Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Több államban is számos fontos kérdésről tartanak ma népszavazást

A legtöbben a népszavazás szó hallatán Svájcra asszociálnak. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államokban is nagyon gyakori a közvetlen demokrácia ezen formája, az amerikai szavazók idén 121 különböző kérdésben mondhatják el a véleményüket (fontos azonban hozzátenni, hogy ezek közül egyik sem országos voksolás: a szavazások állami, vagy egyes esetekben megyei, városi szinteken történnek). Ezeket a népszavazások gyakran technikai jellegű kérdésekben írják ki, ám nem egyszer fordul elő, hogy az amerikaiak fontos társadalmi, gazdasági vagy a politikai rendszert érintő témákban is kifejthetik a véleményüket.

A rengeteg népszavazásáról híres-hírhedt Kaliforniában például idén a dolgozók jogait támogatók csapnak össze olyan Szilícium-völgyi óriásvállalatokkal, mint az Uber, a Lyft vagy az Európában még nem elérhető Doordash. Ezek az úgynevezett „gig economyban” óriás profitra tesznek szert azáltal, hogy nem biztosítanak fix szerződést, egészségbiztosítást (ami Amerikában a munkáltatók feladata) és egyéb juttatásokat a fuvarozással és ételkiszállítással foglalkozó dolgozóiknak. Ennek a számukra kedvező üzletei modellnek vetne véget a kaliforniai állami törvényhozás azon rendelete, ami kötelezné a vállalatokat arra, hogy szerződéses munkaviszonyt garantáljanak az alkalmazottaiknak, akik ezáltal hozzájuthatnának azokhoz a munkavállalói jogokhoz, amik a hagyományos szektorokban dolgozó kaliforniaiakat megilletik.

Ez a lépés nyilván rosszul érinti ezeket a nagyvállatokat, akik félretették a rivalizálásukat és közösen kezdeményeztek egy népszavazást, ami eltörölné az állami törvényhozás döntését és csak jóval szerényebb juttatásokat biztosítana a „gig economyban” tevékenykedő kaliforniaiaknak. A 22-es számú indítvány elfogadásáért küzdő tábor kampánybüdzséjét szinte kizárólag a Lyft, az Uber és a Doordash által összedobott 200 millió dollár jelenti, velük szemben az indítvány ellen harcoló szakszervezetek csupán 20 millió dollárt tudtak összegyűjteni. Ezzel a 22-es indítványról szóló népszavazási kampány vált a legköltségesebb Kalifornia történelmében.

A kérdés fontosságát az is mutatja, hogy az Uber az alkalmazásán keresztül olyan üzenetekkel bombázza a sofőröket, amik az indítvány elfogadására buzdítanak. A fent említett nagy cégek dolgozóit igencsak megosztja a kérdés: a csupán mellékállásban fuvarozó sofőrök közül sokan támogatják az indítványt, mivel az alvállalkozói jogviszony nagy szabadságot nyújt nekik a vállalt munkaórák és az időbeosztás tekintetében. Az ételszállítást vagy taxizást főállásban végzők viszont nem örülnének a népszavazási kezdeményezés győzelmének, mivel számukra komoly gondot jelent az, hogy az üzemanyagköltségeket, az  egyéb felmerülő munkahelyi kiadásokat, és az egészségbiztosításukat maguknak kell állniuk.

Massachusetts és Mississippi lakosai a választási rendszerükkel kapcsolatos kérdésekben hozatnak döntést. Egy népszavazási kezdeményezés nyomán Maine után Massachusettsben vállhat a második olyan állammá, ahol a választásokat nem a győztes mindent visz elven, hanem preferenciális szavazás útján bonyolítanák le.

Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a választópolgárok nem csak egyetlen jelöltre szavaznának, hanem lehetőségük lenne a szavazólapon szereplő összes indulót rangsorolni szimpátia szerint.

Ez a rendszer garantálja, hogy csak az a jelölt  jusson mandátumhoz, aki bírja a szavazók több mint felének a támogatását-és leszámolna azzal a rendszerrel, ahol azoknak a szavazóknak, akik nem a győztes jelöltet támogatják, tulajdonképpen értéktelen a voksa. Mississippi pedig egy olyan választási szabállyal számolhat le, amit a 19.század végén azért vezettek be, hogy diszkriminálják az államban élő nagyszámú afroamerikai közösséget a választásokon. Mississippi alkotmánya úgy rendelkezik, hogy ahhoz, hogy egy állami tisztségért (például a kormányzói székért) induló jelölt mandátumot szerezzen, nem elég megszereznie a leadott szavazatok relatív többségét-maga mögött kell tudnia az állami törvényhozás választókerületeinek a többségét is.

Amennyiben ez egyik jelöltnek sem sikerül, a tagállami parlament dönt az adott mandátum sorsáról. Annak idején azért hozták létre ezt az Elektori Kollégiumra hasonlító rendszert, hogy ellehetetlenítsék azokat a jelölteket, akik a néhány szegregált választókerületben tömörülő fekete választók érdekeit akarták volna képviselni. A déli államban emellett az állam új zászlójáról, valamint a kannabisz orvosi felhasználásáról is dönthetnek a választók.

A kábítószer fogyasztást érintő kérdésekről más államokban is dönthetnek a választók: New Jersey-ben legálissá válhat a rekreációs célú marihuána fogyasztás, Oregonban pedig népszavazással dekriminalizálhatják az összes kábítószer kismértékű birtoklását-ez azonban nem jelenti a heroin vagy a kokain legalizálást, csupán azokra az oregoniakra, akiknél a hatóságok ilyen szereket találnak, mostantól nem börtön, hanem kismértékű, nagyságrendileg a biztonsági öv bekötésének elmulasztásáért járó büntetéssel megegyező pénzbeli szankció várna.