Kínában 1992 óta mérnek GDP-t. Azóta nem rögzítettek olyan magas GDP-növekedést az előző évihez képest, mint idén. A távol-keleti ország tehát egy kis kitérő után újra egyenesen afelé halad, hogy szuperhatalommá váljon.
A szövetkezetek ellenállóbbnak bizonyulnak a válságnak a hagyományos vállalkozásoknál, és akár azok alternatívájaként, kihívójaként is megjelenhetnek a világjárványt követő gazdasági újjáépítés során.
Rendkívüli átcsoportosítások történtek a költségvetésben, a kormány segélyhitelezés helyett inkább versenysportra, és határon túli programokra szánja a pénzt.
A fogyasztói árak fokozatosan nőhetnek a következő hónapokban, amihez az energiahordozók drágulása, valamint az afrikai sertéspestis, és a baromfiinfluenza hatása is hozzájárulhat.
A legszegényebb háztartásoknál csupán a lakosság összjövedelmének 10 százaléka, míg a leggazdagabbaknál annak negyede koncentrálódott az elmúlt 10 évben.
A miniszterelnök szerint a vakcina megjelenése után ennek van realitása, de meg kell kérdezni az embereket.
A koronavírus Európa, sőt világszerte hasonló tendenciához vezetett, 1991 óta nem volt ilyen léptékű az adósság növekedés.
Az élelmezési válságra a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a klímaváltozás és az ökoszisztémáink összeomlásának határán környezetileg és társadalmilag is fenntartható válaszokat kell találnunk.
A Párbeszéd „okos gazdaságélénkítést” javasol.
A tavalyi aszály, majd pedig az özönvízszerű esőzések miatt a tavaly termelt búzának még az egyharmada sem felelt meg arra, hogy kenyeret süssenek belőle.
