A 2016-oshoz hasonló helyzet alakult ki az idei elnökválasztáson is, Donald Trump sok helyen felülmúlta a közvélemény-kutatók várakozásait, és nagyrészt sikerült is megtartania azokat az államokat, amelyek négy éve nyert. Most a világ szeme az ipari közép-nyugat, az ún. rozsdaövezet három államára (Wisconsin, Michigan, Pennsylvania), illetve a déli Georgiára szegeződik, ők fogják eldönteni az elnökség sorsát.
A végeredmény még várat magára, időközben Trump a demokratákat csalással vádolta meg, és azzal fenyeget, hogy a Legfelsőbb Bíróság közbeavatkozását kéri a levélszavazatok befogadásának leállítása érdekében.
A Mérce egész éjszaka percről percre követte az eseményeket, és folytatjuk a mai nap folyamán is. A fejlemények követése mellett a helyzet megértését elősegítő elemzéseket is olvashattok itt. Tartsatok velünk!
Ahogyan hajnalban, este sem tudunk győztest hirdetni az amerikai elnökválasztáson, ahol még mindig a postai szavazatokat számlálják Nevadában, Arizonában, Michiganben, Georgiában és Észak-Karolinában is.
Joe Biden ma hajszállal, de hivatalosan visszavette Wisconsin államot Trumptól, aki 2016-ban ugyancsak kevéssel hódította azt el a demokratáktól, ezzel ez vált Arizona mellett a második olyan állammá, amit Biden elhódíthat a végső összesítések szerint. Így Biden egyelőre 237 elektori szavazatra számíthat, míg Trump 214-re.
Óriási kérdés, mi fog történni Georgiában Michiganben és Nevadában: mindkét helyen elég kevés szavazattal vezet a demokrata elnökjelölt, és ha az utóbbi két állam megvan, az azt jelenti, hogy Biden eléri a győzelemhez szükséges 270 szavazatot Pennsylvania nélkül is.
Viszont ha bármelyik államot elbukja, akkor szüksége lesz az államra a győzelemhez. Trumpnak ezzel szemben Georgiát, Michigant, Nevadát és Pennsylvaniát egyszerre kell hoznia ahhoz, hogy meglepetést okozhasson. Noha ez teljesen elképzelhető, így Bidennek most jobbak az esélyei.
Nevadában a szavazás jelenleg áll, a hatályos rendelkezések szerint ott csak magyar idő szerint holnap délután 2-kor kezdik újra a számolást. Jelenleg Biden csupán 8000 szavazattal vezet.
A Szenátusért folytatott harcban úgy tűnik, kudarcot vallottak a demokraták a többség megszerzésében. A Képviselőházba na többséghez szükséges 218 hely ugyan minden bizonnyal meglesz a kékeknek, azonban a 2018-as félidős választásokhoz képest itt sem tudtak javítani.
Így folytatódhat a Republikánus Párt kedvenc politikai játéka, amelyet Corey Robin new yorki politikatudós „alkotmányos gonzónak” nevez: a Legfelsőbb Bíróságban, és a Szenátusban – tehát azokon a képviseleti helyeken, ahol nem népességarányos vagy választott a képviselet – a jobboldal könnyedén meg tud akadályozni minden baloldali vagy liberális reformkísérletet, és jó esélye lehet az Obamacare egészségügyi rendszer széttrollkodására is, függetlenül attól, végül ki lesz az elnök.
Maratoni, több mint 24 órás élő közvetítésünk itt zárul, mi pihenni vonulunk, köszönjük az odaadó figyelmet!
…ja és, ha már így itt vagyunk, továbbra is keresünk 89 új, rendszerkritikus embert, a rendszeres támogatási csatlakozásért most szép, kézzel szitázott vászonszatyor is jár!
Black Lives Matter ide, fehér felsőbbrendűséget hirdető milíciák oda, a hagyományosan a demokratákat támogató amerikai feketék egyre növekvő mértében támogatják a jobboldalt: ez a fekete férfiaknál a leginkább szembeszökő, igaz, arányszámuk még így is elenyésző, a trendek viszont egyértelműek:
It’s the undeniable trend that’s devastating.
Black men voting for the Republican candidate:
2008, McCain, 5%
2012, Romney, 11%
2016, Trump, 13%
2020, Trump, 18%
(All data from exit polls) https://t.co/u1VVrGY8KN
— Charles M. Blow (@CharlesMBlow) November 4, 2020
Az elnök „a győzelem kapujában” a Magyar Nemzet online címlapján és „biztos a győzelemben” az Origón.
Azt is kiemelik, Trump szerint „csalnak” a szavazatszámlálók.
Trump still „on brink of victory” „doing well” „poised to win” according to flagship pro-Orbán media in Hungary at 17:15 CET pic.twitter.com/xgTrJHA7qi
— Peter Murphy (@MurphyPeterN) November 4, 2020
Bár az előrejelzésekkel és a demokraták várakozásaival szemben, egyelőre úgy tűnik, nem sikerült átütő többséget szerezniük az amerikai kormányzás alsóházában, az már szinte biztosnak tűnik, hogy meg tudják tartani a képviselőházi többségüket.
Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke a választások előtt már úgy nyilatkozott:
„Ma este a Demokrata Ház készen áll arra, hogy megerősítse többségét – a legnagyobb, legsokszínűbb és legdinamikusabb nő vezette Képviselőházi többségét annak történetében.”
A független analitikusok is nagy, 10-15 helyes erősödést jósoltak a kékeknek, azonban erre nem került sor, miután több széket is vesztettek a republikánusokkal szemben, illetve több, megszerezhetőnek vélt helyen is kisebb volt a támogatottságuk a vártnál.
Bár Pelosi simán nyerte kaliforniai körzetét, a floridai Miami-Dade megyében két helyet is fordítottak a republikánusok a 2018-as választások óta. Ezt ugyan a demokraták Észak-Karolinában, szintén két hely megfordításával ellensúlyozni tudták, de Új-Mexikóban és Dél-Karolinában további két helyet vesztettek.
Ahogy az is egyre biztosabbnak tűnik, hogy az olyan régóta piros államok, mint Texas és Arkansas, ahol kivételes győzelmet reméltek a demokraták, mégsem álltak kötélnek.
A Demokrata Pártnak jelenleg 232, míg a republikánusoknak 197 helye van, 5 szék üresen áll, és egyet a Libertariánus párt birtokol. Trump pártjának 218 helyet kell megszereznie a többséghez, ez egyelőre nagyon valószínűtlen.
A demokratáknak olyan körzetekben sem sikerült nyerniük, mint a texasi Houston és Austin külvárosa, ahol komoly versenyt reméltek. Ugyanígy az ohioi nagyváros, Cincinnati külterületein sem tudtak győzelmet aratni. Azonban Atlantában még egy komoly teszt előtt áll a kék párt külvárosi szavazatok iránti kampánya, itt az eddigi republikánus képviselő nyugdíjba vonulásával sikerült az új jelölttel szemben előnyre szert tennie a jelöltjüknek, azonban az 1,4%-os vezetés elég csekély.
Sikernek könyvelhetik el párt progresszív „Berniesta” ágának tagjai Alexandria Ocasio-Cortez és három, együtt a „Squad”-nak nevezett társának újraválasztása. A négy fiatal, etnikai kisebbséghez tartozó nő ellen Trump és pártja komoly lejárató hadműveletet folytatott, azonban AOC New Yorkban, Ilhan Omar Minnesotában, Ayanna Pressley Massachusettsben és Rashida Tlaib Michiganban ismét győzedelmeskedni tudott.
A Squad az elmúlt két évben ambíciózus klíma akciók, a minden amerikainak járó egészségbiztosítás és más progresszív ügyek szószólóivá váltak, miközben rasszista és kirekesztő megszólalásokkal kellett szembenézniük, gyakran magától az elnöktől.
Ahogy a michigani eredmény szép lassan, és szűken Biden felé fordult, Gary Peters, az állam 2016-ban megválasztott egyik szenátora is átvette a vezetést a republikánusok ifjú reménységétől, John Jamestől.
A New York Times összesítése szerint jelenleg kevesebb mint ezer szavazattal, 0.1 %-kal vezet Peters James előtt.
A michigani szenátori hely kiemelten fontos a demokratáknak, így ugyanis 47 helyet szereznének a republikánusok várható 53 helyével szemben, így kicsit javíthatnak itteni, lehangoló eredményükön.
Trump már Twitteren dühöngött a hirtelen fordulat miatt, természetesen itt is csalást sejtetve…
Wow! It looks like Michigan has now found the ballots necessary to keep a wonderful young man, John James, out of the U.S. Senate. What a terrible thing is happening!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) November 4, 2020
Jó sokáig húzódott a dolog, de most mindjárt két ilyen képviselőt sikeres lett. Mondaire Jones és Ritchie Torres mindketen demokraták és New Yorkban nyugdíjba vonuló képviselőket váltottak. Az afroamerikai közösségből melegként ők kerültek először be a törvényhozásba.
Felvonulással követelik az Egyesült Államok fővárosában, hogy a választásokon leadott összes szavazatott számlálják meg. A helyszínről a Redfish élőben közvetít:
Korábban már előfordult, hogy a később levélben beérkezett szavazatokat nem számolták meg és ennek köszönhetően nyert elnökjelölt az USA-ban. 2000-ben George W. Bush is azért szerezhette meg az elektorok többségét, mert Florida államban idő előtt leállítatta a legfelsőbb bíróság a szavazatok újraszámlálását, ezzel, a többség szavazatát egyébként is megszerző demokrata jelölt, Al Gore alulmaradt az iraki háborút később kirobbantó ifjabb Bushsal szemben
A közép-nyugati államban a hivatalos eredmény szerint Joe Biden csupán 0.6 százalékkal győzött. Donald Trump kampánya közleményében az előzetes felméréseket „nevetségesnek” nevezte, és azt követeli, hogy az állam számolja újra az összes szavazatot.
There it is: Trump campaign says they will „immediately” force a recount in Wisconsin. pic.twitter.com/I2H9PpplJ5
— Gabby Orr (@GabbyOrr_) November 4, 2020
A Trump koronavírus kezelésével egyre inkább elégedetlen közvélemény miatt, a Republikánusok egy része vérfürdőre készült a Szenátusban, azonban a választások éjszakája és az azt követő órák egyre kedvezőbb képet mutatnak az amerikai felsőházat hat éve többségben birtokló pártnak, akik minden bizonnyal meg tudják tartani 53-47-es többségüket.
A tegnap esti választások során a Szenátus 100 székéből 35 birtoklásáért is küzdelem folyt.
Eddig biztosan győzni tudtak Joni Ernst, iowai és Lindsay Graham dél-karolinai szenátorok, akik mindketten szenvedélyes Trump szövetségesek, illetve az észak karolinai Thom Tillis. Montana államban Steve Daines komoly küzdelemben verte meg a népszerű demokrata ex-kormányzót, Steve Bullockot.
Alabamában egy helyet el is veszített a demokrata párt, itt a Jeff Sessions 2017-es igazságügyminiszteri kinevezése után üresen maradt helyre bekerülő, demokrata Doug Jonesszal szemben nyert Tommy Tuberville, korábbi edző. Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi frakcióvezetője is újrázni tudott, ezzel hetedik terminusát kezdheti majd meg.
Az alabamai vereség miatt a demokratáknak most négy helyet kell szerezniük a többség, illetve hármat a helyegyenlőség érdekében, ami csak akkor érne valamit, ha Biden nyeri az elnökválasztást, mivel szavazategyenlőség esetén az alelnök jogosult a döntésre.
A demokraták Coloradoban és Arizonában tudtak további helyeket szerezni. Az előbbiben a republikánus jelölt, Cory Gardner már gratulált is ellenfelének, Johnk Hickenloopernek: „Az ő sikere Colorado sikere!”. Arizonában egy korábbi asztronauta, Mark Kelly tudott a kék színekben helyet szerezni, így az állam generációk óta először küld két demokratát a Szenátusba.
Georgiaban az egyik szenátusi párharc egyelőre eldöntetlenül maradt, mivel túl szorosak az eredmények, az időközi választás pedig egyetlen jelölt többségét sem hozta, így annak megismétlésére kerül majd sor. Az itt kialakult helyzet miatt akár egy hónapot is kell majd várni a biztos szenátusi összetételre.
Az elnökválasztáshoz hasonlóan a Szenátorok létszámát is megváltoztathatja még, az előzetes voksolásokon leadott szavazatok kései beérkezése, akár napokkal, hetekkel elcsúszva adva biztos eredményeket.
wisconsin • Szoros eredménnyel, de a hajrában egyre inkább elhúzva Joe Biden demokrata jelölt, egykori alelnök nyerte Wisconsin államot, így tíz további elektor szavazatát – vagyis jelenleg 237 elektora van a 270-ből, ami ahhoz szükséges, hogy az Egyesült Államok következő elnöke legyen.
A jelöltnek így – miután Arizonában viszonylag biztosra veszik a győzelmét, Nevadában pedig szinté esélyesebb – elviekben még egy államot kell elnyernie Pennsylvania, Michigan vagy Georgia államok közül, hogy elnökké válasszák.
Ekkor ugyanis ha összeszámoljuk a 237 + 11 (Arizona) + 6 (Nevada) + 16/20/16 (Michigan/Pennsylvania/Georgia) elektori szavazatot, akkor ezek száma eléri a 270-et. (Ha Nevada mégis elúszna, akkor a Michigan-Pennsylvania-Georgia hármasból két államot kell elnyernie.)
Biden nagyon szorosan, 20 697 szavazattal győzött, legnagyobb arányban Millwaukee és Dane nagyvárosok körzeteiben támogatták a szavazók, míg legkevésbé a vidékies területeken. Travis Akers újságíró a wisconsini választási bizottság tisztviselőjét, Meagan Wolfe-ot idézi:
#BREAKING: Wisconsin Elections Commission Administrator Meagan Wolfe:
„All of the ballots have been counted.”
Joe Biden is ahead 20,697 votes.
— Travis Akers (@travisakers) November 4, 2020
Amint pontos számokkal rendelkezünk a jelöltekre leadott szavazatok tekintetében, cikkünket frissítjük.
A győzelemmel a demokrata jelöltnek sikerült visszaszereznie a korábban épp Trump ellenében elveszített egyik rozsdaövezeti államot, vélhetőleg azért, mert az elnök nem tudta beváltani négy évvel ezelőtti ígéretét, miszerint visszahozza a korábban kiszervezett feldolgozóipart.
Azonban még kérdéses, hogy mikor tudjuk meg az eredményt: míg Michiganben és Georgiában előreláthatóan még a mai napon eredményt hirdetnek, Pennsylvaniában a levélben leadott szavazatokkal összesített eredményt ma már teszik közzé.
Magyarán egy Biden-győzelemről még a mai nap megbizonyosodhatunk, amennyiben azonban a két, eredményeit a mai napon közzé tévő államot Trump elnök nyeri meg, akkor péntekig várhatunk, hogy kiderüljenek a pennsylvaniai eredmények – amik utóbbi esetben a döntők lesznek.
Jelenleg Pennsylvaniában 79 százalékos feldolgozottság mellett 53,7-45-re, tehát erősen vezet Trump, Michiganben pedig 92 százalékos feldolgozottság mellett Biden vezet 49,5-48,8 százalékos arányban. Pillanatnyilag a levélszavazatok számlálása zajlik mindkét államban, ezek feladói a várakozások szerint Bident támogatják, legalábbis Pennsylvaniában az eddig összeszámolt levélszavazatok túlnyomó többségét Bidenre adták le – és amennyiben ez a tendencia folytatódik, a New York Times számításai szerint megnyeri az államot.
Georgia-ban 92 százalékos feldolgozottság mellett szintén Trump vezet, 50,5-48,3-ra, ez Biden számára nehezen ledolgozható hátránynak tűnik jelenleg.
berlin, brüsszel, ljubljana, london, Moszkva, teherán • A demokratikus folyamat, és az Egyesült Államok politikai rendszerének integritása forog kockán, ha Donald Trump elnök tegnap este megkérdőjelezni látszott a választás tisztaságát – hangsúlyozták a választási eredményre reagálva német vezetők ma.
Németországban Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter hangsúlyozta, továbbra is elég sok időt kell várni arra, hogy az elnökválasztás eredménye minden kétséget kizáróan kiderüljön, de a helyzet, amelyben az eredményt az egyik fél megkérdőjelezi „súlyos alkotmányos válsághoz vezethet” az USA-ban, „ez pedig mindenki súlyos aggodalommal kell, hogy eltöltsön.”
Berlini vezető körökben információk szerint egyébként súlyos csalódást okozott, hogy a transzatlanti szövetségi rendszer megerősítése mellett kiálló Joe Biden nem aratott nagyobb arányú, és egyértelmű győzelmet. Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke beismerte, „a kialakult helyzet a német szövetségi kormányzatot igen váratlanul érte.”
Óvatosan értékelte a tegnapi nap eseményeit Josep Borrell, az Európai Bizottság külügyi főbiztosa is. Csupán annyit hangsúlyozott, az amerikai nép „döntött”, amíg pedig az eredményekre várnak, az EU „készen áll a szoros, transzatlanti partnerség fejlesztésére” az USA-val.
Egyetlen kivétel akadt eddig Európában a visszafogott nyilatkozatok alól: Orbán Viktor közeli szövetségese, Janez Janša szlovén szélsőjobboldali miniszterelnök szerint a választást Trump nyerte, „a további késések pedig csak ennek a ténynek a tagadására szolgálhatnak” szerinte.
Nagy-Britanniában a kormány még semmilyen módon nem kommentálta a helyzetet. Keir Starmer ellenzéki vezető erre vonatkozó kérdésére Boris Johnson miniszterelnök csak annyit mondott, a szavazatok összeszámolása még folyamatban van, „szövetséges államok demokratikus folyamatait pedig nem kommentáljuk hivatalosan, nem avatkozunk bele belügyeikbe.”
Nem fogalmazott ilyen pongyolán a volt konzervatív külügyminiszter. Jeremy Hunt a BBC-nek ma reggel azt nyilatkozta, súlyos aggodalommal tölti el, hogy „a világ legnagyobb demokráciájában ilyesféle vita alakul ki a választási folyamat tisztasága körül.” Hangsúlyozta, az eredménynek minden bizonnyal csupán Hszi Csin-ping kínai pártelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök örülhet majd, akik Trump szavai után könnyebben kérdőjelezhetik meg az Egyesült Államok demokratikus döntéshozatalának tisztaságát.
A Guardian tudósítói szerint Moszkvában valóban elégedett reakciók születtek. Putyin elnökhöz közeli körökből a brit lapnak úgy nyilatkoztak, elégedettek azzal, hogy Trump megnövelte szavazatainak arányát, így talán véglegesen el lehet majd felejteni azt a vélekedést, hogy 2016-ban „orosz beavatkozás” okozta volna csupán a győzelmét.
Konsztantyin Koszacsev, az orosz Duma felsőháza külügyi bizottságának elnöke ehhez hozzátette:
„Ideje lenne, hogy Amerika visszatérjen a józan politizáláshoz, ebben Oroszország támogatni fogja őket.”
Hasszán Rouháni iráni elnök szerint a megkérdőjelezett választási eredmény azt mutatja, hogy „Amerika végleg hanyatlásnak indult”, ugyanakkor kíváncsian várják a további fejleményeket.
michigan • A demokrata párti jelölt 95 százalékos feldolgozottság mellett a szavazatok 49,35, míg Trump elnök 49,09 százalékát bírja, tehát a verseny kiélezett, a különbség mindössze 0,26 százalékpont.
A demokrata jelölt a többségében rá leadott levélszavazatok miatt előzhette meg a republikánus elnököt.
Így amennyiben nem változik a sorrend, az állam 16 elektora Bident fogja támogatni, ami azt jelenti, hogy – amennyiben Wisconsinban összejön neki a győzelem, ami erősen valószínű – megnyerheti az amerikai elnökválasztást, és Trump elnököt mindössze egy terminus után leváltják. Amennyiben ez bekövetkezne, akkor a második világháború óta Ford, Carter és idősebb Bush után ő lenne a negyedik elnök, akit nem választanak újra.
Amennyiben Biden megnyeri Michigant, az azt is jelenti, hogy a demokratáknak sikerül visszaszerezniük a rozsdaövezet egyik olyan államát, ahol 1992 óta csak Trump tudott republikánus színekben győzni. Ahogy a többi államban, itt is látszik, hogy a demokrata jelölt főleg az olyan nagyvárosokban erős, mint Detroit, az amerikai autóipar egykor szebb napokat látott fellegvára, vagy Flint.
massachusetts • Az észak-keleti kis államban – a várakozásoknak megfelelően – kétharmados aránnyal választották meg Joe Bident, így az állam 11 elektora rá fogja leadni szavazatát.
Kedden szavazott emellett a lakosság a javításhoz való jogról (right to repair), melyet a véleményt nyilvánítók elsöprő többsége, 75 százalék támogatott.
Ennek jegyében a gyártóknak a 2022-es modellévtől kezdődően az államban értékesített autókat fel kell szerelniük egy szabványos adat-csatlakozóval, amin keresztül a független szervizek is kinyerhetnek információkat a kocsi számítógépes diagnosztikai rendszeréből.
E nélkül a modern autók javítása nagyon nehézkes, hisz napjainkban jóformán minden alkatrész rá van kötve a jármű fedélzeti számítógépére, és az egyes meghibásodásokat is könnyebb felderíteni a rendszer memóriájából.
Ezt a gyártók napjainkban arra is használják, hogy megnehezítsék a hozzáférést az autókhoz, így a tulajdonos kénytelen legyen márkaszervizbe hordani, amennyiben az autó karbantartást igényel – emiatt pedig a gyártók annyit kérnek a javításért vagy a karbantartásért, amennyit nem szégyellnek.
A törvénytervezettől a legtöbb autógyártó természetesen teljesen kiborult, a Tesla egyenesen arra kérte az embereket, hogy szavazzanak nemmel.
nevada • A szavazatok szinte teljes feldolgozottsága mellett bizonytalan, melyik jelölt kapja végül a sivatagi állam hat elektori szavazatát, noha az előzetes várakozások Joe Biden győzelmét várták. Az eredmény 49,33-48,69 százalék a demokrata jelölt javára, azonban a választási bizottság közölte, hogy helyi idő szerint péntek délelőtt 11 óráig nem közölnek újabb eredményeket, addigra viszont összesítik a levélben beérkezett szavazatokat.
Az eredmény az állam messze két legnagyobb körzetén dől el, a Las Vegast magában foglaló Clark és a Renónak otthont adó Washoe megyén.
A városias körzetekben jelenleg Biden viszonylag sima győzelme látszik, hála a munkásság magas fokú szervezettségének, és ezzel kapcsolatban annak, hogy a Demokrata Párt fősodrához tartozó jelöltnek sikerült olyan képet kialakítania magáról, hogy győzelme a bérből élők érdekeit szolgálhatja.
Az állam vidékiesebb, alacsonyabb népsűrűségű területein azonban egyértelműen Trump támogatottsága a magasabb, van, ahol csaknem 90 százalékos – azonban ezen körzetekben mindössze néhány ezren, vagy akár csak néhány százan voksoltak, így jóval kisebb súllyal esnek latba.
Biden több, mint 95 százalékos feldolgozottság mellett 49,48 százalékkal vezet Trump előtt, akit jelenleg 49,04 százalékra mérnek.
Amennyiben megnyeri az állam tíz elektori szavazatát, úgy Pennsylvania, Michigan vagy Georgia államok közül elegendő akár egyben győzedelmeskednie, hogy meglegyen neki az elnöki székhez szükséges 270 elektor. Ezen államok közül utóbbi kettőben várhatóan már szerdán eredményt hirdetnek, azonban Pennsylvania csak pénteken jelenti be, lakosai melyik jelöltet látnák szívesebben az Egyesült Államok vezetőjeként.
Trump jelen állás szerint leginkább a rurálisabb körzetekben volt népszerű, míg Biden a nagyvárosok, Milwaukee és Madison körzeteiben ért el kiemelkedő, 70 és 75 százalék körüli eredményeket – valamint Menominee megyében több, több, mint 82 százalékot. Jelenleg Brown, Kenosha és Manitowoc megyékből várunk eredményeket, ezekben a feldolgozottság 65-75 százalék körüli és Trumpnak kedvező számokat jelentenek, a feldolgozottság a többi körzetben 99 százalék fölött van.
Az északi, rozsdaövezeti Wisconsin államban szoros küzdelemnek lehettünk tanúi az elmúlt órákban, és többé-kevésbé Trump elnök vezetését láthattuk, annak ellenére, egyes előzetes várakozások szerint pedig a Nagy Tavak környékén ha enyhén is, de Biden volt az esélyesebb.
Ha győzne, Trump elnöknek sikerülne megtartania az államot, ahol 2016-ban nem sokkal végzett a demokrata Hillary Clinton előtt.
A rozsdaövezet államaiban azért is tartják esélyesnek a demokrata jelöltet, mert Trumpnak nem sikerült beváltania négy évvel ezelőtti ígéreteit a más országokba kiszervezett munkahelyek visszaszerzéséről, és Wisconsin – Pennsylvaniával és Michigannel együtt 1992-2016 között mindig demokrata jelöltre szavazott, ezt csak Trumpnak sikerült megtörnie.
A szavazatok 70%-át számolták eddig meg az államban, ennek alapján hirdetett győztest a The Associated Press. A demokrata elnökjelölt így már 227 elektori szavazattal rendelkezik Trump 213-jához képest. Biden eddig a szavazatok 54,6%-át szerezte meg az államban.
Korábbi bejelentés szerint Biden nyerte Arizonát is, ezt 82%-os feldolgozottság mellett jelentette be az AP. A déli államban Biden jelenleg 51,8%-on áll, Trump 46,8%-on. Az állam 11 elektorral jár, ezek még nincsenek benne Biden hivatalos 227 szavazatában.
A Partizán élő eredményváró műsora időközben véget ért, a további fejleményeket viszont itt továbbra is követjük.
A megnövekedett mértékben az éppen fiskálisan szigorú republikánusokra szavazó floridaiak az elnökválasztással egy időben megszavazták azt az indítványt, hogy 2026-ra óránként 8.56 dollárról 15 dollárra (4600 forint) emelkedjen az államban a törvényes minimálbér.
Az indítványt a szavazók 61%-a támogatta, és 39%-a utasította el. Az eredetileg Bernie Sanders által kezdeményezett ötletet a Trumpra szavazó államok közül elsőként fogadta el Florida, méghozzá nagy arányban.
Az elmúlt hetekben ugyan sok híradás szólt arról, hogy a Demokrata Párt jó pozícióban van a Szenátus visszaszerzésére, ahol már lassan 6 éve ellenzékben politizál, de most már szinte biztosan kijelenthető, hogy a jobboldal megőrzi a többséget az elnöki kinevezésekben, külpolitikában kiemelt szereppel rendelkező felsőházban. A 100 tagú szenátusban jelenleg 53 republikánus, valamint 47 demokrata szenátor ül.
A demorkaták a mai este során két államban tudták kiütni egy hivatalban lévő republikánus szenátort: John Hickenlooper egykori kormányzó legyőzte Cory Gardnert Coloradóban. Ugyanakkor a a demokraták elveszítették a szenátusi helyüket az ultrakonzervatív Alabamában.
Arizonában nemrég hirdettek győztest, az eddig beérkezett eredmények alapján megelőlegezhetjük a győzelmet a demokrata Mark Kelly-nek a a hivatalban lévő republikánus Martha McSally-vel szemben. Ha ez valóban így lesz, az plusz egy szenátort jelentene a Demokrata Pártnak, 48 főre növelve ezzel a szenátusi frakciójuk létszámát.
A Demokrata Párt nagy reményeket fűzött Észak-Karolinához, de az elnökválasztáshoz hasonlóan feltehetőleg a republikánusok örülhetnek, a jobboldali Thom Tillis valószínűleg megőrzi a székét.
Abban az esetben, ha Biden végül megnyeri az elnökválasztást, akkor csupán két plusz szenátori helyre lenne szüksége a demokrata tábornak, mivel Biden alelnöke, Kamala Harris hivatalából kifolyólag a felsőház elnöki pozícióját is betöltené, aminek hála az ő szava döntene szavazategyenlőség esetén. Ezt a két szenátori helyet három különböző államból szerezhették volna meg, ám Montanában nemrég hivatalosan is a hivatalban lévő republikánus szenátort hirdették ki győztesnek, így már csak Maine és Georgia elhódításával van lehetőségük elérni a bűvös 50 szenátort. Maine-ben még viszonylag alacsony a feldolgozottság, ám egyelőre az állam mérsékelt republikánus szenátora, Susan Collins vezet. Amennyiben Collins-t egy ötödik ciklusra is megválasztják, akkor már most biztosak lehetünk abban, hogy a Republikánus Párt megőrzi a Szenátust. Ha viszont Collins kikap, akkor egészen 2021 januárjáig kell várnunk, hogy megtudjuk, kié lesz a törvényhozás felsőháza, mivel a Georgiában kiírt időközi szenátusi választás esetében szükség lesz egy második fordulóra. Erre az úgynevezett „runoff election-re” azért lesz szükség, mert egyik jelölt sem szerezte meg a szavaztok felét: a demokrata induló, Raphael Warnock ugyan a szavaztok 31.8%-ával az élen végzett, de a georgiai választási rendszer sajátosságai miatt több republikánus kihívója is volt. Az állam hivatalban lévő jobboldali szenátora Kelly Loeffler 26.5%-ot szerzett, őt 20.5%-al követi a szintén republikánus Doug Collins. Az eddig a Képviselőházban politizáló Collins már be is jelentette, hogy Loefflert fogja támogatni a második fordulóban, és az ő együttes támogatottságuk-kiegészíve a többi, kevés szavazatot elérő jobbos jelöltével-már fej-fej melletti demokrata-republikánus állást mutatnak, így ismerve az állam politikai természetét, nem valószínű a demokrata győzelem.
Azok az államok, amelyek ma még győztest hirdethetnek de továbbra is számolnak, többségében a demokraták államai: Nevada, Arizona és Wisconsin, ahol a leginkább kiélezettnek tűnik a verseny.
Ezek közül az államok közül Nevadában Joseph R. Biden vezetése viszonylag magabiztos, 3,2 % 78%-os feldolgozottságnál, a legtöbb elemző itt a demokrata elnökjelölt győzelmét jósolja. A sivatagos állam messze legnépesebb két megyéje, a Las Vegast is magába foglaló Clark megye és a Renóhoz kötődő Washoe megye 75%-os és 86%-os feldolgozottságú, de a legtöbb fennmaradó szavazat is a masszívan demokrata két területről fog érkezni.
Hasonló a helyzet Arizonában, a legtöbb fő hírcsatorna már Biden győzelmét jósolja itt is, bár a hivatalos számolás még nem ért véget. Biden itt 82%-os feldolgozottságnál 51,8%-kal vezet.
A legnagyobb kérdés, amire még ma választ kaphatunk, az a wisconsini eredmény, ahol még több százezer, hagyományosan demokrata körzetekből érkező szavazatot kell megszámolni, Trump pedig 120.000 szavazattal vezet jelenleg.
Az államok, amikre azonban bizonyosan várni kell még egy ideig, Georgia, Michigan és Pennsylvania, utóbbi államban a Legfelsőbb Bíróság legutóbbi döntése értelmében csak ma kezdhették el megszámolni a levélszavazatokat.
Ezek az államok fognak végül dönteni az elnöki cím sorsáról.
(The New York Times)
Több mint egy óra késéssel de végül Donald Trump is színpadra lépett a Fehér Házban összegyűlt támogatói előtt, hogy értékelje a választások eddigi alakulását. Az üdvrivalgás kíséretében bevonuló elnök kifejezetten optimistán nyilatkozott, megköszönte a támogatást a választóinak, valamint a családjának.
Trump a rá jellemző szuperlatívuszokban beszélt a szerinte „fenomenális” eredményekről, többször elismételve, hogy „nem kapnak el minket” utalva ezzel a demokratákra.
Az elnök hosszan értékelte a választás alakulását a csatatérállamokban. Elismerte, hogy Arizonát feltehetőleg elveszíti (bár azért hozzátette, hogy abban az államban „is van még élet”), de hozzátette, hogy amúgy sincs szüksége rá a győzelemhez, mivel minden valószínűség szerint megőrzi Texast, Floridát és Észak-Karolinát. Trump ezután hosszan sorolta a statisztikákat a választás michigani, wisconsini és pennsylvaniai állásról, ezekből pedig arra következtetett, hogy mindhárom államot óriási többséggel fogja megnyerni.
A CNN választási műsorának elemzői meg sem várták, hogy az elnök végigmondja a beszédjét, máris elkezdték sorolni, hogy miben is tévedett az elnök a választás állásának tekintetében.
Először is azon államok többségében, amikben Trump állítása szerint győzelmet aratott, még nem született végeredmény és egyik vezető amerikai médium sem tett még semmilyen előrejelzést.
Az elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy Pennsylvaniában még hátravan közel kétmillió szavazat megszámlálása, és az állam legnépesebb városában, a másfél milliós Philadelphiában még alig 50 százalékos a feldolgozottság. Michiganben és Wisconsinban még hátravan a nagyvárosok eredményeinek összesítése, ahol valószínűleg a demokraták számítanak a befutónak. Emellett a tévécsatorna sietett leszögezni, hogy a 2020-as elnökválasztáson semmi jel nem mutat arra, hogy megtörtént volna az a szisztematikus választási csalás, amivel a republikánus elnök hónapok óta riogatja a támogatóit.
Trump: „We’ll be going to be going to the US Supreme Court. We want all voting to stop… As far as I’m concerned we already have won it.” pic.twitter.com/l9nA6ncgqO
— nikki mccann ramírez (@NikkiMcR) November 4, 2020
Trump emellett leszögezte, hogy ha kell a Legfelsőbb Bíróságra viszi a választás után beérkező levélszavazatok ügyét, mert szerinte „már most megnyerte” a választást.
A szavazás lezárta után közzétett exit poll eredmények szerint a koronavírus-járvány és az ország gazdasági helyzete szerepelt az első helyen az amerikai választók problématérképén. A járvány miatt jobban aggódók inkább Bidenre, a gazdaság miatt aggódók pedig inkább Trumpra szavaztak.
A Trump-szavazók elsöprő többsége elégedett a gazdaság állapotával, és nem meglepő módon a Biden-támogatók lesújtó véleménnyel voltak a gazdaság helyzetéről.
A választók harmada mondta, hogy ők vagy valaki a háztartásukban elveszítette állását az elmúlt 8 hónapban, ők nagyrészt Biden mellett tették le a garast.
Az első szavazók, az önmagukat mérsékeltként meghatározók és a függetlenek között is jelentősen többen támogatták a demokrata jelöltet, mint a regnáló elnököt. Ez azt mutatja, hogy Trump azon vádja, hogy Joe Biden túl szélsőséges lenne, nem győzte meg a legtöbb mérsékelt és független szavazókat.
(via The New York Times)
Jelenleg így néz ki az elektorok megoszlása.
Biden még nagy eséllyel pályázik Arizona, Nevada és Maine egyes részeinek összesen 20 elektorára, ami után még 2 rozsdaövezeti államot is be kell húznia a győzelemhez, vagy hoznia kell Georgiát és egy rozsdaövezeti államot.
Nate Silver választási statisztikus jelenleg 85 százalék esélyt jósol a demokrata politikus győzelmének, ami még egy távolról sem lefutott meccset jelent.
If you just go by what ABC News has called (we’re on the conservative side tonight)… Biden’s win probability would go from 69% to 85% based on NE-2 being called! That one electoral vote makes a huge amount of difference.
— Nate Silver (@NateSilver538) November 4, 2020
Úgy tűnik, az ország második legnépesebb, 38 elektori szavazattal rendelkező állama, Texas a republikánusoké marad. Trump hivatalosan is megtartotta a déli államot, ahol az utóbbi években sokan a demokraták erősödését jelezték.
BREAKING: Donald Trump has won the state of Texas, according to a race call by the AP. https://t.co/Uoi6Ud8sWX pic.twitter.com/DgSXOfwVTt
— NPR (@NPR) November 4, 2020
Korábbi sejtetéseinek megfelelően tényleg beleállt Donald Trump abba, hogy a kései levélszavazat-számlálást „csalásnak” minősítve adja el, erről néhány perce Twitterre is írt, igaz, a Twitter üzenete elérését ismét korlátozta, mondván, az „félrevezető” lehet.
We are up BIG, but they are trying to STEAL the Election. We will never let them do it. Votes cannot be cast after the Polls are closed!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) November 4, 2020
Joe Biden sajtótájékoztatón optimistának nyilatkozott a választás eredményéről, szerinte mindig is tudták, hogy hosszú menet lesz, de jó előérzete van Wisconsinnal és Michigannel kapcsolatban.
Jelen pillanatban Donald Trump 174, Joe Biden pedig 223 biztos elektorral rendelkezik, így a demokrata jelölt látszólag sokkal közelebb áll a győzelemhez szükséges 270 elektori szavazathoz.
Több nagy államban azonban még a hiteles választási panelek nem hirdettek hivatalosan győztest, ezek az államok pedig jelentősen módosíthatnak az eredményeken. Texas a maga 38 elektorával például 91 százalékos feldolgozottságnál jelentős Trump-előnyt mutat. A 16 elektorral rendelkező Georgia is nagy kérdés, a részeredményekben Trump vezet, de a demokrata atlantai körzetek eredményei még váratnak magukra.
És akkor még nem is beszéltünk a közép-nyugat államairól, elsősorban Pennsylvaniáról és Michiganról, amelyek nagy eséllyel csak napok múlva hirdetnek győztest. Amennyiben az elnökség sorsa Pennsylvanián múlik – ez akkor következhet be, ha Georgia Trumphoz megy -, akkor még napokig kell várnunk, hogy kiderüljön, ki nyer.
A New York Times végre hivatalosan is meghirdette Trump győzelmét Florida államban, ezzel övé az állam 29 elektora is.
A déli, „napfényes államban” az elnök előnyét ezúttal a nagyvárosok latin szavazatai biztosították be. Florida így 2016-os „billegő” státusza után 2020-ra elég biztos jobboldali területté vált. Ennek már 2018-ban is voltak előjelei, hiszen az állam egyik szenátora, Rick Scott jelentősen megnövekedett előnnyel újrázhatott, kormányzónak pedig jelentős demokrata részvétel ellenére ugyancsak Trump jelöltjét Ron de Santist választották meg.
Most viszont Trump is jelentősen javított, 2016-os, 0.1%-os előnnyel győzött itt, most már 3%-kal.
Legalábbis az – eddig igen megbízható – New York Times-becslések szerint.
Egyik sem túl nagy meglepetés, bár Iowában Biden sokáig nagyot hajrázott, az állam azonban a legutóbbi években mindig a republikánusokra szavazott, utoljára Obama futott itt be demokrataként 2012-ben.
Montana 3 elektori szavazatott hozott az elnöknek, míg Iowa 6-ot.
A verseny viszont továbbra sincsen lefutva, mindenki Wisconsinra, Michiganre és az északkeleti Maine államra várakozik.
Trump hivatalosan is megnyerte Montana 3 elektori szavazatát, amellyel nem okozott meglepetést, hiszen 1996 óta a republikánus elnökjelöltek kivétel nélkül elvitték ezt a kis lakosságú északi államot.
Ami valódi izgalmat jelent, az a szenátusi és a kormányzóválasztás, ahol a szavazatok eddigi feldolgozottsága mellett még nem tudtak eredményt hirdetni. 47 százalékos feldolgozottságnál azonban az állam jelenlegi demokrata kormányzója (és egykori demokrata elnökjelölt) Steve Bullock vezet, 52.4 százalékon áll, míg a hivatalban lévő republikánus szenátor, Steve Daines a szavazatok 47.6 százalékát tudja magáénak. Montanában két éve is szorosan alakult a szenátorválasztás, az utolsó percekig kérdéses volt, hogy a demokrata Jon Tester képes lesz-e újrázni, ám végül sikerült neki.
A kormányzóválasztáson az a tét, hogy a demokraták meg tudják-e őrizni a 16 éve tartó győzelmi szériájukat. A szavazatok kürlbelül 50 százalékos feldolgozottsága mellett a demokrata Mike Cooney hajszálnyival ugyan, de vezet a republikánus Greg Gianfortéval szemben, aki az állam képviselőházi helyét cserélné a kormányzói hivatalra.
…nagyon mozgalmas éjszaka van mögöttünk, ezért a most ébredőknek összefoglaljuk, mi is történt eddig.
- Donald Trumpnak úgy látszik, sikerült megőriznie azokat a déli államokat (Florida, Georgia, és minden valószínűség szerint Észak-Karolina), amelyeket négy éve is hozott, és amelyek elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy reális győzelmi esélye legyen. Georgiában még van esély arra, hogy Biden fordítson, ami óriási fegyvertény lenne a demokrata jelölt kezében.
- A verseny így nagyon szoros lett, Bidennek eddig egyedül Arizona államot sikerült a négy évvel ezelőtti republikánusból demokratává átfordítani. Rossz hír Bidennek, hogy a korai eredmények hamis képet mutattak, és végül a közép-nyugati Ohiót is Trumpnak sikerült megőriznie.
- Így minden a 2016-oshoz hasonló szoros helyzethez alakul, és újfent az ún. rozsdaövezet ipari államai (pl. Wisconsin, Michigan és Pennsylvania) fogják eldönteni az elnökség sorsát. Kérdés, hogy Trump meg tudja-e ismételni a négy évvel ezelőtti teljesítményét. Pennsylvaniából és Michiganből valószínűleg ma már nem kapunk hivatalos eredményeket.
- Az exitpollok szerint Trump minden demográfiai csoportban javította korábbi eredményét, egyedül a fehér férfiak között csökkent a népszerűsége.
- A képviselőházi választáson újra mandátumot kaptak a sandersista szárny fiatal képviselőnői, és új képviselőkkel is bővült csoportjuk.
Joe Biden megnyerte a Hawaiihoz tartozó négy elektori szavazatot az Associated Press szerint.
BREAKING: Joe Biden wins Hawaii. #APracecall at 7:06 p.m. HST. #Election2020 https://t.co/lGfinjTqT4
— AP Politics (@AP_Politics) November 4, 2020
Néhány perccel ezelőtt hivatalossá vált, hogy Donald Trump nyerte a rozsdaövezeti Ohio 18 elektori szavazatát. Az elnök 89 százalékos feldolgozottság mellett 53.3%-on áll, míg Biden jelenleg a szavaztok 45.1%-át tudja a magáének. Az este folyamán sokáig úgy tűnt, hogy Biden meglepetésgyőzelmet arathat, de jelenleg úgy tűnik, hogy Trump megismétli a négy évvel ezelőtti sikerét, amikor több mint 8 százalékkal győzte le Hillary Clintont.
Az idei választáson a 435 fős Képviselőház sorsa kevesebb figyelmet élvezett a Fehér Házért és a Szenátusért folytatott küzdelemnél, nem kis részben azért, mert szinte biztosra vehető, hogy a Demokrata Párt megőrzi a 2018-ban megszerzett többségét a Kongresszus alsóházában.
Az eddigi eredmények alapján a republikánusok és a demokraták két-két körzetben tudtak fordítani, tehát egyelőre nem történt változás a Képviselőház összetételében. A már említett 26-os számú floridai választókerület mellett a republikánusok visszahódították az állam 27-es számú körzetét is, a demokraták elsőciklusos képviselőjének, Donna Shalalanak (aki nyolc évet szolgált egészségügyi miniszterként Bill Clinton kormányában) nem sikerült újráznia, alumaradt Maria Elvira Salazarral szemben. A Miami vonzáskörzetében található, 71 százalékban latínók lakta körzet új republikánus képviselője, Salazar hosszú éveket dolgozott különféle spanyolnyelvű tévécsatornáknál, jelöltsége pedig rámutat, hogy az amerikai jobboldal egyáltalán nem áll annyira rosszul a spanyolajkú szavazók körében, mint azt sokan gondolták.
A demokraták Észak-Karolina 2. és 6. választókerületében szereztek új képviselőhelyeket. Azonban nem árt hozzátenni, hogy ehhez nem kellet különösebben megerőltetniük magukat, mivel az állam választókerületeinek újrarajzolása után ez a két körzet annyira demokrata többségű lett, hogy a hivatalban lévő republikánusok inkább visszavonultak, mintsem vállalják a biztos vereséggel járó újraválasztási küzdelmet.
A kezdeti feldolgozottságnál Biden meglepő előnyét mutatták Ohio államban az eredmények, majdnem teljes feldolgozottságnál viszont bizonyos, hogy Trump nyerte Ohiot, sőt, fenntartotta a 2016-os 8%-os előnyét.
Ohio fontos billegő állam a republikánusoknak, mivel megnyerése nélkül még nem jutott republikánus elnökjelölt hatalomba. Ráadásul a rozsdaövezet, melynek Ohio is része, Trump erőteljes bázisa volt négy éve.
Hawaii államában Közép-európai idő (CET) szerint 6:00-kor zárnak az urnák, ez egyben azt is jelenti, hogy már csupán Alaszkában lehet szavazni, reggel hétig (CET). Hawaiira szoros Biden győzelmet jósoltak, bár ez is csupán négy elektori szavazatot jelentene.
Arizonáról a Republikános Párthoz közel álló Fox News állította, hogy előreláthatólag Biden nyerte meg.
A Trump-kampány ezt a vélhető Biden-győzelmet mégsem fogadja el, szerintük „túl korai” még győztesről beszélni. Trump vezető kampánytanácsadója, James Miller azt írta a Twitteren: „a rekord magas szavazati részvétel új szavazóinak kétharmada Trumpra szavazott”.
WAY too soon to be calling Arizona…way too soon. We believe over 2/3 of those outstanding Election Day voters are going to be for Trump. Can’t believe Fox was so anxious to pull the trigger here after taking so long to call Florida. Wow.
— Jason Miller (@JasonMillerinDC) November 4, 2020
A Republikánus Párt házi televíziója, a Fox News győztest hirdetett Arizona államban. A csatorna szerint Biden elhódította ezt az államot Trumptól, amelyet az elnök négy éve még megnyert. Ez lenne ma este az első fordítás, és egy igen szükséges Biden számára, miután Floridában minden jel szerint veszíteni fog.
Arizonában megvan a második szenátori szék, amelyet a demokraták elnyertek a republikánusoktól: a demokrata Mark Kelly kiütötte a republikánus szenátort, Martha McSallyt.
Nem okozott nagy meglepetést, de az Associated Press néhány perccel ezelőtt Joe Bidennek ítélte New Hampshire-t, ez négy elektori szavazatot jelent a demokrata jelöltnek. 2016-ban Hillary Clinton csupán 2736 szavazattal előzte meg Trumpot a New england-i államban, ám idén Biden már a szavazatok 40 százalékos feldolgozottsága mellett is 53 százalékon áll. A szenátusi választáson a demokrata Jeanne Shaheen újrázni tudott, a kormányzó választáson pedig bár még nem hirdettek győztest, ám valószínűsíthetőleg a mérsékelt republikánus kormányzó, Chris Sununu keudheti meg a harmadik ciklusát (New Hampshire-ben kétévente tartanak kormányzóválasztásokat, hasonlóan Vermonthoz).
Joe Biden nyert a demokrata Kaliforniában, Oregonban és Washingtonban, Trump pedig nyert Idoha republikánus államában. A szavazás ugyan csak pár percre zárult le, de a kezdeti feldolgozottság mellett is biztosnak tűnnek ezek az eredmények.
Az exit pollok szerint Donald Trumpnak sikerült javítania minden demográfiai kategóriában a négy évvel korábbi eredményéhez képest. Egyetlen kivétel a fehér férfiak csoportja, ahol a 2016-os eredményét öt százalékponttal alulmúlta.
A fekete nők és férfiak között 4 százalékponttal javított, a latinó nő és férfiak között 3 százalékponttal, a fehér nők között pedig kettővel.
According to the exit poll, Trump did better in 2020 with every race and gender except white men.
Change from 2016:
White Men -5
White Women +2
Black Men +4
Black Women +4
Latino Men +3
Latino Women +3
Other +5 pic.twitter.com/hUc17Iy1ip— Matt Bruenig (@MattBruenig) November 4, 2020
Ez jelentősen szembemegy azzal a széles körű elképzeléssel, miszerint Trumpra történő szavazást főképp a fehér felsőbbrendűség és a patriarchátus iránti választói elköteleződés hajtaná.
Jelenleg négy államban zárják le éppen az urnákat:
- Kalifornia (demokrata, 55 elektor)
- Oregon (demokrata, 7 elektor)
- Washington (demokrata, 12 elektor)
- Idaho (republikánus, 4 elektor)
Ezek az államok valószínűleg nem fognak meglepetéseket okozni.
Az Associated Press néhány perccel korábban megerősítette, ami tulajdonképpen várható volt: az Észak-Karolinát 2017 óta vezető demokrata kormányzót, Roy Coopert újraválasztották. Azonbab a szavazatok több mint 90 százalékának összeszámolása után egyre valószínűbb, hogy az állam 15 elektori szavzatát Trump fogja elhódítani, valamintt a demokrata szenátusi jelölt, Cal Cunningham is lemaradásban van a hivatalban lévő republikánus Thom Tilliszel szemben.
Georgia • Amint azt írtuk, az idei amerikai elnökválasztáson milliók szavaznak összeesküvés-elméletek szerint, különösen a „QAnon” néven ismert összeesküvés-elmélet alapján. A QAnon-hívők szerint a demokrata és hollywoodi elit egy földalatti emberkereskedelmi hálózatot vezet, amely gyermekeket kényszerít prostitúcióra, miközben Trump elnök titokban harcolt ezellen a demokrata pedofilhálózat ellen.
A QAnon a választásokon immáron politikai képviseletre is talált, mivel a georgiai Marjorie Taylor Greenet beválasztották a Kongresszusba. Greene korábban azt nyilatkozta, hogy „Q” (a QAnon névtelen internetes terjesztőjének felhasználói neve) „patrióta”, a 2018-as charlottesville-i neonáci zavargás „belső összeesküvés” volt, Soros György pedig kollaborált a nácikkal. Greene aztán kampányában elhatárolódott ezektől a nézetektől, amelyeket még előválasztási kampányában vallott, de megválasztása mindenképpen aggodalomra ad okot.
Miközben a demokraták örülhetnek a szenátusi sikerüknek Coloradóban, Alabamában búcsút inthetnek a szenátusi helyüknek, amit 2017 óta birtokoltak, miután jelöltjük Doug Jones meglepetészserű győzelmet aratott egy időközi választáson, amit azután írtak ki, hogy az állam szenátora Jeff Sessions lemondott, hogy Trump igazságügyi minisztere lehessen(ebből a pozícióból azonban alig egy év után távozni kényszerült). Jones győzelmét elsősorban annak köszönhette, hogy republikánus kihívója, az ultrakonzervatív Roy Moore pedofilbotrányba keveredett nem sokkal a választás előtt, ezzel maga ellen fordítva szinte a teljes republikánus pártelitet. Idén azonban nem volt ilyen szerencséje, a jobboldal jelöltje, Tommy Tuberville a szavazatok jelenlegi feldolgozottsága mellett már behozhatatlan előnyre tett szert. Jones győzelmében egyébként a demokrata pártelit sem különösebben reménykedett, erőforrásaikat inkább más államokra, mint például Colorado, Észak-Karolina vagy Maine összpontosították.
A demorkaták a Florida 26-os számú képviselőházi választókörzetében született eredménynek sem örülhetnek: elsőciklusos jelöltjük, Debbie Mucarsel-Powell alumaradt a republikánus Carlos A. Giménezzel szemben ebben a Miami egyes részeit magába foglaló körzetben. A 26-os körzetet 71 százalékban latínók lakják, akik közül Floridában meglepően sokan az államot egyre nagyobb valószínűséggel megnyerő Donald Trumpot támogatták az elnökválasztáson.
Ma nemcsak az elnöki pozíció, de a szövetségi képviselőház sorsa is eldől, ahol 2018 óta demokraták rendelkeztek többséggel. Két éve több olyan fiatal politikus is bekerült az alsóházba, akik a párt sandersista szárnyához tartoznak. New York-i körzetében újraválasztották Alexandria Ocasio-Cortezt, Minnesotában pedig Ilhan Omart, így a centrista demokraták rémálmaiban szereplő négyesből már ketten tuti újráznak. Az előzetes eredmények alapján Ayanna Presley is újra megnyerheti massachusettsi körzetét, Rhasida Tlaib eredményéről eddig még nincs hír.
A képviselőházi balszárny további új tagokkal is bővülni fog, ugyanis ahogy korábban beszámoltunk, a sandersita Cori Bush Missouriban, Jamaal Bowman pedig New Yorkban szerzett mandátumot.
Az Associated Press előrejelzése szerint Lindsey Graham-et újraválasztották Dél-Karolinában. Az államot 2003 óta képviselő szenátor hosszú évek óta számít az egyik legismertebb republikánus politikusnak, 2016-ban az elnökválasztáson is indult, sikertelenül. A nemzetbiztonsági kérdések iránt elköltelezett Grahamet sokáig egy olyan republikánus politikusnak tartották, aki hajlandó volt együttműködni a demokratákkal több kulcskérdésben,valamint a 2016-os republikánus előválasztáson nem rejtette véka alá, hogy mennyire elkeseríti a populista Trump felemelkedése. A 2019 óta a törvényhozás felső házának igazságügyi bizottságát is vezető Graham viselkedésében azonban az utóbbi években 180 fokos fordulat állt be, a Trumppal egykor kritikus politikusból az elnök egyik legodadóbb híve lett. 2016-ban Graham egyébként az egyik fő hangadója volt a republikánusok azon okfejtésének, hogy egy választási évben nem szabadna új tagot jelölni a Legfelsőbb Bíróságba (a jobboldal ezzel érvelve tagadta meg Barack Obamától annak a lehetőségét, hogy új bírót jelöljön a kilenctagú testületbe). Azonban idén, amikor a szenátusi republikánusok választás előtt alig néhány nappal főbíróvá kinevezték ki Amy Conney Barettet-Grahamnek egyáltalán nem esett nehezére szembemenni azzal, amit négy évvel korábban képviselt.
Ennek ellenére a demokraták nagyösszegű kampánytámogatását begyűjtő jelöltje, Jaime Harrison minden jel szerint alulmaradt Lindsey Grahammel szemben, aki így újabb hat évet szolgálhat a Szenátusban.
2016-ban ezek voltak azok az államok, ahol az előválasztáson a balos Bernie Sanders számos helyen megverte Hillary Clintont, hogy azután Clinton elnökjelöltként is vereséget szenvedjen itt Trumptól. Idén ez a verseny gyorsan eldőlt, és Biden népszerű is volt, helyben, ráadásul a politikai elemzők arra számítottak, hogy a járvány is őt fogja segíteni.
Mindennek ellenére mégis rendkívül szoros versenyek és a vártnál jóval több Trump-szavazat eddig ezeknek a versenyeknek az eredménye.
Ohióban, ahol Biden sokáig magabiztosan vezetett, Trump 72%-nál átvette a vezetést, pár százalékponttal. Michiganben alacsony, 23%-os feldolgozottságnál Donald Trump 57%-os eredményen áll, 17%-kal vezet Joe Biden előtt. Igaz, itt még Detroit és Flint nagyobb városai környékéről sok demokrata szavazat érkezhet be.
Hasonló helyzet alakul Wisconsinban, amit Trump 2016-ban nagyon szerény előnyökkel nyert Hillary Clinton előtt. Most hasonlóan szoros Biden-Trump versenyt ígér az állam, 29%-os feldolgozottságnál Trump 50%-on, Biden pedig 47%-on áll.
De a korai, meggyőző pennsylvaniai Biden előny – amely minden bizonnyal a levélszavazatoknak tudható be – is rekordsebességgel olvad el, immár – noha korai feldolgozottságnál, de ez is 5%-os Biden előnyre csökkent. Itt azonban, a Legfelsőbb Bíróság nemrégi döntése értelmében, a levélszavazatokat csak holnap kezdik el számolni igazán.
Minden ilyen „rozsdaövezeti” államra az jellemző, hogy míg az elhagyott volt szénbányász vidékek kisvárosai, és a rengeteg kivonult gyár miatt a vidék négy éve a jobboldal felé fordult, addig a városokban a demokraták vannak abszolút többségben. A választásokat pedig végsősoron az dönti el, ki milyen arányban ment el szavazni.
(The New York Times)
Trump – nem meglepő módon – megnyerte a kiszámíthatóan republikánus szavazó Kansast, ezzel újabb 6 elektort szerezve. 52%-kal nyert Trump Biden 46%-ával szemben.
BREAKING: Donald Trump wins Kansas. #APracecall at 9:00 p.m. CST. #Election2020
— AP Politics (@AP_Politics) November 4, 2020
Az Észak-Karolinában választott republikánus Madison Cawthorn 25 évével a Képviselőház legfiatalabb tagjává vált. A választott képviselő egy impozáns Twitter-poszttal reagált győzelmére:
„Sírj még, libsi.”
Cry more, lib.
— Madison Cawthorn (@CawthornforNC) November 4, 2020
Jamaal Bowman, akit olyan híres politikusok támogattak, mint Alexandria Ocasio-Cortez és Elizabeth Warren, megnyerte new yorki körzetét. Ezzel a nyereséggel újabb taggal bővült a „progresszív kaukusz”, ami egy Demokrata párton belüli baloldali koalíció lesz a következő kongresszusban. A progresszív kaukusz olyan baloldali programpontokért fog küzdeni, mint a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése és az általános egészségbiztosítás.
Congratulations to @JamaalBowmanNY in his victory tonight.
The 11-year old boy who was beaten by police officers and then started his own public school to take care of his community is now officially going to be a Congressman.
Congressman Jamaal Bowman, everyone. pic.twitter.com/dhGNwpcf43
— Justice Democrats (@justicedems) November 4, 2020
ohio • Trump biztos győzelmét jósolták Ohioban, abban az államban, amelynek megnyerése nélkül még nem nyert republikánus elnökjelölt. A közvéleménykutatások kb. 5% Trump-nyereséget vetítettek elő, de egyelőre úgy néz, hogy ez nem fog bejönni, mivel a jelenlegi 64%-os feldolgozottságnál fej-fej mellett áll Trump és Biden.
Trump 2016-ban nagymértékben, 8%-kal nyerte a billegő Ohiot, egy olyan államot, ahol 2008-ban és 2012-ben Barack Obama nyert. Az idei eredménye viszont mindenképpen azt vetíti előre, hogy Trump népszerűséget vesztett ebben az államban, ahol nagyrészt szabadkereskedelem-ellenességével nyert.
Vajon úgy érzik az ohioiak, hogy Trump nem tartotta be szabadkereskedelem-ellenes ígéreteit? Ennek ellentmond, hogy a szintén szabadkereskedelem sújtotta Michigan államban viszont 20%-os feldolgozottságnál magasan vezet Trump – bár ezekből a korai eredményekből még nem feltétlenül lehet következtetéseket levonni.
Colorado • Joe Bidené Colorado 9 elektora, miután 64 százaléknál behozhatatlan előnyre tett szert Trumppal szemben.
Mindeközben megtörtént az első fordítás is a Szenátusban, az első ciklusa végén távozni kényszerül székéből Cory Gardner republikánus szenátor, helyét John Hickenlooper demokrata jelölt veszi át. Hickenlooper korábban a demokrata előválasztáson is megmérette magát, most szenátori címmel vigasztalódhat.
Érdekesség továbbá, hogy Hickenlooper korábban Colorado kormányzója volt, 2011 és 2019 között.
Nem okozott meglepetést az idei elnökválasztás Észak-Dakotában (3 elektori szavazat) és Alabamában (9 elektori szavazat), Donald Trump behúzta mindkét konzervatív államot. Alabamában szenátusi választásokat is tartanak, ahol a 2017-es időközi választáson nagy meglepetésre győzelmet arató Doug Jones (Demokrata Párt) kemény újraválasztás előtt áll, a felmérések republikánus kihívójának, Tommy Tuberville-nek kedveznek, de a jelenlegi feldolgozottságnál még nem hirdethetünk győztest.
Idén a demokraták számos államban is nagy erőket mozgósítanak meg annak érdekében, hogy legyőzzék a hivatalban lévő republikánus kormányzókat. Ezek közül is kiemelkedik a Kanadával szomszédos Montana, valamint a Sziklás-hegységben található Colorado, ugyanis ezekben az államokban a demokraták jelöltjei olyan hivatalban lévő kormányzók, akik az elnökjelöltséggel is megpróbálkoztak.
Steve Bullock 2013 óta vezeti az elnökválasztásokon az elmúlt évtizedekben rendre a republikánusokat támogató, konzervatív Montanát, 2016-ban 50.3%-al választották újra, miközben Trump abban az évben a szavazatok több mint 56 százalékával végzett az első helyen (Hillary Clinton pedig csupán a voksok 35%-át gyűjtötte be). A mérsékelt demokratának számító Bullock elnöki kampányát még az iowai kaukusz előtt, 2019 decemberében függesztette fel, ám idén pártja vele próbálja meg legyőzni Montana elsőciklusos republikánus szenátorát, Steve Daines-t. A felmérések alapján egyelőre nem úgy tűnik hogy sikerrel járnának, Bullockot 46.4%-ra mérik, míg Daines a szavazatok 48.8 százalékára számíthat-ám a bizonytalanok aránya jelentős, 4.8%-os. Montana egyébként hiába számít megbízhatóan „vörös államnak” az elnökválasztásokon, a Demokrata Párt jelöltjei számos választáson jelentős sikereket érnek el. Az államnak 16 éve folyamatosan demokrata kormányzója van (ez a felmérések szerint Bullock visszavonulásával idén változni fog), valamint 2018-ban a pártban politizáló szenátort, Jon Testert az eddigi legjobb eredményével, 50.3%-al választották meg a harmadik ciklusára.
Egy fokkal jobbak a demokraták esélyei Coloradóban, ahol az államot 2011 és 2019 között vezető John Hickenloopert indítják az elsőciklusos republikánus szenátor, Cory Gardner ellen. Steve Bullockhoz hasonlóan a centrista Hickenlooper is indult az elnökválasztáson, ám csupán egy vitán vett részt és 2019 augusztusában befejezte a kampányát. Idén azonban jó esélyekkel indul a szenátusi megmérettetésen, ugyanis a hivatalban lévő Gardner kifejezetten népszerűtlennek számít, köszönhetően annak, hogy a legtöbb kérdésben támogatja az államban nagy elutasítottságnak örvendő Trumpot. A felmérések alapján Hickenlooper akár 53 százalékot is szerezhet, míg Cory Gardner csupán 42 százalékra számíthat.
Egyébként gyakran fordul elő, hogy a pártok a népszerű kormányzóikat indítják a szenátusi megmérettetéseken. 2018-ban például florida népszerű republikánus kormányzója, Rick Scott szoros versenyben legyőzte a háromciklusos demokrata szenátort, Ben Nelsont.
washington dc. • Még le sem zárult a választás, de már százak gyűltek össze a kerítéssel körbevett Fehér Ház előtt, hogy tiltakozzanak Trump politikája ellen.
A Black Lives Matter tüntetések végigsöpörtek az államokban, miután egy fehérbőrű rendőr meggyilkolta igazoltatás közben George Floydot. Több hasonló ilyen rasszizmus és rendőrségi reformért való tüntetéshullámok már Obama is idejében voltak, de Trump elnöksége alatt még inkább fellángoltak az indulatok és a fekete polgárjogi mozgalom óta nem látott mértékben tiltakoztak a feketék az utcákon. Obamával szemben Trump retorikája csak olaj volt a tűzre – lásd, pl. a Charlottesville-i neonáci zavargás után azt nyilatkozta, hogy mindkét oldalon [a neonáci és az antirasszista oldalon] vannak „kiváló emberek”. Trump azzal is igencsak kivívta a BLM-tüntetők ellenszenvét, hogy terroristának nevezte őket, az Antifával egyetemben.
Closer to H St on BLM Plaza, a group wearing sweatshirts that say „count the votes” are dancing. There are at least a hundred more people here, surrounded by fences blocking off the White House pic.twitter.com/tV1ajOagc2
— Rachel Kurzius (@Curious_Kurz) November 3, 2020
Protesters outside the White House hold up a „TRUMP LIES ALL THE TIME” sign. pic.twitter.com/1vpjq9XSCK
— The Recount (@therecount) November 4, 2020
Az elnököt támogatta öt hagyományosan republikánus állam, Louisiana, Észak-Dakota, Dél-Dakota, Wyoming és Nebraska. Ez összesen 22 elektori szavazatot jelent neki.
Eközben a papírforma szerint Joe Biden nyerte a választás New York és Új Mexikó államokban, ez összesen 34 elektori szavazatot hozott neki.
(The New York Times)
Közép-európai idő szerint 3:00-kor további tizennégy államban zárult le a szavazás, mely egyúttal azt is jelenti, hogy már csupán tíz államban van lehetőség szavazócédulát leadni.
A következő államokba zárult le most a szavazás:
Arizona (11 elektori szavazat)
Colorado (9 elektori szavazat)
Kansas (6 elektori szavazat)
Louisiana (8 elektori szavazat)
Michigan (16 elektori szavazat)
Minnesota (10 elektori szavazat)
Nebraska (5 elektori szavazat)
Új-Mexikó (5 elektori szavazat)
Észak-Dakota (3 elektori szavazat)
Dél-Dakota (3 elektori szavazat)
New York (29 elektori szavazat)
Texas (38 elektori szavazat)
Wisconsin (10 elektori szavazat)
Wyoming (3 elektori szavazat)
Bár viszonylag kevés államban vannak még nyitva a szavazóhelyek, ezek között van például a legtöbb elektori szavazattal rendelkező Kalifornia is, tehát ezekre is érdemes lesz odafigyelni.
Vermont hiába számít az USA egyik leginkább demokraták felé húzó államának (Bernie Sanders demokratikus szocalista politikus is ezt a New englandi államot képviseli a Szenátusban, valamint Biden is az élen végzett itt), idén is a republikánusok örülhetnek a kormányzóválasztás eredményének: jelöltjük, Phil Scott, 2016 és 2018 után zsinórban harmadszor is győzelmet aratott (Vermontban kétévente tartanak kormányzóválasztásokat). A sok kérdésben liberális Scott győzelmének Trump azonban nem különösebben örülhet: a kormányzó újságírói kérdésre elárulta, hogy Joe Bidenre szavazott az elnökválasztáson. Scott kihívója egyébként a Bernie Sander-hez közel álló Demokrata/Progresszív Párti kormányzóhelyettes, David Zuckerman volt.
Körülbelül kétszer annyi pénzt fordított kampányra a két jelölt és a kongresszusi jelöltek , mint 2016-ban. A kongresszusi kampányok ára is megszaladt, de az elnöki kampány ára egyenesen megháromszorozódott.
De nem csak 2016-hoz képest kimagaslóak a költségek, hanem 2012-höz és 2008-hoz is.
Trump megnyerte a hagyományosan republikánus Arkansast, ezzel hat elektort nyerve.
Az állam érdekessége, hogy bár republikánus, a demokrata Bill Clinton 1993 és 2001 között kormányzója volt.
Donald Trump wins Arkansas and its 6 electoral votes, AP reports.
See TIME’s full #Election2020 coverage here https://t.co/JXoTDw9s8b pic.twitter.com/i0fWXtJeke
— TIME (@TIME) November 4, 2020
A 2017-ben alakult Justice Democrat politikai szervezet által támogatott Cori Bush, a Demokrata Párt bal Sandersista szárnyához tartozó elölt bejutott az Egyesült Államok Kongresszusának Képviselőházába, melynek tagjait szintén most választják.
It’s official. The first-ever recruited Justice Democrat candidate @CoriBush is going to Congress.
Six years ago police officers maced Cori in Ferguson as she helped spark a global movement.
Three months from now she’ll be holding police accountable as a member of Congress. pic.twitter.com/Fskoa1QQ65
— Justice Democrats (@justicedems) November 4, 2020
A Justice Democrats olyan demokrata képviselőket szeretne a Kongresszusban látni, akik valóban a szavazókat támogatják a párt elitjei helyett, Cori Bushról, aki aktivista és politikus, pedig úgy gondolják, beleillik ebbe a kategóriába.
A New York Times szerint újraválasztották Mitch McConnellt, aki 1985 óta képviseli Kentucky államát a Szenátusban (ahol idén Trump újból győzelmet aratott), valamint 2015 óta ő a törvényhozás felsőházának vezetője. Kihívója, a demokrata Amy McGrath két éve egy képviselőházi körzetben indult az államban, ám akkor is alulmaradt republikánus kihívójával szemben.
A kelet-európai idő szerint 2-kor záruló 19 államból több esetében már győzelmet hirdetett a New York Times.
Biden győzött Rhode Islandben, New Jerseyben, Massachusettsben, Marylandben, Illinoisban, Connecticutban és Delaware-ben. Ezek a stabil demokrata államok 69 elektort adnak Bidennek.
Trump vitte Alabamát, Mississippit, Tennessee-t és Oklahomát. Ez összesen 33 elektort jelent Trumpnak.
Magyar idő szerint hajnal kettőkor több államban is bezártak a szavazóhelyek. Ezek a következők:
- Alabama (9 elektori szavazat)
- Connecticut ( 7 elektori szavazat)
- Delaware ( 3 elektori szavazat)
- Washington D.C. ( 3 elektori szavazat)
- Florida (29 elektori szavazat)
- Illinois (20 elektori szavazat)
- Maine (4 elektori szavazat)
- Maryland (10 elektori szavazot)
- Massachusetts (11 elektori szavazat)
- Mississippi (6 elektori szavazat)
- Missouri (10 elektori szavazat)
- New Hampshire ( 4 elektori szavazat)
- New Jersey (14 elektori szavazat)
- Pennsylvania (20 elektori szavazat)
- Oklahoma (7 elektori szavazat)
- Rhode Island (4 elektori szavazat)
- Tennessee (11 elektori szavazat)
A New York Times már viszonylag alacsony feldolgozottság mellett Trump-győzelmet hirdetett Dél-Karolinában. Azért tehette ezt, mert ez nem billegő, hanem stabilan republikánus állam, ahol a felmérések is magabiztos Trump előnyt mutattak. Az állam 9 elektori szavazatot ad a regnáló elnöknek.
2016-hoz képest a mostani floridai hajrában Trump jelentősen javított eredményén, ez pedig, mint az a beérkező exit-poll adatokból kiderült, annak volt köszönhető, hogy jelentősen növelte előnyét a helyi latinok és feketék között.
Nagyon sokat számít például a Miami-Dade megyei kubai közösség is, akik úgy tűnik, nagyon szilárdan beálltak Trump mögé, két képviselőházi helyet is elvettek itt nekik köszönhetően a republikánusok a demokratáktól.
As you can see, Trump is doing way, way better than 2016 in Hispanic and Cuban areas. He’s also doing better in majority black precincts. Biden *is* doing better in older and relatively white areas, as you can see. But not by much–and that doesn’t cut it in diverse FL
— Nate Cohn (@Nate_Cohn) November 4, 2020
Ez is borítékolható volt, 13 elektori szavazatot jelent a demokrata jelöltnek.
NEW: Joe Biden will win Virginia.
The Associated Press has called the race for the Democratic nominee. More: https://t.co/H64jnT5hAz #Election2020 pic.twitter.com/WFUcg6SNd9
— PBS NewsHour (@NewsHour) November 4, 2020
A New York Times becslései szerint, noha a szavazatok 66%-ának alapján Joe Biden 1.7%-kal vezet, a verseny végére jóformán csak a republikánusoknak maradtak szavazat-tartalékai, ezért szinte biztos, hogy a verseny végén Donald Trump fog itt győzedelmeskedni, ez 29 elektori szavazatot jelenthet az elnöknek.
Nyugat-Virginia államban, ahogy az várható volt, Donald Trump nyerte az elnökválasztást, a New York Times szerint. Ez az állam viszonylag kevés, csak 5 elektori szavazattal rendelkezik.
Most zártak az urnák három államban is: Ohio (18 elektori szavazat), Nyugat-Virginia (5 elektori szavazat) valamint Észak-Karolina (15 elektori szavazat). Ezek közül Nyugat-Virginiában minden bizonnyal Trump fog az élen végezni, a felmérések Ohioban is neki kedveznek, Észak-Karolinában azonban a közvéleménykutatások Biden szoros előnyét jelzik előre.
Mármint Floridához képest: 51,3%-kal vezet, míg Trump 48%-on áll.
A hagyományosan demokrata déli megyék (Miami-Dade, Broward, Palm Beach) mellett a középső Orlando, az északi Jacksonville és a főváros, Talahassee megyéiben is vezet Joe Biden.
Igaz, hogy furcsa módon Miamiban egyelőre rosszabbul teljesít elődjénél, de Florida-szerte ez szavazatok összeszámolásának felénél jelentősen jobb eredmény, mint amit JHillary Clinton 2016-ban hozott.
Vermont államban Joe Biden nyert az MSNBC szerint. Vermontban várható volt a demokrata jelölt győzelme, aki ezzel 3 elektori szavazatot kapott. Korábban a vermonti kormányzó, aki saját bevallása szerint sosem szavazott még demokrata jelöltre, is bejelentette, hogy Bident támogatja.
BREAKING: Joe Biden wins Vermont, NBC News projects. https://t.co/jpJTRLUIuE pic.twitter.com/sRPslapsi9
— MSNBC (@MSNBC) November 4, 2020
Az Associated Press már oda is ítélte Donald Trump elnöknek Kentucky államot, a hagyományos republikánus állam 8 elektori szavazatot hozhat neki.
Trump itt korán átvette a vezetést: zavazatok 17%-ából 55% az övé, Joe Biden pedig 42,8%-on áll.
A demokrata szenátorjelölt, Amy McGrath azonban a korai szavazatok alapján szorongatja a Szentáus republikánus vezetőjét, Mitch McConnellt is, mindketten 49-49%-ra állnak, bár a vidéki megyék szavazatainak beérkezésével az arány gyorsan változhat McConnell javára.
Az NBC News hírcsatorna szerint Donald Trump nyerte Indiana államban a választást, így ő kapja az állam 11 elektori szavazatát.
Ez az eredmény nem meglepő, a felmérések is Trump-győzelmet vetítettek előre, és innen származik Mike Pence alelnök is.
Keleti parti idő szerint este 7 órakor (közép-európai idő szerint éjjel 1) hat államban zárnak az urnák: Dél-Karolina, Vermont, Virginia, Kentucky, Georgia és Indiana fejezi most be a voksolást.
Ezek közül Dél-Karolina, Kentucky és Indiana minden bizonnyal Trump győzelmét hozza, Vermont és Virginia pedig a demokraták felé hajlik.
A nagy kérdés a hagyományosan republikánus Georgia, amely viszonylag sok, 16 elektori szavazattal rendelkezik. Idén a felmérések azt mutatják, Bidennek van esélye itt is nyerni, ami óriási fegyvertény lenne számára az est további részére.
Nemsokára már előzetes adatokkal tudunk jelentkezni.
Szerte Amerikában bedeszkázták a boltokat és kerítéseket állítottak fel, készülődve zavargásokra. Akár Biden, akár Trump fog nyerni spontán tüntetésekre és tiltakozásokra lehet számítani, ahol akár el is szabadulhat az időszak.
Az elmúlt négy évben sok erőszakos tiltakozás volt Amerikában, Charlesvilleben pl. autóval hajtottak a rasszizmus ellen tüntetők közé, de említhetnék pl. a minneapolisi Black Lives Matter tüntetést, ahol a tüntetők felgyújtották a helyi rendőrörsöt. Vélhetően ezért tartanak attól az amerikai rendőrközpontok országszerte, hogy az eredmények kihirdetése után ezek az indulatok újra el fognak szabadulni. De a hatóságok annak a lehetőségét sem zárják ki, hogy a szavazóhelységekben fog kitörni az erőszak.
Washington D.C. városvezető sem választási partyra készül idén. A Fehér Házat és az elnöki végrehajtó irodát barrikádokkal vették körbe. A Trump International Hotelt pedig szintén nagy erőkkel védik, ahol Trump készül megünnepelni esetleges győzelmét.
Észak-Karolina a mai választás egyik legnagyobb médiafigyelmet élvező állama. A déli állam 1976 óta csak egyszer, 2008-ban szavazott demokrata elnökjelöltre, ám idén a felmérésekben Biden vezet. Emellett a szenátusi megmérettetés is izgalmas küzdelemnek ígérkezik, az észak-karolinaiak ma egy olyan szenátusi szék sorsáról dönthetnek ami 2002 óta minden választás alkalmával gazdát cserélt a republikánusok és a demokraták között (a felmérésekben a demokrata Cal Cunningham előzi a hivatalban lévő republikánus szenátort, Thom Tillis-t).
Azonban van egy olyan mandátum, amit a demokraták hivatalban lévő jelöltje nagy valószínűséggel újból megszerezhet: ez pedig a kormányzói szék, amit 2017 óta Roy Cooper birtokol.
washington dc. • Ugyan ez ma Magyarországon már nem igazán jelent sokat, de az Egyesült Államokban még mindig megütközést keltett, hogy a Cory Lewandowski által vezetett elnöki kampány nem saját központban, vagy a New York-i Trump Towerben várja az eredményeket, hanem egyenesen a Fehér Házhoz kötődő Eisenhower Épület irodáiban. Ennek az üzenete, mint médiaforrások megjegyezték, kellemetlen érzést kelt, mintha az erősen átpolitizált Trump-kampány és a végrehajtó hatalom egy, és ugyanaz lenne.
A kampány szóvivője, Tim Murtaugh praktikus okokkal magyarázta az összebútorozást, szerinte egyszerűen közel kellett lenni az elnökhöz fizikailag ,az adófizetőknek pedig mindez „egy centjébe sem került.
Joe Biden egyébként volt szenátori székhelyén, a Delaware állam-beli Wilmingtonban várja az eredményeket a Demokrata Párt elitjével, és szimpatizánsaival.
(NPR)
arlington, virginia • Donald Trump a járványkezelési stratégiájáról szóló nyilatkozattal zárta 2020-as elnökválasztási kampányát – írja a Vox. A jelenlegi elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a Covid-19 járvány terjedése az USA-ban és a megbetegedésből származó több, mint 230 000 haláleset szerinte egyedül Kínának tudható be. Arról beszélt, a „kínai vírus” nehezen leküzdhetőnek bizonyult, ugyanakkor ő hihetetlen munkát végzett a kezelés kifejlesztésével.
Érvelését azzal támasztotta alá, hogy az előrejelzések 2,2 millió halálesetet jósoltak, ezek szerint tehát kétmillió ember életét mentette meg. „Teljes felelősséget vállalok. Nem az én hibám, hanem Kínáé.” – nyilatkozta. Ugyanakkor a statisztikák alapján populációhoz mérten az USA-ban a negyedik legmagasabb a kornavírusos megbetegedésekből származó halálesetek száma a fejlett országok között.
A nyilatkozat, amelyet feltehetően kárenyhítésnek szánhatott (habár ennek sikere erősen megkérdőjelezhető), azért is lehetett szükséges, mivel az Egyesült Államok állampolgárainak 57,2%-a nem ért egyet Trump járványkezelési stratégiájával, és mindössze 39,8% támogatja. Ugyanakkor a felmérés azt is kimutatta, az egyet nem értők nagyrészt demokraták, a támogatók pedig republikánusok, a választás szempontjából legérdekesebb függetlenek pedig a két véglet közé esnek.
koronavírus • Jelenleg több mint 80 000 regisztrált koronavírus-fertőzött az USA-ban, az USA Betegségmegelőzési és Prevenció Központja mégis úgy határozott, hogy a szavazás minden amerikai alkotmányadta állampolgári joga, ezért ők is az urnákhoz járulhatnak.
Ez a szabályozás logikus abból a szempontból, hogy a csupán néha napja beazonosított fertőzöttek már lecsúsztak a levélben szavazásról, viszont nyugtalanító lehet a járvány szempontjából. Nem csak arra van példa, hogy a szavazók nem viselnek maszkot. Dallasban pl. a szavazóbizottsági elnök kijelentette, hogy nem hajlandó maszkot viselni. Egyébként az ilyen választási kérdésekben is állami szinten döntenek, ezért a központi amerikai kormány nem is tudta volna maszkviseléshez kötni a szavazás feltételét.
Update: The county elections office says election judge not wearing a mask can be removed if both local party chairs agree.
GOP chair told me he had COVID recently and had a friend die. He wants the judge to wear a mask. too, but unclear if he’ll agree to remove her. #txlege https://t.co/7pmDaEw60k
— Lauren McGaughy 🌟 (@lmcgaughy) November 3, 2020
St. Louisban a szavazóbiztosok védőfelszerelésben járultak a fertőzöttökhez, hogy élhessenek szavazati jogukkal.
These photos via @stltoday are quite something: Voters infected with Covid-19 cast their ballots with the help of election staffers covered in PPE.
Full gallery: https://t.co/UTN8sIQZb1 pic.twitter.com/BRJwmOUDef
— Mike Baker (@ByMikeBaker) November 3, 2020
2018-ban az amúgy is az ország egyik leginkább feléjük húzó térségben, a nyugati-parti Kaliforniában a demokraták tovább növelték az előtte igencsak tetemes előnyüket az állam 53 tagú képviselőházi delegációjában. Két évvel ezelőtt a párt 46 körzetben diadalmaskodott, a Republikánus Párt pedig 7 körzetet is elveszített és sokáig úgy tűnt, hogy tovább folytatódik a jobboldal eljelentéktelenedése az ország legnépesebb államában.
Azonban azóta sok víz lefolyt a Csendes-óceánon és miközben óriási republikánus áttörésre nem kell számítanunk, három olyan választókerület is van, ahol a demokrata jelölteknek komoly erőfeszítéseket kell tenniük ahhoz, hogy megismételhessék két évvel ezelőtti sikereiket.
USA • … az ilyesmiket azért érdemes fenntartásokkal kezelni, az amerikai választási rendszer gyakran okoz meglepetéseket, mint tudjuk. Mindenesetre az elektorok megoszlása Biden és Trump között az előrejelzések szerint:
LeanTossup: 413 Biden-125 Trump
YouGov: 364 Biden-174 Trump
JHKersting: 351 Biden-187 Trump
538: 350 Biden-188 Trump
Economist: 345 Biden-193 Trump
Harvard Political Review: 340 Biden– 198 Trump
Newstatesman: 338 Biden-200 Trump
Decision Desk: 317 Biden-221 Trump
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a koronavírus-járvány következtében rekord magas a levélben voksolók száma, a levélszavazatok feldolgozása pedig több időt vesz igénybe. Bár nagy esélyt látunk arra, hogy szerda hajnalra már tiszta képünk lesz a győztes személyét illetően, az sem kizárt, hogy csak napokkal később derül ki az USA következő elnökének személye. Egyszóval: még semmi se biztos, mindenki legyen türelmes, amíg beérkeznek a valódi eredmények.
A legtöbben a népszavazás szó hallatán Svájcra asszociálnak. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államokban is nagyon gyakori a közvetlen demokrácia ezen formája, az amerikai szavazók idén 121 különböző kérdésben mondhatják el a véleményüket (fontos azonban hozzátenni, hogy ezek közül egyik sem országos voksolás: a szavazások állami, vagy egyes esetekben megyei, városi szinteken történnek). Ezeket a népszavazások gyakran technikai jellegű kérdésekben írják ki, ám nem egyszer fordul elő, hogy az amerikaiak fontos társadalmi, gazdasági vagy a politikai rendszert érintő témákban is kifejthetik a véleményüket.
florida, miami • Az amerikai választások örök csatatérállama a déli, 21,5 millió lakossal rendelkező Florida, ahol idén is óriási csata folyik, a részvétel pedig még 2016-hoz képest is az egekbe emelkedett.
A korai becslésektől vissza nem riadó politikai elemzők már figyelik is azokat a floridai megyéket figyelik, ahol az iszonyatosan szoros a verseny.
A Miamit nagy részben magában foglaló Miami-Dade megye és Broward megye azok, amiket a demokraták elsősorban figyelnek, ezenkívül 2016-ban Trump nagyot hajrázott Hillary Clinton ellen Pinellas megyébben is.
Ezeken a területeken a regisztrált demokraták nemcsak a levélszavazatokban szereztek előnyt, de Broward megyében egyelőre jóval többen is mennek el, a megye eddig 76,6%-os részvételt produkált, ami máris 2%-kal több, mint a 2016-os, összesített részvétel, két és fél órával az urnazárás előtt, a regisztrált demokraták előnye az eddig ott szavazottak között 15 százalékpont.
Broward dems at 76.6% turnout (485,604). They got 74.7% turnout in 2016
2.5 more hours till polls close
— UMichVoter (@umichvoter99) November 3, 2020
Miami-Dade megye adatait hagyományosan kézzel és nagyon ritkán frissítik, de a helyi idő szerint 14 órás (magyar idő szerint 20 órás) adatok szerint a demokraták és a pártonkívüli (hagyományosan fiatalabb) szavazók is megelőzik számban a republikánusokat.
Emellett az erősen Trump-párti megyékben, mint a Villages nevű nyugdíjasfalut is magában foglaló Sumter megyében, vagy Collier megyében a republikánusok is óriási hajráznak, ezért ők is bizakodhatnak abban, hogy urnazárásig be tudják hozni Biden levélszavazatainak tetemes előnyét.
FLORIDA, 3:30 UPDATE
Republican: 4,087,834 (+173,200)
Democratic: 3,914,634
NPA/Other: 2,464,130TOTAL: 10,466,598
*Includes ALL mail + in-person early
*Missing E-day votes: DeSoto, Hardee, Jefferson, Monroe, Seminole, Union
*only 2pm update from miami dade— UMichVoter (@umichvoter99) November 3, 2020
A 2016-os választást Trump Floridában 0.6%-kal hozta be, ha az akkori szavazati arányok nagyjából ugyanilyenek maradnak, akkor az amatőr politikai elemzők számításai szerint nagyjából 350.000-es regisztrált republikánus előny kellene az államban egy Trump győzelemhez, mivel a felmérések szerint a független/pártonkívüli szavazók többsége Joe Bidenre szavaz majd.
Ehhez képest helyi idő szerint 3 óra 30 perckor a regisztrált republikánusok előnye 173.200 volt, itt tehát még sok Trump-szavazónak kellene a végéig feltűnnie.
Floridában a 2018-as, félidős választásokon egyébként nagy sikert aratott Ron De Santis, Trump-párti kormányzó, aki a Covid-19 járvány ellenére sohasem rendelt el kijárási korlátozást, és nagyobb óvintézkedéseket, ami a rendkívül magas nyugdíjas populáció körében csúnya pusztítást is végzett. Biden kampánycsapata ezért arra számít, hogy hagyományosan erős demokrata megyéik mellett az idős fehér szavazók egy jó részére is lecsaphatnak idén.
Összesen 16.800-an hunytak el a fertőzés következtében.
Amennyiben megnyerné a választásokat, Joe Biden egy történelmi távlatokban nézve is komoly egészségügyi vészhelyzet és gazdasági válság közepén kerülne a világ vezető hatalmának élére. A járványhelyzet és a gazdasági problémák mellett az amerikai társadalmat mély konfliktusok szabdalják, amelyek szintén átfogó strukturális változásokat ígérnek.
Összegyűjtöttük hát, melyek Joe Biden programjának legfontosabb elemei, milyen megoldásokat javasol az amerikai társadalomnak.
Bár a közvélemény-kutatások szerint Biden öt százalékkal fogja nyerni Michigant, az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez az állam nagy meglepetéseket tud okozni.
Michigan „billegő állam”, tehát se nem egyértelműen republikánus, se nem egyértelműen demokrata. A közvélemény-kutatások szerint Biden 5%-kal fogja nyerni ezt az államot, de a tapasztalatok alapján ez nem megbízható adat.
A 2016-os demokrata michigani előválasztást Bernie Sanders váratlanul nyerte meg Clintonnal szemben, több mint 20%-kal több szavazatot szerezve, mint amit a közvélemény-kutatások előre jeleztek. Az elnökválasztáson pedig pár százalékos hátrányt behozva nyerte meg Trump a michigani elektorokat. Sanders és Trump michigani sikere szabadkereskedelem ellenességüknek tudható be, mivel az autó- és egyéb gyárak kitelepítése más kontinensekre különös nagy durván sújtotta Michigan államot, az amerikai nehézipar egykori fellegvárát.
Kérdéses viszont, hogy ebből lehet-e bármire következtetni ezen az elnökválasztáson. Idén Trump nem kampányolt a szabadkereskedelem ellen, azt az ígéretét pedig, hogy visszahozza a gyárakat Amerikába, nem tartotta be, tehát elképzelhető, hogy ezúttal a látensen szabadkereskedelem Biden fogja nyerni Michigant.
Michael Moore, szocialista dokumentumfilm-rendező, aki a michigani Flintből származik, viszont pesszimista etekintetben – szerinte nem lehet megbízni a közvélemény-kutatásokban, a michigani dolgozókkal továbbra is rezonál Trump szabadkereskedelem ellenességével. Michael Moore volt egyébként talán az egyetlen híres demokrata, aki megjósolta Trump 2016-os győzelmét.
Az elmúlt években a nagy közösségi médiás platformokat és techcégeket rengeteg kritika ért amiatt, hogy hogyan is kezelik a politikailag kiélezett helyzeteket. A mostani elnökválasztási éjszakára ezért speciális szabályokkal készülnek arra, hogy elejét vegyék az álhírek és politikai manipuláció terjedésének.
Az egyik fő kérdés, hogy mit tegyenek akkor, ha valamelyik jelölt győzelmet hirdet anélkül, hogy azt a részleges eredmények megalapoznák. Donald Trump korábban arról beszélt, szeretné, hogy már a választás estéjén kiderüljön a győztes, ám a levélszavazatok nagy száma miatt egyes szoros billegő államban erre nem biztos, hogy sor kerül. A techcégek attól tartanak, hogy Trump vagy republikánus kongresszusi jelöltek túl korán mondják győztesnek magukat, ami végigpörög a platformjaikat és gyanakvást kelt a hivatalos eredményekkel szemben.
A legtöbb platform – így Facebook, a Google kereső, Instagram, TikTok, Apple News – speciális választási dobozt helyez el az oldal tetején urnazárás után, itt a megbízható sajtóforrások eredményeit mutatják, így próbálnak helyes információkat eljuttatni minden felhasználóhoz. A Twitter egyenesen el fogja rejteni azokat a politikusi posztokat, amelyek megalapozatlanul győztest kiáltanak ki.
A Google News és a Youtube ilyen külön információs panellel nem fog jelentkezni a főoldalán, csak a választási témájú kereséseknél.
A másik aggodalom, hogy hamis információk vagy erőszakra történő felhívások terjednek el a platformokon, ez ellen a legtöbben a félrevezető tartalmak megjelölésével küzdenek. A Facebook és a Twitter is lassítani fogja a félretájékoztató vagy erőszakos bejegyzéseket.
(via Washington Post)
Két államban, Maine-ben és Nebraskában is lehetővé teszi a törvény, hogy az elektorok több irányba is szavazhassanak. Maine-ben például az állam négy elektorából kettőt visz az állami győztes jelölt, egy-egy pedig a két kongresszusi körzet győztesének.
Nebraskában ötből kettő megy automatikusan az állami győztesnek, a többi három itt is a kongresszusi körzetek befutóit illeti.
Minden második évben kongresszusi választásokat tartanak, mely során a Képviselőház (a Kongresszus alsó háza) összes tagjáról, illetve a száz tagú Szenátus (a Kongresszus felső háza) egyharmadáról is szavazhatnak a választók, ez idén 35 szenátusi helyet jelent.
Minden szenátor mandátuma hat évre szól, azonban, mivel egy adott választási évben csupán a Szenátus egyharmadáról szavaznak, így szenátorokat is kétévente választanak. Ennek fajsúlya hasonló az elnöki választás kimenetéhez, hiszen hiába van republikánus vagy demokrata elnök egy adott ciklusban, ha a Szenátusban az ellentétes párt tagjai vannak többségben, nehézséget jelenthet a törvényjavaslatok megszavazása. A szenátus elnöke az USA alelnöke, aki csupán döntetlen esetén rendelkezik szavazati joggal, ekkor azonban az ő szavazata a döntő.
A felmérések szerint majdnem biztos, hogy a Képviselőház továbbra is demokrata többségű marad, a jelenleg republikánus többségű Szenátus azonban, ahol 35 helyet újítanak meg, kérdéses lehet. A 35 helyből 9 esetében eldöntetlen a kimenet, ezek nélkül a demokratáknak 46, a republikánusoknak pedig 45 szenátoruk lenne a Kongresszusban.
A 9 állam, ahol bizonytalan a szavazás kimenetele Arizona, Georgia, Iowa, Maine, Michigan, Minnesota, Montana, Észak-Karolina és Dél-Karolina. Ezek közül öt helyen jósolnak demokrata előnyt, három hely döntetlen, egy helyen pedig a mérések szerint republikánus győzelem várható. Amennyiben a demokratáknak nem sikerül megszerezni a többséget, hiába nyerne Biden, republikánus szenátorok támogatása nélkül lehetetlen volna gazdaságpolitikai intézkedéseket hozni.
Az USA-beli elnökválasztások elektori rendszer szerint zajlanak. Tehát a négy évente rendezett választásokkor nem közvetlenül a szavazók (18. életévüket betöltött állampolgárok, akik regisztráltak a szavazók jegyzékébe) választják meg az új elnököt, hanem az egyes államokhoz kijelölt elektorok.
Attól függően, hogy egy állam Demokrata vagy Republikánus többségű, az adott párt megnyeri az állam összes elektorát, nincs tehát államon belüli arányos elosztás, mint az előválasztásokon. Ez alól csak Nebraska és Maine képeznek kivételt, ahol az egész államban nyerő jelölt két elektori szavazatot kap, továbbá egy-egy szavazatot kapnak az egyes választási körzetek nyertesei is.
Donald Trump 2016-os győzelmét annak köszönhette, hogy sikerült áttörnie a demokrata „kék falat”, vagyis elhódítania három olyan államot (Michigan, Wisconsin, Pennsylvania), amely hosszú ideig megbízható demokrata államnak számított. Az amerikai feldolgozóipar valamikori fellegvárának, a globalizáció gazdasági következményei által hanyatlásnak indított Közép-Nyugat lakóinak Trump azt ígérte, újra felvirágoztatja ezt a régiót, és visszahozza azokat a munkahelyeket, amelyeket a nagyobb nyereség reményében az amerikai nagyvállalatok kevésbé fejlett országokba szerveztek ki.
Hogy mennyi valósult meg ígéreteiből, és mennyire gyengültek az elnök pozíciói a rozsdaövezetben, arról mai elemzésünkben bővebben írunk:
Miért nem tudta Trump megtartani a rozsdaövezeti szavazóit, miért vág neki jobb eséllyel a választásoknak Joe Biden…
Posted by Mérce on Tuesday, November 3, 2020
A választás napját Joe Biden, a Demokrata Párt elnökjelölt főként Pennsylvaniában tölti, az egyik olyan billegő államban, amely a legtöbb forgatókönyv szerint eldöntheti a választást. A 78 éves demokrata politikus szülővárosában, Scrantonban arról beszélt, hogy győzelmével visszaállna az illendőség a Fehér Házban. Újságírói kérdésre elmondta, optimista a pennsylvaniai esélyeit illetően.
Florida mellett ez az a billegő állam, amely az idei fordulóban a központi szerepet játszhatja. A felmérések viszonylag szoros Biden-előnyt vetítenek előre, de a magas részvételi arányok akár Trump esélyeit is javíthatják.
A republikánus elnök a nap nagy részét az elnöki hivatalban tölti, ám a délelőtt folyamán a virginiai Arlingtonba látogatott, ahol elmondta: még nem készül sem győzelmi, sem vesztes beszéddel. Azt is elárulta, információi szerint Floridában, Texasban és Arizonában is jól teljesít – négy éve mindhárom államot megnyerte, és idén is szüksége lesz legalább kettőre, főként Floridára és Texasra, ha bármi esélyt szeretne az újrázásra.
NEW: „I’m not thinking about concession speech or acceptance speech yet,” Pres. Trump says during stop in to address RNC staff in Arlington, VA.
„Winning is easy. Losing is never easy—not for me, it’s not.” https://t.co/FAj95eLzQe #ElectionDay pic.twitter.com/qPZvLfwBjv
— ABC News Politics (@ABCPolitics) November 3, 2020
(via The Guardian)
Nemrég az USA-ban milliók olvasták és hitték el a „QAnon” elnevezésű összeesküvés-elméletet, mely szerint a demokrata és hollywoodi elit egy földalatti sátánista pedofilhálózat működtetői. Az elmélet a 4chan elnevezésű internetes fórumon indult, ahol egy „Q” nevű felhasználó azt állította magáról, hogy a kormánynak dolgozik és bennfentes információkhoz fér hozzá, ezért tudomása van arról, hogy Trump a háttérben harcol a demokrata emberkereskedők ellen.
„Q”-t nem csak, hogy milliók kezdték el követni, de politikai képviseletre is talált – több republikánus előválasztáson is olyan jelölt nyer, aki nyíltan a QAnon összeesküvés-elmélet híve. Trump maga sem határolta el magát QAnon-tól, de nem is erősítette meg azt. Ugyan utóbbira szüksége se lett volna, mert a QAnon hívei szerint az elnök nem beszélhet nyíltan az állítólagos pedofilhálózatról, ezért sejtelmesen üzen a választóknak.
Ahogy arról korábban a Mérce is beszámolt, az idei elnökválasztás lehet az első olyan az Egyesült Államok történetében, amelyen többen szavaznak a választás napja előtt, mint aznap. A koronavírus-járvány következtében egyre több választó döntött úgy, hogy postán keresztül küldi el voksát. Mivel a levélszavazatokat lassabb feldolgozni, ezért nem kizárt, hogy bizonyos államokból csak napokkal később kapunk értelmezhető eredményeket, ez pedig akár azt is eredményezheti, hogy csak napokkal később derül ki, ki is az elnökválasztás győzelme.
Az amerikai politikát figyelők számára közhely, hogy az amerikai elnökválasztásokon nem az számít, hogy országosan ki szerez több szavazatot, hanem az, hogy ki nyeri el a tucatnyi csatatérállamban (swing state) a voksok többségét. Az ötven szövetségi állam nagy részében általában a demokraták vagy a republikánusok meggyőző többséggel rendelkeznek, és ott előre is elkönyvelhető az eredmény, így a jelöltek főképp azokra az államokra fókuszálnak, ott kampányolnak a legtöbbet, amelyek billegőnek számítanak. Ezek meghódításával tudja az egyik vagy másik jelölt megszerezni azt a 270 elektori szavazatot, amely az elnökké váláshoz szükséges
Az alábbiakban olyan forgatókönyveket mutatunk be, amelyek a legesélyesebb győzelmi útvonalat jelentik Donald Trump, illetve Joe Biden számára.
A 2016-os részvételt jelentősen meghaladó, évtizedes távlatban is magas részvételi arány várható az idei elnökválasztáson. Rekordmagas azoknak a száma, akik éltek a korai szavazás lehetőségével, így a november 3-át megelőző időszakban már 99,7 millió amerikai leadta voksát – ez a négy évvel korábbi összes szavazó 72 százaléka.
A majdnem 100 millió korai szavazó közül 35,7 millióan személyesen, 63,9 millióan pedig levélben adták le voksaikat.
Több olyan állam is van, ahol már a korai szavazók száma túlszárnyalja a 2016-os részvételt. Ez a helyzet a második legnépesebb, hagyományosa republikánus, de idén Biden számára is elérhetővé vált államban, Texasban, illetve Washingtonban, Montanában és Hawaiin.
De a választás reggelén is rengeteg billegő állam városi körzeteiből érkeznek hírek hosszú sorokról és magas részvételről. A Donald Trump győzelmi esélye szempontjából létfontosságú Florida államban helyi idő szerint délelőtt 11:24-kor (a korai szavazatokkal együtt) a részvétel már meghaladta a 2016-os napvégi szintet.
🚨: As of 11:24 AM on Election Day, Florida has now reached 100% of 2016’s voter turnout. 👀
— Matt Rogers 🎃 🗳 (@Politidope) November 3, 2020
A korai voksolás lehetőségével a legkevesebben olyan rurálisabb, magabiztosan jobboldali államokban éltek, mint Alabama és Mississippi, előbbiben a 2016-os részvétel 14, utóbbiban 19 százalékát teszik ki a korai szavazatok.
(via New York Times)
