a „háborús veszélyhelyzet” megörökölt jogi anomáliái miatt, tehát hivatalos engedélyeztetési eljárások (pl. egy gyárbővítés) részeként továbbra sem kötelesek a hatóságok személyesen meghallgatni a lakosok véleményét. Valódi véleménynyilvánításra, párbeszédre jelenleg csak akkor van – kevésbé hivatalos – lehetőség, ha például a civilek hívják össze az érintetteket (és nem csak a lakosok, de a gyár képviselői és a helyi döntéshozók is megjelennek).

A pénteki teltházas, három és félórás fórum határozott jelzés volt: a kormány megpróbálta elvenni a lakosok kedvét, hogy „beleüssék az orrukat” az akkugyárépítésekbe, de amint rendelkezésre áll egy terem, ők megtöltik azt.

A gödiek továbbra sem adták fel a küzdelmet, hogy az akkugyár veszélyei és kibocsátásai átláthatók legyenek, a szabálytalanságok pedig végre azokkal arányos szankciókat vonjanak maguk után.

A lakosokkal szemben felállított hosszú asztalnál ott ült többek közt Kammerer Zoltán polgármester, Paplanos Péter, a Samsung PR-igazgatója, Gerendeli Éva, a Samsung környezetvédelmi, munkabiztonsági és infrastrukturális területének alelnöke, Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT Egyesület tagja, az Átlátszó újságírója és Fiala-Butora Erika, az egyesületet segítő környezetvédelmi jogász. A gyár munkavédelmét, tűzvédelmét és iparbiztonságát ellenőrző kormányhivatal a közeljövőben várható „személyi változások és szabadságolások miatt” nem delegált senkit az eseményre.

A fórum elején Bodnár Zsuzsa bemutatta, a civilek álláspontja szerint milyen tényezők miatt nem érezhetik magukat biztonságban a gödiek. Kiemelte, több kisebb tűzeset történt a gyár működése során – egyszer 36 darab akkucella kigyulladt, a tűzoltóberendezés pedig nem volt üzembe helyezve, valamint kapcsoló sem volt, amivel áramtalanítani lehetett volna az épületet. Bodnár adatgyűjtése alapján 2023-ig 60 bírságot, ezen belül is 35 tűzvédelmi- és iparbiztonsági bírságot szabtak ki a gyárra, az utóbbi három évből azonban egyelőre nincs adat, az ezzel kapcsolatos közérdekű adatigényléseket ugyanis megpróbálta ellehetetleníteni a katasztrófavédelem és a kormányhivatal. Az adatokat végül peres úton sikerült megszerezni, ezeket napokon belül meg kell küldenie a hatóságoknak.

Az eddig kiadott adatok alapján látható, hogy a tűzvédelmi berendezések rendszeresen hiányoztak vagy nem működtek, és visszatérően veszélyeztették a munkásokat akár rákkeltő anyagokkal is. Mindezek alapján Bodnár szerint csak a szerencsén múlt, hogy mindeddig nem történt sokkal nagyobb baj.

„Ami ott bent nem stimmel, abból bizony ki is jönnek veszélyes anyagok”

– mondta, utalva a felszínre bugyogott szennyvízben, valamint a lakosok kútjaiban is észlelt magzatkárosító NMP-re, valamint a gyár tetején a Telex által észlelt fekete porra.

Bodnár említette még a Katasztrófavédelem által üzemeltetett MoLaRi-rendszer (Monitoring és Lakossági Riasztó) hiányosságát is, a Samsung ugyanis korábban azt ígérte a lakosoknak, kiépítik a településen az ipari baleset esetén igencsak hasznos rendszert, amely méri a veszélyes anyagok koncentrációját a levegőben, és ezzel párhuzamosan jelzi azt a katasztrófavédelem ügyeletén is. A 24 órás ügyeleti rendszerben működő katasztrófavédelmi ügyeleten a mért adatokat kiértékelik, majd szükség esetén, a szirénarendszeren keresztül riasztják az érintett lakosságot, illetve azt is bemondják, mi a teendő. Ilyen szirénából azonban csak kettőt telepíttetett a Samsung.

Korda Eszter, a Samsung biztonsági jelentéseit készítő Generisk Kft. ügyvezetője erre reagálva elmondta, álláspontjuk szerint csupán ez a két darab sziréna indokolt, ugyanis ha baleset történne, számításaik alapján az csak egy városrész lakosait érintené.

Ebben azonban joggal nem bíznak a gödiek, hiszen a kockázatelemző cég arra alapozza a különféle ipari balesetekben esetlegesen érintett lakott területek nagyságáról szóló számításait, hogy a gyár szabályosan működik. Az elmúlt években a hatóságok, valamint a sajtó által feltárt gyáron belüli szabálytalanságok miatt azonban nehéz ezekben a kalkulációkban bízni. Az elégedetlenséget tapasztalva Korda végül kijelentette: ha ez építi a gödiek bizalmát, nincs akadálya, hogy a Samsung tovább bővítse a rendszert. A lakosság védelmével kapcsolatban fontos információt osztott meg Kammerer Zoltán polgármester is: az úgynevezett külső védelmi tervet – ez egy vészforgatókönyv veszélyes üzemek környezetében élők számára –, amit évek óta nem aktualizált az önkormányzat, így nem követte le sem a gyár bővülését, sem a polgármesterváltást, így például az előző polgármester szerepel benne vészhelyzeti koordinátorként, végre frissítették, már csak a mentők jóváhagyására vár.

Paplanos Péter, a Samsung PR-igazgatója Bodnár munkavédelemmel kapcsolatos kijelentéseire reagálva elmondta, olyan súlyosságú baleset, ami szerinte közérdeklődésre számot tartana, a cég működése óta kettő történt. Bár a Telex februárban megjelent tényfeltáró cikke szerint 2022-23-ban nagyon súlyos probléma volt a gyárban a belső légszennyezettség, mivel az akkugyártáshoz használt, nagyon apró szemcséjű rákkeltő port nem volt képes megszűrni a légtechnikai rendszer, a dolgozók pedig nem kaptak megfelelő védőfelszerelést a veszélyes munkakörnyezethez, erre nem reflektáltak a Samsung képviselői. Paplanos mindössze annyit közölt: ha egy dolgozó szervezetében határérték felett mérnek valamilyen veszélyes anyagot, az nem okoz automatikusan megbetegedést. Ilyen esetek kezelésére van protokoll, kiveszik az adott termelési területről a dolgozókat, és folyamatosan nyomon követik az értékeiket.

Hogy egyáltalán miért fordulhat elő ilyesmi, arról nem beszélt.

Később azt ecsetelte, „a gyárban lévő rosszulléteket gyűjtjük, hogy mihez kapcsolódnak. Vércukorszint leeséshez kapcsolódóan szokott rosszullét lenni, magas vérnyomásos problémák merültek eddig fel, tehát ilyen jellegű rosszullétek szoktak lenni a gyárban, félévente mindenkit szűrünk.”

Gerendeli Éva hozzátette, a gyárban 24 órás, minden dolgozó számára elérhető orvosi ellátás, állandó mentőautó, két tűzoltóautó, 60 tűzoltó és két gyorsreagálású autó is van. Leszögezte, a balesetek kivizsgálásának szigorú előírásai vannak, „annak érdekében mindent meg kell tenni, hogy a baleset ne ismétlődhessen meg.” Arra a kérdésre, hogy mennyire kell utánanyomoznia a sajtónak a gyárban történő baleseteknek, Gerendeli azt válaszolta,

„én biztos nem örülnék, ha valami történne velem, és a baleseti információim megjelennének a sajtóban.”

Érdemes megjegyezni, a sajtó funckiója ezekben az esetekben épp a dolgozói jogok védelme, a siralmas helyzetű magyarországi munkavédelem tematizálása, amihez a multik a lehető legkevesebb adat nyilvánosságra adásával igyekeznek (nem) hozzájárulni.

Az elmúlt években megszokhattuk már, hogy a Samsung többször is szánva-bánva elismerte, valóban nem megfelelő a hozzáállása a lakosok – akik közül sokan szó szerint a gyár szomszédai – és az önkormányzat tájékoztatásához, amin szeretnének változtatni. De az üres gesztusok, ígéretek (emlékezetes, hogy 2018 őszén egy közmeghallgatáson a cég akkori HR-igazgatója például megígérte, ha elkészül a gyár, meghívják a lakosokat, hogy a saját szemükkel lássák, milyen biztonságos) és a „társadalmi felelősségvállalás” jegyében létrehozott samsungos beruházások (pl. játszótérépítés), jótékonysági és közösségi események a mai napig nem képesek kárpótolni a gödieket amiatt, hogy mindig a fejük felett dőlt el a gyár további bővülése, a panaszaikra pedig sosem kaptak érdemi választ.

Nem véletlen, hogy a fórum egyik legfeszültebb pontja a gyár zajterhelése volt. Fiala-Butora Erika, a Göd-ÉRT-et zajügyben képviselő jogász szerint két párhuzamos történet létezik: a Samsungé, melynek legfrissebb mérései szerint minden a legnagyobb rendben van, és az, amit a lakosok érzékelnek. Mint elmondta, 2020 és 2024 között 10 olyan zajmérésről tudnak, amely határérték túllépést mutatott, egy alsógödi ingatlanon kihelyezett eszköz pedig 13 hónapig folyamatosan mért, és kb. 180 olyan alkalmat detektált, amikor éjjel a zaj legalább 30 percen át túllépte a határértéket.

Szerinte könnyedén érthető, ezzel párhuzamosan hogyan lettek ennyire jók a Samsung saját mérései: „bárki, aki ebben a teremben ül, és azt a kötelezettséget kapná, hogy mérje meg a napi tevékenységének a zajszintjét, aminek egy bizonyos szint alatt kell lennie, és saját maga választhatja meg, hogy mikor fogja azt mérni, akkor nyilván akkor fogja mérni, amikor például olvas és főz, és nem akkor, amikor füvet nyír vagy flexel.” Szerinte azonban a legkedvezőtlenebb időpontban kellene mérnie a gyárnak.

Fontos részlet, hogy a hatóság is leírta a gyár 2023-as engedélyében, hogy mivel az éjszakai túllépést nem sikerült két egységben tartani, ezért felfüggeszti az éjszakai működésüket. Ettől még a gyár többi része tovább működött, további nagyjából 80 zajforrással. Az intézkedést a Göd-ÉRT akkor úgy értékelte a Mérce kérdésére, mint „halottnak a csók”. A gyár engedélyeztetését végző cég szintén leírta, hogy sikerült lecsökkenteni a zajt annyira, hogy már „csak” 5 decibellel lépi túl a törvényi határértéket éjjel – emlékeztetett a jogász.

„Az rengeteg!”

– kiabált be egy lakos.

Fiala-Butora bemutatott egy szakértő csapat által készített friss, idén májusi zajmérést is, amely sokkal nagyobb területen, egészen más értékeket mért a Samsunghoz képest.

Ez utóbbi alapján éjjel mindenhol túllépte a gyár zaja a határértéket, nappal pedig egy helyen nem lépte túl, de az is nagyon közel volt. Három helyen 10 decibellel is. A jogász leszögezte: így „a jogszabályi feltételeknek nem felel meg a gyár működése.”

Ez több mindent is magával von: egyrészt, a gyár hivatalosan megállapított hatásterületét felül kellene vizsgálni, mert az nem fedi azokat a területeket, amelyeket valójában érint a zúgó, sokak pihenését évek óta zavaró vagy ellehetetlenítő zaj. Ritkán hangzik el, mert környezetszennyezés alatt a levegő, a víz és a talaj szennyezésére gondolunk általában, de „ez is környezetszennyezésnek minősül. A zajszennyezés is környezetszennyezés, ez nem kérdéses. A hatóságnak lépnie kellene” – szögezte le. Épp ezért a civilek be is nyújtottak a hatóságnak egy beadványt és a zajmérési eredményeket is. Emellett azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy emberi jogi jogsérelem is a határértékeket sértő, otthonokba folyamatosan behatoló zaj. A jogász szerint Gödön már többen kártérítési pert indítottak emiatt a gyár ellen.

„Ez a zajtérkép szerintem, ami a kulcsa a történetnek. Az, hogy mi hol mérjük a zajt, szakemberek által lett megállapítva, és a hatóság által is. Ez egy kisebb kör. Vannak zajvédő falak, vannak zajvédő intézkedéseink, amikre 200 milliárd forintot költöttünk már eddig…”

– kezdte válaszát Gerendeli Éva.

„Elviselhetetlen a pulzáló zaj éjszaka. Én vagyok az MP2 (a kivetítőn szereplő egyik zajmérési pont – a szerk.), ne hazudjanak! Kikérjük magunknak, mi se mentünk el Szöülba, és szartuk tele a főteret!”

– kiabált közbe egy felháborodott lakos, taps kíséretében.

„Elhangzott, hogy párhuzamos valóságban vagyunk. Mi a gyárral kijelölt helyeken mérünk. Azok a mérési eredményeink jók, és arra van felépítve egy zajvédelmi beruházásunk. Abszolút értjük és tudjuk – nekünk is nem egy kollégánk van Gödön, tehát el tudjuk fogadni, hogy ez szubjektíven, vagy bizonyos helyeken más mérési eredményeket mutat. Ezért felajánlottuk a Göd-ÉRT-eseknek, hogy ott lehetnek a mi méréseinken, másrészt pedig hajlandók vagyunk új mérési pontokat bevezetni, és ha szükséges, akkor további beruházási lépéseket teszünk, hogy ezeket olyan mértékre hozzuk, ami nemcsak a jogszabályi limit, hanem az emberi lét alapja” – folytatta Gerendeli,

aki szerint „teljesen igaz”, hogy ha a mérések tényleg ezt mutatják, akkor „ezek tényleg olyan kritikus dolgok, amiket nem lehet így hagyni”.

Bár ilyen nyílt beismerést és együttműködési szándékot még sose tapasztalhattunk a Samsung részéről, az is érthető, hogy a lakosok frusztráltak és türelmetlenek.

„Hat év után rájöttetek?!”

– szólt közbe egy férfi.

Vadonatúj információ, évek óta erről senki nem tud! Hat éve nem tudunk éjszaka aludni!”

– csatlakozott egy nő.

Paplanos hangsúlyozta: nyitottak a közös zajmérésre és a mérési pontok módosítására, valamint ígéretet tett egy kifejezetten Samsung-zaj tematikájú lakossági fórumra is. Sőt, a cég olyannyira nyitni tervez a lakosok és a civilek felé, hogy megígérte, háromhavi rendszerességgel lesznek fórumok.

Ami tagadhatatlanul óriási előrelépés.

De minderre a gödiek 2018 óta várnak, így az öröm talán sokaknak keserédes: amíg a gyár óriási léptékű bővítése zajlott, a helyiek feje fölött döntöttek. Most pedig utólag, amikor ez már a Samsungnak is jól felfogott érdeke, megtisztelik őket azzal, hogy részt vehetnek az őket érő ártalmak csökkentésében.

Méréseket immár a gödi önkormányzat is végez, kiépítés alatt van a víz- és levegőmonitoring, aminek az adatait szeretnék folyamatosan nyilvánosan elérhetővé tenni, valamint a kormányhivatalhoz is becsatornázni – közölte Kammerer. Zajmérések pedig már élesben zajlanak, méghozzá szintén a Samsungéval szöges ellentétben álló eredményekkel, melyeket most először ismerhettek meg a gödiek. 2025 áprilisától 2026 áprilisáig 58 alkalommal nappal, 74 alkalommal pedig éjjel mértek zajtúllépést, amit a kormányhivatalnak folyamatosan jelzett az önkormányzat – mondta a polgármester.

A fentiekből is látható, mekkora jelentősége van civil, illetve önkormányzati kontrollnak: az ő méréseikkel sikerült leszerelni a Samsungot, miután az prezentálta a tökéletesen szabálykövető eredményeit.

Érezhetően felzaklatta a helyieket az is, hogy az önkormányzat a gyártól nyugatra fekvő földeket éppen most sajátítja ki a korábbi tulajdonosoktól, hogy aztán többszörös áron adja azt tovább a Samsungnak, amely elvileg napelemparkot, parkolókat és véderdőt létesít majd. A Telex cikke szerint a Samsung bővülését az Orbán-kormány 2024-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, amivel megkönnyítette a kiszemelt telkek kisajátítását. Ez végül az elmúlt néhány hónapban kezdődött el: a város nevében eljáró, Kötter Tamás ügyvéd és fideszes influenszer résztulajdonában álló Biczi és Turi Ügyvédi Iroda először egy vételi ajánlattal kereste meg a tulajdonosokat, ennek elutasítása esetén pedig jön a kisajátítás. A témáról beszámoló Átlátszó szerint a gyár területszerzéséről szóló határozatot Kammerer Zoltán 2024 novemberében terjesztette be a város képviselő-testületének, amely azonnal el is fogadta azt. A kormányváltás azonban keresztbe tehet a Samsungnak, hiszen a Tisza még visszavonhatja a kiemelő rendeletet.

Nem először történik földkisajátítás a Samsung érdekében, ami a helyiekben nem ébreszt jó érzéseket, hiszen sokan nem szeretnék, ha még több területet kebelezne be a gyár. Talán ez volt a fórum leghangosabb része, főleg Kammerer Zoltán hozzászólása után. Szerinte a jó oldala az ügynek, hogy a szántóföldek helyén napelempark és a gyár zaj- és légszennyezését csökkenteni hivatott véderdő lesz, a Samsung pedig cserébe építene egy új sportcsarnokot a városnak. Ugyanakkor az országgyűlési választásokon a fideszes Tuzson Bencének kampányoló polgármester láthatóan igyekszik megtalálni a helyét az új felállásban is.

„Ahogy eddig is együttműködtünk az előző kormánnyal, a mostani kormánnyal is szeretnénk együttműködni. És ha a mostani kormány úgy dönt, hogy ezt a kiemelő rendeletet visszavonja, akkor is örülni fogunk. Viszont ha mégis megvalósul a véderdő, napelempark, illetve egy sportcsarnok a városnak, én akkor is örülni fogok, de ha ez nem valósul meg, akkor marad a szántóföld, és majd más forrásból  lesz a városnak sportcsarnokja. Én az együttműködésemről szeretném biztosítani a jelenlegi kormányt is, és ha a kormánynak az az érdeke, akkor támogatjuk” – fogalmazott Kammerer.

„Elnézést, de a polgármesternek nem az a feladata, hogy a mindenkori kormányt támogassa. A polgármesternek a helyi lakosságot kell támogatnia!”

– csattant fel egy lakos, aki szintén nagy tapsot kapott.

Miskolczi Orsolya országgyűlési képviselő is hozzászólt a témához. Leszögezte, foglalkozni fog az üggyel, és már valamennyi érintett tárca államtitkárával felvette a kapcsolatot, ugyanakkor hangsúlyozta, az az önkormányzat önálló döntése, hogy kisajátítja a Samsung számára a földeket.

Szaszkó Andrea, a Göd-ÉRT önkormányzati képviselője Kammerernek válaszul elmondta, a napelemparkkal az a probléma, hogy „megint úgy vesznek el zöldterületet a várostól, hogy azt sehol a város határain belül pótolni nem tudják. Nem lehet pénzzel megvásárolni az egészséghez és a nyugodt élethez való jogot” – mondta.

A gödi fórumok és közmeghallgatások történetében új fejezetet jelenthet az is, hogy most először vett rajta részt a gödiek országgyűlési képviselője, korábban Tuzson Bence ugyanis egyszer sem tette tiszteletét ilyen eseményen. A rendszerváltó hév ugyanakkor kevéssé érződött a tiszás Miskolczi Orsolya felszólalásain, nem konfrontálódott az akkugyár képviselőivel, mindössze az együttműködés és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, és hogy ott akar lenni a választók közt mindvégig, személyesen követni az ügyet, valamint, hogy élni fog a jogalkotói felhatalmazásával a Samsunggal kapcsolatban, ugyanakkor még az is idő, mire feláll a környezetvédelemért felelős minisztérium.

Konkrét terv vagy ígéret tehát nem hangzott el, másnap viszont megjelent egy interjú a Debrecineren Tárkányi Zsolttal, a Tisza Párt parlamenti képviselőjével, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkárával, aki kemény intézkedéseket helyezett kilátásba, amelyek akár a Samsung vezetőségét is aggaszthatják. Az interjúból kiderült, szeptemberben állhat fel az új hatóság, amely az akkumulátorgyárak és ipari létesítmények működését ellenőrzi. Tárkányi elmondása szerint ő és Gajdos László miniszter is elrettentő erejű, milliárdos tételű büntetésekben, illetve engedélyelvételben is gondolkodnak súlyos szabályszegések esetére, ami gyárbezárással is járhat. Erős üzenet az is, hogy a Tisza nem szeretné, ha újabb akkugyárak épülnének, így a debreceni CATL tervezett második és harmadik gyáregységének megvalósítását sem támogatják.

Mindezek fényében különösen komikus, hogy amikor Kegyes Zoltán, a lakossági fórum moderátora rákérdezett a samsungos vezetőktől, hogy a kormányváltás miatt történt-e valamilyen szemléletváltás a menedzsmentben, aminek köszönhetően már szeretnének együttműködni a civilekkel és a lakosokkal, Gerendeli Éva azt válaszolta:

„Nem hiszem, nálunk CEO-váltás volt a tavalyi évben”,

inkább ennek eredményeképpen vagyunk most itt.