A kormány által pénteken bejelentett részleges vendégmunkásstop megszünteti ugyan a nagy multik munkaerőigényét eddig kiszolgáló programot, az intézkedés valójában csak a harmadik országbeli foglalkoztatottak egy kifejezett csoportjára vonatkozik. Hozott is tehát a kormány meg nem is: noha bonyolultabb adminisztrációs terhek mellett, de továbbra is érkezhetnek az Unión kívülről vendégmunkások Magyarországra.

A kormány június 4. csütörtöki ülése után, 5-én pénteken tartott kormányinfón számos aktuális kérdés mellett szó esett a kampányban hangsúlyos vendégmunkásstop részleteiről is.

A kormány szóvivője, Szondi Vanda bejelentette: péntektől kezdve azonnali hatállyal megtiltják, hogy a munkaerő-kölcsönző cégek vendégmunkásokat hozzanak be a Fülöp-szigetekről, Grúziából és Örményországból.

Ez elsőre még ha nem is hangzik különösebb korlátozásnak, valójában nagyon is az: a Fidesz-kormány 2025-ben hatályba lépett döntése alapján az azt megelőző 10 helyett már csak a fenti három kibocsátó országból hozhattak be a munkaerő-kölcsönzők dolgozókat az Európai Unión kívülről. Ezzel effektíve megszüntették a vendégmunkások gyorsított behozatalát lehetővé tevő programot, tekintve hogy immáron nulla országra vonatkozik a szabály.

A már jelenleg is az országban tartózkodó, érvényes szerződéssel rendelkező vendégmunkások a szerződéseik lejártáig maradhatnak az országban, ez alapesetben két év, amelyet egy évvel meg lehet hosszabbítani, tehát nem toloncolnak ki embereket.

„Hozott is a kormány meg nem is”

– jellemezte a Mércének Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa a kormány intézkedését.

Ugyanis Magyarországon – ahogy a sajtótájékoztatón is elhangzott – 24 féle jogcímen tartózkodhatnak harmadik országbeli emberek, ebből tizenkét jogcímen dolgozhatnak. A „vendégmunkás” státusz pedig érvényes mint kategória és mint jogállás is; magyarán négy különböző jogállásra használják összefoglaló kifejezésként is, de ezen négy közül az egyik a vendégmunkás. Az a jogállás, amit a kormány mostani rendeletével felfüggesztett, nem a kategóriára vonatkozik, tehát mindössze az egyik a négy munkavállalást lehetővé tévő jogállás közül.

A többi, jogilag meghatározott módon viszont továbbra is foglalkoztathatók harmadik országbeli dolgozók Magyarországon.

A most lenullázott programot a kormány egy viszonylag jól körülhatárolható gazdasági körre szabta.

„[A] vendégmunkás jogcím tulajdonképpen azokra vonatkozik, akik egyrészt a minősített kölcsönzőkön keresztül jöttek, másrészt pedig úgynevezett kedvezményes foglalkoztatók igényeit szolgálják ki. Ezek például a kormánnyal stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező cégek, zömmel multik, de ide tartoznak például olyan foglalkoztatók is, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást valósítanak meg. Ez a szűk értelemben vett vendégmunkás tartózkodási engedély voltaképpen gyorsítósáv volt engedélyezési szempontból részben a kölcsönzőknek, részben az ilyen kiemelt cégeknek”

– magyarázta Czirfusz Márton a most gyakorlatilag megszüntetett lehetőség lényegét.

Így is marad viszont három jogcím, ami lehetővé teszi harmadik országbeli munkások magyarországi foglalkoztatását.

Egyrészt vannak a szezonális vendégmunkások, akik legfeljebb hat hónapra jöhetnek Magyarországra, ők például tipikusan a mezőgazdaságban dolgoznak idénymunkásként, amikor például betakarításkor több kézre van szükség.

Másrészt van a beruházások megvalósítása céljából Magyarországon dolgozó vendégmunkások kategóriája, akiket kizárólag az adott feladat elvégzése céljából dolgoztatnak az országban. Czirfusz példaként a debreceni BMW-gyáron dolgozó török építőipari fővállalkozót említette, aki Törökországból hozta a munkásokat is. Ők viszont értelemszerűen nem vállalhatnak szabadon munkát az országban, a projekt végeztével a munkajogosultságuk is lejár.

Harmadrészt pedig vannak a foglalkoztatási célú engedéllyel Magyarországon munkát vállaló harmadik országból származó emberek. Ez azt jelenti, hogy bizonyos állások betöltésére jöhetnek külföldi dolgozók az országba.

„Itt mondhatja azt a kormány, hogy IT-szakemberek jöhetnek, de villanyszerelők például nem”

– érzékeltette Czirfusz a rendszer lényegét. A kormány itt egyrészt dönthet saját gazdaságfejlesztési vagy foglalkoztatáspolitikai koncepciója, a társadalmi szükségletek alapján – tehát például engedélyezheti külföldi orvosok magyarországi munkavállalását – de a cégek érdekeit is kiszolgálhatja, például ha specifikus tudású mérnökökre van szüksége egy vállalatnak.

Viszont a jelenlegi szabályozás szerint a foglalkoztatási célú engedélyeket is csak a Fülöp-szigetekről, Grúziából és Örményországból származó dolgozók számára lehet kiadni. Magyarán megszüntetett a kormány egy gyorsítósávot, ugyanakkor némiképp bonyolultabb jogi procedúrával, de továbbra is jöhetnek vendégmunkások három országból – amennyiben a kormány megnyit számukra bizonyos foglalkoztatási területet.

Például: akkor jöhetnek a Mercedes-gyárba grúz vendégmunkások, ha a kormány úgy dönt, hogy présgépkezelőket várna harmadik országból, és akkor is kifejezetten a présgépek kezelését végezhetnék.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a szerbiai és ukrajnai, tehát szomszédos, nem uniós országokból származó munkásokra megint csak külön szabályok érvényesek, ezeket pedig a mostani rendelettel ugyancsak nem korlátozták, továbbra is könnyített módon jöhetnek Magyarországra dolgozni.

Czirfusz Márton szerint mindazonáltal a munkáltatók valóban tapasztalhatnak majd nehézségeket, mikor elkezdenek kifutni a még Magyarországon levő munkások szerződései.

„A munkaerő-kölcsönzésnek van egy akceptálható szerepe abban, hogy a szezonális ingadozásokból fakadó munkaerő-igényt ki lehessen elégíteni. Az viszont nem jó, hogyha ez rendszerszinten van alkalmazva, miszerint kölcsönzöttekkel töltünk be olyan munkaköröket, amelyekre egyébként tudjuk, hogy hosszú távon szükség lesz. Ezen munkaköröket főállásban foglalkoztatott dolgozókkal töltsük be, ez esetben ne is feltétlenül a 2+1 évre itt tartózkodható külföldiekkel.

Jó volna, ha akik beválnak, és szeretnének itt Magyarországon élni, azok át tudnának lépni valamilyen tartósabb tartózkodási forma irányába, illetve legyenek ilyen esetekre integrációs mechanizmusok”

– fejtette ki Czirfusz.