Nagyon ritka alkalom, amikor egy egyszerű bulvárinterjú országos felháborodáshoz, és a miniszterelnök lemondásának tömegek általi követeléséhez vezet. Na jó, hasonlót láttunk már, de ami Albániában Donald Trump lányával, vejével és Edi Ramával az mediterrán ország örökös miniszterelnökével kapcsolatban történik, az mégis szinte minden képzeletet felülmúl, és jól mutatja, 20-30 év alatt mennyit változott a tömegtájékoztatás és a mozgalmak dinamikája is.

Történt ugyanis valamikor 2021 nyarán, hogy amíg a világ nagyobb része a karantén- és oltási rendeleteket olvasgatta, a leváltott amerikai elnök, Donald Trump – furcsa mód – egyre gazdagabb és prominensebb veje, Jared Kushner ingatlanbefektető és lánya, Ivanka Trump, Kushner felesége, éppen a déli Adrián hajókázott jó barátja, Nat Rothschild brit felsőházi tag, kockázati befektető, (nem mellesleg pedig Jacob Rothschild báró örököse) luxujachtján és egyik este kinézte magának Albánia partjainál az állam legnagyobb szigetét: a festői és háborítatlan Sazant. Jared Kushner erről később egy interjúban úgy számolt be, hogy az ország örökös, visszatérő miniszterelnöke,

Edi Rama sietett az albán partoknál fogadásukra, és figyelmükbe ajánlotta a teljes környéket „turisztikai projektek” céljából.

Ahogyan Jared Kushner felesége, Trump kedvenc lánya, Ivanka később elmesélte a sztorit: kiúsztak Sazanra, és „megérintette őket a sziget csodás világa”. Ez ugyan sok emberrel megtörténik, de a Trump-Kushner házaspár úgy érezte: nem csupán álmodozhat, hanem bármit meg is tehet. Jared Kushner és cége, az Affinity Partners pedig azonnal be is mutatta, szegényes fantáziával de rengeteg pénzzel megáldott körei mit is terveznek. Mint kiderült, Sazant „privát szigetként” tartanák meg maguknak és vendégeiknek, a hozzá közel eső partszakaszon pedig a világ „vezető építészeinek” segítségével holtelkomplexumot építenének 10 000 férőhellyel. A komplexum ugyancsak a tehetősek számára lenne elérhető.

Sazan sziget beépítéséért a jelenlegi információk szerint a korai periódusban Jared Kushner cége 1,7 milliárd dollárt fizetne, míg a természetvédelmi területen épített hotelláncokért összesen olyan 4,7 milliárd dollárt.

Szerencséjükre – és Albánia balszerencséjére – a hivatalban lévő miniszterelnök, a valamikor „balközép” Edi Rama olyan kormányfő, aki bármit el tud intéztetni az állammal, ha akar. Kiderült, év elején már zöld utat is kaptak a tervek, Ivanka Trump pedig a kérdéses nemzeti parkot is meglátogatta már embereivel. Sőt, június elején a tengerparton, amely a Mediterráneum egyik utolsó érintetlen vadvilágát és flamingórezervátumát is takarja, zárt kerítések is megjelentek, amelyek legalábbis sugallták, hogy Jared Kushner projektje kezdetét veszi.

A felháborodás Albániában a közösségi médián keresztül futótűzként terjedt. A lakosság és környezetvédők azzal vádolták a gyakran a Soros-famíliával is együtt vakációzó Ramát, hogy az elit köreibe való törekvése, pompavágya és rátartisága miatt már tulajdonképpen el is adta Sazan szigetet és a partszakaszt is az amerikai milliárdosoknak.

De a Zvërnec melletti természetvédelmi területen összesen 200 olyan ritka madárfajt tart számon a BirdLife international, amelyeknek a milliárdos projekt az egyik utolsó, természetes élőhelyét jelenti.

Edi Rama napvilágra került terve tehát nem csupán egy sor törvényt húz keresztbe lazán, de emellett

olyasmi is, mintha Lázár János, Habony Árpád és Orbán Viktor az elhíresült „Maxidubajt” nem is Rákosrendezőre, de mondjuk a Bükki Nemzeti Park felére méretezve engedélyezte volna.

„Még soha nem láttunk ehhez hasonlót Albánia védett területein” – mondta a Guardiannek például Aleksandr Trajce, az ország legnagyobb környezetvédő szervezetének vezetője. „Ez nem csupán példátlan eset; a jogállamiság teljes összeomlásáról van szó: ez a terv nincs tekintettel a társadalomra, nincsenek környezetvédelmi szempontok, és nincsenek engedélyek – csak a buldózerek vonulnak be.”

A sokk és felháborodás már szerdán is ezreket vitt ki Tirana utcájára, akik – Albánia Szerbia elleni konfliktusai óta először – USA-ellenes rigmusokat és Rama távozását, valamint a terv megállítását követelték. Folyamatosak az összecsapások a zvërneci partszakaszon is a kerítéseket felállító biztonsági őrök és a tiltakozó aktivisták között is.

A tüntetésre már a kormánynak is reagálnia kellett.

A több milliárd dolláros projektről Edi Rama először azt hangoztatta, „nincs olyan körülmény aminek hatására leáll: amíg én itt leszek, ez is folytatódik.” A szerdai tömegtüntetés után viszont a kormány inkább már manipulációval foglalkozott: azt ajánlotta a tiltakozóknak, válasszanak ki maguk közül egy 20 fős „delegációt” és azzal majd a miniszterelnök a hivatalában tárgyal az ügyről.

Albánia legfőbb ügyészsége sem értett egyet a miniszterelnökkel: közölték, a fejlesztés tervei súlyos törvénysértések sorozatának gyanúját vetik fel, ezért vizsgálják, hogy a Kushnerhez kötődő, bonyolult nemzetközi cégháló és a telkeket hivatalosan eladó állami szervek között pontosan milyen pénzmozgás történt 2025 -2026 folyamán.

Az ajánlatot viszont a demonstrálók szószólói „ócska trükknek” minősítették és elutasították. Közölték: az utcai akciók addig folytatódnak, amíg Edi Rama le nem mond, és a szálloda-magánsziget monstrum építéséről le nem mondanak a fejlesztők.

Rama, akinek kapcsolatai az Egyesült Államokkal elsőrangúak, ezek után a CNN főműsoridejében ismét más taktikát választott: azt állította, „nemzetközi hibrid információs háború” tört ki ellene, ami össze akarja mosni Donald Trumppal és vejével, pedig „ez a projekt nem is létezik, nem igaz, hogy elindult volna”. Majd ezek után a CNN műsorvezetőjének kérdésére mégis elismerte, léteznek a hotelkomplexum és a magánsziget tervei, de „nagyon környezetbarát tervek” amelyekhez „a világ vezető építészeivel egyeztettünk.”

„A dokumentumok, amelyeket már megismertünk,10 000 tervezett hotelszobáról írnak. Ennyi férőhely mellett nem marad itt nemzeti park: viszlát védett terület, viszlát madárvilág, viszlát tengerpart” – tette egyértelművé a krízis okát Joni Vorpsi környezetvédő és aktivista az Al Jazeera angol adásának.

Rama a CNN-en a nyilatkozatra reagált is: azt sugallta, hogy Vorpsi és társai „külföldi ügynökök,” akik csupán a hatalmára törnének.

Ennek kevés az esélye. Ismert ugyanis, hogy a legyilkolt és lerombolt Gázai-övezet „újjáépítésével” is megbízott és abból profitálni akaró Jared Kushner és cége az Affinity Partners régóta kiszemelte a balkáni régiót.

Apósa politikai hatalmán keresztül Kushner ugyanis korábban megpróbálta elérni, hogy Szerbiában, Belgrádban egy már nem használt katonai épületegyüttest megszerezhessen és „szuperhotellé” konvertáljon át. Aleksandar Vučić, az Albánia „őselleneségének” számító Szerbia elnöke a tervet támogatta is, hiszen az amerikai politikai védelemmel is járna, de a nagyszabású harag, tiltakozás és ellenállás végül Kushneréket meghátrálásra késztette, így Trump veje most Albánia természeti kincseinek tönkretételével és a köznép számára elérhetetlen luxusprojektjével vigasztalódna.

Az ügy viszont nem csupán a Trump-család szerepe miatt váltott ki ekkora társadalmi felháborodást. Horvátország után ugyanis a 2020-as években Albániát is ellepte az elsődleges bevételforrásként számon tartott olcsó tömegturizmus, amely immár ott is tönkreteszi a zsúfolt, és a lakókörnyezetet, természetet, így a Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, vagy akár Dalmáciában magának utat törő, túlturizmus elleni társadalmi mozgalom itt is erőre kapott.

Ivanka Trump jachtkirándulása tehát valóban az eddigi legdrágábban kalandnak bizonyulhat Albánia politikatörténetében. Ha pedig a tiltakozási hullám ezzel az intenzitással halad előre, annak árát elsősorban a „nagy túlélő”, Edi Rama fizetheti meg.