Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Joe Biden egyre biztosabban vezet, Trumpék újraszámoltatnának

A 2016-oshoz hasonló helyzet alakult ki az idei elnökválasztáson is, Donald Trump sok helyen felülmúlta a közvélemény-kutatók várakozásait, és nagyrészt sikerült is megtartania azokat az államokat, amelyek négy éve nyert. Most a világ szeme az ipari közép-nyugat, az ún. rozsdaövezet három államára (Wisconsin, Michigan, Pennsylvania), illetve a déli Georgiára szegeződik, ők fogják eldönteni az elnökség sorsát.

A végeredmény még várat magára, időközben Trump a demokratákat csalással vádolta meg, és azzal fenyeget, hogy a Legfelsőbb Bíróság közbeavatkozását kéri a levélszavazatok befogadásának leállítása érdekében.

A Mérce egész éjszaka percről percre követte az eseményeket, és folytatjuk a mai nap folyamán is. A fejlemények követése mellett a helyzet megértését elősegítő elemzéseket is olvashattok itt. Tartsatok velünk!

Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Ahogyan hajnalban, este sem tudunk győztest hirdetni az amerikai elnökválasztáson, ahol még mindig a postai szavazatokat számlálják Nevadában, Arizonában, Michiganben, Georgiában és Észak-Karolinában is.

Joe Biden ma hajszállal, de hivatalosan visszavette Wisconsin államot Trumptól, aki 2016-ban ugyancsak kevéssel hódította azt el a demokratáktól, ezzel ez vált Arizona mellett a második olyan állammá, amit Biden elhódíthat a végső összesítések szerint. Így Biden egyelőre 237 elektori szavazatra számíthat, míg Trump 214-re.

Óriási kérdés, mi fog történni Georgiában Michiganben és Nevadában: mindkét helyen elég kevés szavazattal vezet a demokrata elnökjelölt, és ha az utóbbi két állam megvan, az azt jelenti, hogy Biden eléri a győzelemhez szükséges 270 szavazatot Pennsylvania nélkül is.

Viszont ha bármelyik államot elbukja, akkor szüksége lesz az államra a győzelemhez. Trumpnak ezzel szemben Georgiát, Michigant, Nevadát és Pennsylvaniát egyszerre kell hoznia ahhoz, hogy meglepetést okozhasson. Noha ez teljesen elképzelhető, így Bidennek most jobbak az esélyei.

Nevadában a szavazás jelenleg áll, a hatályos rendelkezések szerint ott csak magyar idő szerint holnap délután 2-kor kezdik újra a számolást. Jelenleg Biden csupán 8000 szavazattal vezet.

A Szenátusért folytatott harcban úgy tűnik, kudarcot vallottak a demokraták a többség megszerzésében. A Képviselőházba na többséghez szükséges 218 hely ugyan minden bizonnyal meglesz a kékeknek, azonban a 2018-as félidős választásokhoz képest itt sem tudtak javítani.

Így folytatódhat a Republikánus Párt kedvenc politikai játéka, amelyet Corey Robin new yorki politikatudós „alkotmányos gonzónak” nevez: a Legfelsőbb Bíróságban, és a Szenátusban – tehát azokon a képviseleti helyeken, ahol nem népességarányos vagy választott a képviselet – a jobboldal könnyedén meg tud akadályozni minden baloldali vagy liberális reformkísérletet, és jó esélye lehet az Obamacare egészségügyi rendszer széttrollkodására is, függetlenül attól, végül ki lesz az elnök.

Maratoni, több mint 24 órás élő közvetítésünk itt zárul, mi pihenni vonulunk, köszönjük az odaadó figyelmet!

…ja és, ha már így itt vagyunk, továbbra is keresünk 89 új, rendszerkritikus embert, a rendszeres támogatási csatlakozásért most szép, kézzel szitázott vászonszatyor is jár!

Támogass minket egyszerűen bankkártyával az Adjukösszén:

Támogatás PayPallal:

 

Átutalással:

Számlatulajdonos: Kettős Mérce Egyesület
Bankszámlaszám: 16200216-17076018

Külföldről utaláshoz ezek az adatok fognak kelleni:
IBAN: HU68162002161707601800000000
BIC: HBWEHUHB

Készpénzes befizetéssel:

A MagNet Bank fiókjaiban lehet készpénzzel támogatni a Mércét. A befizetéshez a ezekre az adatokra lesz szükség:
Számlatulajdonos: Kettős Mérce Egyesület
Bankszámlaszám: 16200216-17076018

A támogatással kapcsolatban keletkezett adatokkal az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően bánunk.

Köszönjük, hogy veletek együtt csinálhatunk független médiát!

Black Lives Matter ide, fehér felsőbbrendűséget hirdető milíciák oda, a hagyományosan a demokratákat támogató amerikai feketék egyre növekvő mértében támogatják a jobboldalt: ez a fekete férfiaknál a leginkább szembeszökő, igaz, arányszámuk még így is elenyésző, a trendek viszont egyértelműek:

Az elnök „a győzelem kapujában” a Magyar Nemzet online címlapján és „biztos a győzelemben” az Origón.

Azt is kiemelik, Trump szerint „csalnak” a szavazatszámlálók.

Bár az előrejelzésekkel és a demokraták várakozásaival szemben, egyelőre úgy tűnik, nem sikerült átütő többséget szerezniük az amerikai kormányzás alsóházában, az már szinte biztosnak tűnik, hogy meg tudják tartani a képviselőházi többségüket.

Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke a választások előtt már úgy nyilatkozott:

„Ma este a Demokrata Ház készen áll arra, hogy megerősítse többségét – a legnagyobb, legsokszínűbb és legdinamikusabb nő vezette Képviselőházi többségét annak történetében.”

A független analitikusok is nagy, 10-15 helyes erősödést jósoltak a kékeknek, azonban erre nem került sor, miután több széket is vesztettek a republikánusokkal szemben, illetve több, megszerezhetőnek vélt helyen is kisebb volt a támogatottságuk a vártnál.

Bár Pelosi simán nyerte kaliforniai körzetét, a floridai Miami-Dade megyében két helyet is fordítottak a republikánusok a 2018-as választások óta. Ezt ugyan a demokraták Észak-Karolinában, szintén két hely megfordításával ellensúlyozni tudták, de Új-Mexikóban és Dél-Karolinában további két helyet vesztettek.

Ahogy az is egyre biztosabbnak tűnik, hogy az olyan régóta piros államok, mint Texas és Arkansas, ahol kivételes győzelmet reméltek a demokraták, mégsem álltak kötélnek.

A Demokrata Pártnak jelenleg 232, míg a republikánusoknak 197 helye van, 5 szék üresen áll, és egyet a Libertariánus párt birtokol. Trump pártjának 218 helyet kell megszereznie a többséghez, ez egyelőre nagyon valószínűtlen.

A demokratáknak olyan körzetekben sem sikerült nyerniük, mint a texasi Houston és Austin külvárosa, ahol komoly versenyt reméltek. Ugyanígy az ohioi nagyváros,  Cincinnati külterületein sem tudtak győzelmet aratni. Azonban Atlantában még egy komoly teszt előtt áll a kék párt külvárosi szavazatok iránti kampánya, itt az eddigi republikánus képviselő nyugdíjba vonulásával sikerült az új jelölttel szemben előnyre szert tennie a jelöltjüknek, azonban az 1,4%-os vezetés elég csekély.

Sikernek könyvelhetik el párt progresszív „Berniesta” ágának tagjai Alexandria Ocasio-Cortez és három, együtt a „Squad”-nak nevezett társának újraválasztása. A négy fiatal, etnikai kisebbséghez tartozó nő ellen Trump és pártja komoly lejárató hadműveletet folytatott, azonban AOC New Yorkban, Ilhan Omar Minnesotában, Ayanna Pressley Massachusettsben és Rashida Tlaib Michiganban  ismét győzedelmeskedni tudott.

A Squad az elmúlt két évben ambíciózus klíma akciók, a minden amerikainak járó egészségbiztosítás és más progresszív ügyek szószólóivá váltak, miközben rasszista és kirekesztő megszólalásokkal kellett szembenézniük, gyakran magától az elnöktől.

(TheGuardian)

Ahogy a michigani eredmény szép lassan, és szűken Biden felé fordult, Gary Peters, az állam 2016-ban megválasztott egyik szenátora is átvette a vezetést a republikánusok ifjú reménységétől, John Jamestől.

A New York Times összesítése szerint jelenleg kevesebb mint ezer szavazattal, 0.1 %-kal vezet Peters James előtt.

A michigani szenátori hely kiemelten fontos a demokratáknak, így ugyanis 47 helyet szereznének a republikánusok várható 53 helyével szemben, így kicsit javíthatnak itteni, lehangoló eredményükön.

Trump már Twitteren dühöngött a hirtelen fordulat miatt, természetesen itt is csalást sejtetve…

Jó sokáig húzódott a dolog, de most mindjárt két ilyen képviselőt sikeres lett. Mondaire Jones és Ritchie Torres mindketen demokraták és New Yorkban nyugdíjba vonuló képviselőket váltottak. Az afroamerikai közösségből melegként ők kerültek először be a törvényhozásba.

Mondaire Jones (B) és Ritchie Torres frissen megválasztott New York-i képviselők / Fotó: DemocracyNow!

Felvonulással követelik az Egyesült Államok fővárosában, hogy a választásokon leadott összes szavazatott számlálják meg. A helyszínről a Redfish élőben közvetít:

Korábban már előfordult, hogy a később levélben beérkezett szavazatokat nem számolták meg és ennek köszönhetően nyert elnökjelölt az USA-ban. 2000-ben George W. Bush is azért szerezhette meg az elektorok többségét, mert Florida államban idő előtt leállítatta a legfelsőbb bíróság a szavazatok újraszámlálását, ezzel, a többség szavazatát egyébként is megszerző demokrata jelölt, Al Gore alulmaradt az iraki háborút később kirobbantó ifjabb Bushsal szemben

A közép-nyugati államban a hivatalos eredmény szerint Joe Biden csupán 0.6 százalékkal győzött. Donald Trump kampánya közleményében az előzetes felméréseket „nevetségesnek” nevezte, és azt követeli, hogy az állam számolja újra az összes szavazatot.

A Trump koronavírus kezelésével egyre inkább elégedetlen közvélemény miatt, a Republikánusok egy része vérfürdőre készült a Szenátusban, azonban a választások éjszakája és az azt követő órák egyre kedvezőbb képet mutatnak az amerikai felsőházat hat éve többségben birtokló pártnak, akik minden bizonnyal meg tudják tartani 53-47-es többségüket.

A tegnap esti választások során a Szenátus 100 székéből 35 birtoklásáért is küzdelem folyt.

Eddig biztosan győzni tudtak Joni Ernst, iowai és Lindsay Graham dél-karolinai szenátorok, akik mindketten szenvedélyes Trump szövetségesek, illetve az észak karolinai Thom Tillis. Montana államban Steve Daines komoly küzdelemben verte meg a népszerű demokrata ex-kormányzót, Steve Bullockot.

Alabamában egy helyet el is veszített a demokrata párt, itt a Jeff Sessions 2017-es igazságügyminiszteri kinevezése után üresen maradt helyre bekerülő, demokrata Doug Jonesszal szemben nyert Tommy Tuberville, korábbi edző. Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi frakcióvezetője is újrázni tudott, ezzel hetedik terminusát kezdheti majd meg.

Az alabamai vereség miatt a demokratáknak most négy helyet kell szerezniük a többség, illetve hármat a helyegyenlőség érdekében, ami csak akkor érne valamit, ha Biden nyeri az elnökválasztást, mivel szavazategyenlőség esetén az alelnök jogosult a döntésre.

A demokraták Coloradoban és Arizonában tudtak további helyeket szerezni. Az előbbiben a republikánus jelölt, Cory Gardner már gratulált is ellenfelének, Johnk Hickenloopernek: „Az ő sikere Colorado sikere!”. Arizonában egy korábbi asztronauta, Mark Kelly tudott a kék színekben helyet szerezni, így az állam generációk óta először küld két demokratát a Szenátusba.

Georgiaban az egyik szenátusi párharc egyelőre eldöntetlenül maradt, mivel túl szorosak az eredmények, az időközi választás pedig egyetlen jelölt többségét sem hozta, így annak megismétlésére kerül majd sor. Az itt kialakult helyzet miatt akár egy hónapot is kell majd várni a biztos szenátusi összetételre.

Az elnökválasztáshoz hasonlóan a Szenátorok létszámát is megváltoztathatja még, az előzetes voksolásokon leadott szavazatok kései beérkezése, akár napokkal, hetekkel elcsúszva adva biztos eredményeket.

wisconsin Szoros eredménnyel, de a hajrában egyre inkább elhúzva Joe Biden demokrata jelölt, egykori alelnök nyerte Wisconsin államot, így tíz további elektor szavazatát – vagyis jelenleg 237 elektora van a 270-ből, ami ahhoz szükséges, hogy az Egyesült Államok következő elnöke legyen.

A jelöltnek így – miután Arizonában viszonylag biztosra veszik a győzelmét, Nevadában pedig szinté esélyesebb – elviekben még egy államot kell elnyernie Pennsylvania, Michigan vagy Georgia államok közül, hogy elnökké válasszák.

Ekkor ugyanis ha összeszámoljuk a 237 + 11 (Arizona) + 6 (Nevada) + 16/20/16 (Michigan/Pennsylvania/Georgia) elektori szavazatot, akkor ezek száma eléri a 270-et. (Ha Nevada mégis elúszna, akkor a Michigan-Pennsylvania-Georgia hármasból két államot kell elnyernie.)

Biden nagyon szorosan, 20 697 szavazattal győzött, legnagyobb arányban Millwaukee és Dane nagyvárosok körzeteiben támogatták a szavazók, míg legkevésbé a vidékies területeken. Travis Akers újságíró a wisconsini választási bizottság tisztviselőjét, Meagan Wolfe-ot idézi:

 

Amint pontos számokkal rendelkezünk a jelöltekre leadott szavazatok tekintetében, cikkünket frissítjük.

A győzelemmel a demokrata jelöltnek sikerült visszaszereznie a korábban épp Trump ellenében elveszített egyik rozsdaövezeti államot, vélhetőleg azért, mert az elnök nem tudta beváltani négy évvel ezelőtti ígéretét, miszerint visszahozza a korábban kiszervezett feldolgozóipart.

Azonban még kérdéses, hogy mikor tudjuk meg az eredményt: míg Michiganben és Georgiában előreláthatóan még a mai napon eredményt hirdetnek, Pennsylvaniában a levélben leadott szavazatokkal összesített eredményt ma már teszik közzé.

Magyarán egy Biden-győzelemről még a mai nap megbizonyosodhatunk, amennyiben azonban a két, eredményeit a mai napon közzé tévő államot Trump elnök nyeri meg, akkor péntekig várhatunk, hogy kiderüljenek a pennsylvaniai eredmények – amik utóbbi esetben a döntők lesznek.

Jelenleg Pennsylvaniában 79 százalékos feldolgozottság mellett 53,7-45-re, tehát erősen vezet Trump, Michiganben pedig 92 százalékos feldolgozottság mellett Biden vezet 49,5-48,8 százalékos arányban. Pillanatnyilag a levélszavazatok számlálása zajlik mindkét államban, ezek feladói a várakozások szerint Bident támogatják, legalábbis Pennsylvaniában az eddig összeszámolt levélszavazatok túlnyomó többségét Bidenre adták le – és amennyiben ez a tendencia folytatódik, a New York Times számításai szerint megnyeri az államot.

Georgia-ban 92 százalékos feldolgozottság mellett szintén Trump vezet, 50,5-48,3-ra, ez Biden számára nehezen ledolgozható hátránynak tűnik jelenleg.

berlin, brüsszel, ljubljana, london, Moszkva, teherán A demokratikus folyamat, és az Egyesült Államok politikai rendszerének integritása forog kockán, ha Donald Trump elnök tegnap este megkérdőjelezni látszott a választás tisztaságát – hangsúlyozták a választási eredményre reagálva német vezetők ma.

Németországban Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter hangsúlyozta, továbbra is elég sok időt kell várni arra, hogy az elnökválasztás eredménye minden kétséget kizáróan kiderüljön, de a helyzet, amelyben az eredményt az egyik fél megkérdőjelezi „súlyos alkotmányos válsághoz vezethet” az USA-ban, „ez pedig mindenki súlyos aggodalommal kell, hogy eltöltsön.”

Berlini vezető körökben információk szerint egyébként súlyos csalódást okozott, hogy a transzatlanti szövetségi rendszer megerősítése mellett kiálló Joe Biden nem aratott nagyobb arányú, és egyértelmű győzelmet. Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke beismerte, „a kialakult helyzet a német szövetségi kormányzatot igen váratlanul érte.”

Óvatosan értékelte a tegnapi nap eseményeit Josep Borrell, az Európai Bizottság külügyi főbiztosa is. Csupán annyit hangsúlyozott, az amerikai nép „döntött”, amíg pedig az eredményekre várnak, az EU „készen áll a szoros, transzatlanti partnerség fejlesztésére” az USA-val.

Egyetlen kivétel akadt eddig Európában a visszafogott nyilatkozatok alól: Orbán Viktor közeli szövetségese, Janez Janša szlovén szélsőjobboldali miniszterelnök szerint a választást Trump nyerte, „a további késések pedig csak ennek a ténynek a tagadására szolgálhatnak” szerinte.

Nagy-Britanniában a kormány még semmilyen módon nem kommentálta a helyzetet. Keir Starmer ellenzéki vezető erre vonatkozó kérdésére Boris Johnson miniszterelnök csak annyit mondott, a szavazatok összeszámolása még folyamatban van, „szövetséges államok demokratikus folyamatait pedig nem kommentáljuk hivatalosan, nem avatkozunk bele belügyeikbe.”

Nem fogalmazott ilyen pongyolán a volt konzervatív külügyminiszter. Jeremy Hunt a BBC-nek ma reggel azt nyilatkozta, súlyos aggodalommal tölti el, hogy „a világ legnagyobb demokráciájában ilyesféle vita alakul ki a választási folyamat tisztasága körül.” Hangsúlyozta, az eredménynek minden bizonnyal csupán Hszi Csin-ping kínai pártelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök örülhet majd, akik Trump szavai után könnyebben kérdőjelezhetik meg az Egyesült Államok demokratikus döntéshozatalának tisztaságát.

A Guardian tudósítói szerint Moszkvában valóban elégedett reakciók születtek. Putyin elnökhöz közeli körökből a brit lapnak úgy nyilatkoztak, elégedettek azzal, hogy Trump megnövelte szavazatainak arányát, így talán véglegesen el lehet majd felejteni azt a vélekedést, hogy 2016-ban „orosz beavatkozás” okozta volna csupán a győzelmét.

Konsztantyin Koszacsev, az orosz Duma felsőháza külügyi bizottságának elnöke ehhez hozzátette:

„Ideje lenne, hogy Amerika visszatérjen a józan politizáláshoz, ebben Oroszország támogatni fogja őket.”

Hasszán Rouháni iráni elnök szerint a megkérdőjelezett választási eredmény azt mutatja, hogy „Amerika végleg hanyatlásnak indult”, ugyanakkor kíváncsian várják a további fejleményeket.

(The Guardian)

michigan A demokrata párti jelölt 95 százalékos feldolgozottság mellett a szavazatok 49,35, míg Trump elnök 49,09 százalékát bírja, tehát a verseny kiélezett, a különbség mindössze 0,26 százalékpont.

A demokrata jelölt a többségében rá leadott levélszavazatok miatt előzhette meg a republikánus elnököt.

Így amennyiben nem változik a sorrend, az állam 16 elektora Bident fogja támogatni, ami azt jelenti, hogy – amennyiben Wisconsinban összejön neki a győzelem, ami erősen valószínű – megnyerheti az amerikai elnökválasztást, és Trump elnököt mindössze egy terminus után leváltják. Amennyiben ez bekövetkezne, akkor a második világháború óta Ford, Carter és idősebb Bush után ő lenne a negyedik elnök, akit nem választanak újra.

Amennyiben Biden megnyeri Michigant, az azt is jelenti, hogy a demokratáknak sikerül visszaszerezniük a rozsdaövezet egyik olyan államát, ahol 1992 óta csak Trump tudott republikánus színekben győzni. Ahogy a többi államban, itt is látszik, hogy a demokrata jelölt főleg az olyan nagyvárosokban erős, mint Detroit, az amerikai autóipar egykor szebb napokat látott  fellegvára, vagy Flint.

massachusetts Az észak-keleti kis államban – a várakozásoknak megfelelően – kétharmados aránnyal választották meg Joe Bident, így az állam 11 elektora rá fogja leadni szavazatát.

Kedden szavazott emellett a lakosság a javításhoz való jogról (right to repair), melyet a véleményt nyilvánítók elsöprő többsége, 75 százalék támogatott.

Ennek jegyében a gyártóknak a 2022-es modellévtől kezdődően az államban értékesített autókat fel kell szerelniük egy szabványos adat-csatlakozóval, amin keresztül a független szervizek is kinyerhetnek információkat a kocsi számítógépes diagnosztikai rendszeréből.

E nélkül a modern autók javítása nagyon nehézkes, hisz napjainkban jóformán minden alkatrész rá van kötve a jármű fedélzeti számítógépére, és az egyes meghibásodásokat is könnyebb felderíteni a rendszer memóriájából.

Ezt a gyártók napjainkban arra is használják, hogy megnehezítsék a hozzáférést az autókhoz, így a tulajdonos kénytelen legyen márkaszervizbe hordani, amennyiben az autó karbantartást igényel – emiatt pedig a gyártók annyit kérnek a javításért vagy a karbantartásért, amennyit nem szégyellnek.

A törvénytervezettől a legtöbb autógyártó természetesen teljesen kiborult, a Tesla egyenesen arra kérte az embereket, hogy szavazzanak nemmel.

nevada A szavazatok szinte teljes feldolgozottsága mellett bizonytalan, melyik jelölt kapja végül a sivatagi állam hat elektori szavazatát, noha az előzetes várakozások Joe Biden  győzelmét várták. Az eredmény 49,33-48,69 százalék a demokrata jelölt javára, azonban a választási bizottság közölte, hogy helyi idő szerint péntek délelőtt 11 óráig nem közölnek újabb eredményeket, addigra viszont összesítik a levélben beérkezett szavazatokat.

Az eredmény az állam messze két legnagyobb körzetén dől el, a Las Vegast magában foglaló Clark és a Renónak otthont adó Washoe megyén.

A városias körzetekben jelenleg Biden viszonylag sima győzelme látszik, hála a munkásság magas fokú szervezettségének, és ezzel kapcsolatban annak, hogy a Demokrata Párt fősodrához tartozó jelöltnek sikerült olyan képet kialakítania magáról, hogy győzelme a bérből élők érdekeit szolgálhatja.

Az állam vidékiesebb, alacsonyabb népsűrűségű területein azonban egyértelműen Trump támogatottsága a magasabb, van, ahol csaknem 90 százalékos – azonban ezen körzetekben mindössze néhány ezren, vagy akár csak néhány százan voksoltak, így jóval kisebb súllyal esnek latba.

wisconsin

Biden több, mint 95 százalékos feldolgozottság mellett 49,48 százalékkal vezet Trump előtt, akit jelenleg 49,04 százalékra mérnek.

Amennyiben megnyeri az állam tíz elektori szavazatát, úgy Pennsylvania, Michigan vagy Georgia államok közül elegendő akár egyben győzedelmeskednie, hogy meglegyen neki az elnöki székhez szükséges 270 elektor. Ezen államok közül utóbbi kettőben várhatóan már szerdán eredményt hirdetnek, azonban Pennsylvania csak pénteken jelenti be, lakosai melyik jelöltet látnák szívesebben az Egyesült Államok vezetőjeként.

Trump jelen állás szerint leginkább a rurálisabb körzetekben volt népszerű, míg Biden a nagyvárosok, Milwaukee és Madison körzeteiben ért el kiemelkedő, 70 és 75 százalék körüli eredményeket – valamint Menominee megyében több, több, mint 82 százalékot. Jelenleg Brown, Kenosha és Manitowoc megyékből várunk eredményeket, ezekben a feldolgozottság 65-75 százalék körüli és Trumpnak kedvező számokat jelentenek, a feldolgozottság a többi körzetben 99 százalék fölött van.

Az északi, rozsdaövezeti Wisconsin államban szoros küzdelemnek lehettünk tanúi az elmúlt órákban, és többé-kevésbé Trump elnök vezetését láthattuk, annak ellenére, egyes előzetes várakozások szerint pedig a Nagy Tavak környékén ha enyhén is, de Biden volt az esélyesebb.

Ha győzne, Trump elnöknek sikerülne megtartania az államot, ahol 2016-ban nem sokkal végzett a demokrata Hillary Clinton előtt.

A rozsdaövezet államaiban azért is tartják esélyesnek a demokrata jelöltet, mert Trumpnak nem sikerült beváltania négy évvel ezelőtti ígéreteit a más országokba kiszervezett munkahelyek visszaszerzéséről, és Wisconsin – Pennsylvaniával és Michigannel együtt 1992-2016 között mindig demokrata jelöltre szavazott, ezt csak Trumpnak sikerült megtörnie.

A szavazatok 70%-át számolták eddig meg az államban, ennek alapján hirdetett győztest a The Associated Press. A demokrata elnökjelölt így már 227 elektori szavazattal rendelkezik Trump 213-jához képest. Biden eddig a szavazatok 54,6%-át szerezte meg az államban.

Korábbi bejelentés szerint Biden nyerte Arizonát is, ezt 82%-os feldolgozottság mellett jelentette be az AP. A déli államban Biden jelenleg 51,8%-on áll, Trump 46,8%-on. Az állam 11 elektorral jár, ezek még nincsenek benne Biden hivatalos 227 szavazatában.

A Partizán élő eredményváró műsora időközben véget ért, a további fejleményeket viszont itt továbbra is követjük.

A megnövekedett mértékben az éppen fiskálisan szigorú republikánusokra szavazó floridaiak az elnökválasztással egy időben megszavazták azt az indítványt, hogy 2026-ra óránként 8.56 dollárról 15 dollárra (4600 forint) emelkedjen az államban a törvényes minimálbér.

Az indítványt a szavazók 61%-a támogatta, és 39%-a utasította el. Az eredetileg Bernie Sanders által kezdeményezett ötletet a Trumpra szavazó államok közül elsőként fogadta el Florida, méghozzá nagy arányban.

Az elmúlt hetekben ugyan sok híradás szólt arról, hogy a Demokrata Párt jó pozícióban van a Szenátus visszaszerzésére, ahol már lassan 6 éve ellenzékben politizál, de most már szinte biztosan kijelenthető, hogy a jobboldal megőrzi a többséget az elnöki kinevezésekben, külpolitikában kiemelt szereppel rendelkező felsőházban. A 100 tagú szenátusban jelenleg 53 republikánus, valamint 47 demokrata szenátor ül.

A demorkaták a mai este során két államban tudták kiütni egy  hivatalban lévő republikánus szenátort: John Hickenlooper egykori kormányzó legyőzte Cory Gardnert Coloradóban. Ugyanakkor a a demokraták elveszítették a szenátusi helyüket az ultrakonzervatív Alabamában.

Arizonában nemrég hirdettek győztest,  az eddig beérkezett eredmények alapján megelőlegezhetjük a győzelmet a demokrata Mark Kelly-nek a  a hivatalban lévő republikánus Martha McSally-vel szemben. Ha ez valóban így lesz, az plusz egy szenátort jelentene a Demokrata Pártnak, 48 főre növelve  ezzel a szenátusi frakciójuk létszámát.

A Demokrata Párt nagy reményeket fűzött Észak-Karolinához, de az elnökválasztáshoz hasonlóan feltehetőleg a republikánusok örülhetnek, a jobboldali Thom Tillis valószínűleg megőrzi a székét.

Abban az esetben, ha Biden végül megnyeri az elnökválasztást, akkor csupán két plusz szenátori helyre lenne szüksége a demokrata tábornak, mivel Biden alelnöke, Kamala Harris hivatalából kifolyólag a felsőház elnöki pozícióját is betöltené, aminek hála az ő szava döntene szavazategyenlőség esetén. Ezt a két szenátori helyet három különböző államból szerezhették volna meg, ám Montanában nemrég hivatalosan is a hivatalban lévő republikánus szenátort hirdették ki győztesnek, így már csak Maine  és Georgia elhódításával van lehetőségük  elérni a bűvös 50 szenátort. Maine-ben még viszonylag alacsony a  feldolgozottság, ám egyelőre az állam mérsékelt republikánus szenátora, Susan Collins vezet. Amennyiben Collins-t egy ötödik ciklusra is megválasztják, akkor már most biztosak lehetünk abban, hogy a Republikánus Párt megőrzi a Szenátust. Ha viszont Collins kikap, akkor egészen 2021 januárjáig kell várnunk, hogy megtudjuk, kié lesz a törvényhozás felsőháza, mivel a Georgiában kiírt időközi szenátusi választás esetében szükség lesz egy második fordulóra. Erre az úgynevezett „runoff election-re” azért lesz szükség, mert egyik jelölt sem szerezte meg a szavaztok felét: a demokrata induló, Raphael Warnock ugyan a szavaztok 31.8%-ával az élen végzett, de a georgiai választási rendszer sajátosságai miatt több republikánus kihívója is volt. Az állam hivatalban lévő jobboldali szenátora Kelly Loeffler 26.5%-ot szerzett, őt 20.5%-al követi a szintén republikánus Doug Collins. Az eddig a Képviselőházban politizáló Collins már be is jelentette, hogy Loefflert fogja támogatni a második fordulóban, és az ő együttes támogatottságuk-kiegészíve a többi, kevés szavazatot elérő jobbos jelöltével-már fej-fej melletti demokrata-republikánus állást mutatnak, így ismerve az állam politikai természetét, nem valószínű a demokrata győzelem.

Azok az államok, amelyek ma még győztest hirdethetnek de továbbra is számolnak, többségében a demokraták államai: Nevada, Arizona és Wisconsin, ahol a leginkább kiélezettnek tűnik a verseny.

Ezek közül az államok közül Nevadában Joseph R. Biden vezetése viszonylag magabiztos, 3,2 % 78%-os feldolgozottságnál, a legtöbb elemző itt a demokrata elnökjelölt győzelmét jósolja. A sivatagos állam messze legnépesebb két megyéje, a Las Vegast is magába foglaló Clark megye és a Renóhoz kötődő Washoe megye 75%-os és 86%-os feldolgozottságú, de a legtöbb fennmaradó szavazat is a masszívan demokrata két területről fog érkezni.

Hasonló a helyzet Arizonában, a legtöbb fő hírcsatorna már Biden győzelmét jósolja itt is, bár a hivatalos számolás még nem ért véget. Biden itt 82%-os feldolgozottságnál 51,8%-kal vezet.

A legnagyobb kérdés, amire még ma választ kaphatunk, az a wisconsini eredmény, ahol még több százezer, hagyományosan demokrata körzetekből érkező szavazatot kell megszámolni, Trump pedig 120.000 szavazattal vezet jelenleg.

Az államok, amikre azonban bizonyosan várni kell még egy ideig, Georgia, Michigan és Pennsylvania, utóbbi államban a Legfelsőbb Bíróság legutóbbi döntése értelmében csak ma kezdhették el megszámolni a levélszavazatokat.

Ezek az államok fognak végül dönteni az elnöki cím sorsáról.

(The New York Times)

Több mint egy óra késéssel de végül Donald  Trump is színpadra lépett a Fehér Házban összegyűlt támogatói előtt, hogy értékelje a választások eddigi alakulását. Az  üdvrivalgás kíséretében bevonuló elnök kifejezetten optimistán nyilatkozott, megköszönte a támogatást a választóinak, valamint a családjának.

Trump a rá jellemző szuperlatívuszokban beszélt a szerinte „fenomenális” eredményekről, többször elismételve, hogy „nem kapnak el minket” utalva ezzel a demokratákra.

Az elnök hosszan értékelte a választás alakulását a csatatérállamokban. Elismerte, hogy Arizonát feltehetőleg elveszíti (bár azért hozzátette, hogy abban az államban „is van még élet”), de hozzátette, hogy amúgy sincs szüksége rá a győzelemhez, mivel minden valószínűség szerint megőrzi Texast, Floridát és Észak-Karolinát.  Trump ezután hosszan sorolta a statisztikákat a választás michigani, wisconsini és pennsylvaniai állásról, ezekből pedig arra következtetett, hogy mindhárom államot óriási többséggel fogja megnyerni.

A CNN  választási műsorának elemzői meg sem várták, hogy az elnök végigmondja a beszédjét, máris elkezdték sorolni, hogy miben is tévedett az elnök a választás állásának tekintetében.

Először is azon államok többségében, amikben Trump állítása szerint győzelmet aratott, még nem született végeredmény és egyik vezető amerikai médium sem tett még semmilyen előrejelzést.

Az elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy Pennsylvaniában még hátravan közel kétmillió szavazat megszámlálása, és az állam legnépesebb városában, a másfél milliós Philadelphiában még alig 50 százalékos a feldolgozottság. Michiganben és Wisconsinban még hátravan a nagyvárosok eredményeinek összesítése, ahol valószínűleg a demokraták számítanak a befutónak. Emellett a tévécsatorna sietett leszögezni, hogy a 2020-as elnökválasztáson semmi jel nem mutat arra, hogy megtörtént volna az a szisztematikus választási csalás, amivel a republikánus elnök hónapok óta riogatja a támogatóit.

 

Trump emellett leszögezte, hogy ha kell a Legfelsőbb Bíróságra viszi a választás után beérkező levélszavazatok ügyét, mert szerinte „már most megnyerte” a választást.

A szavazás lezárta után közzétett exit poll eredmények szerint a koronavírus-járvány és az ország gazdasági helyzete szerepelt az első helyen az amerikai választók problématérképén. A járvány miatt jobban aggódók inkább Bidenre, a gazdaság miatt aggódók pedig inkább Trumpra szavaztak.

A Trump-szavazók elsöprő többsége elégedett a gazdaság állapotával, és nem meglepő módon a Biden-támogatók lesújtó véleménnyel voltak a gazdaság helyzetéről.

A választók harmada mondta, hogy ők vagy valaki a háztartásukban elveszítette állását az elmúlt 8 hónapban, ők nagyrészt Biden mellett tették le a garast.

Az első szavazók, az önmagukat mérsékeltként meghatározók és a függetlenek között is jelentősen többen támogatták a demokrata jelöltet, mint a regnáló elnököt. Ez azt mutatja, hogy Trump azon vádja, hogy Joe Biden túl szélsőséges lenne, nem győzte meg a legtöbb mérsékelt és független szavazókat.

(via The New York Times)

Jelenleg így néz ki az elektorok megoszlása.

(Forrás: New York Times)

Biden még nagy eséllyel pályázik Arizona, Nevada és Maine egyes részeinek összesen 20 elektorára, ami után még 2 rozsdaövezeti államot is be kell húznia a győzelemhez, vagy hoznia kell Georgiát és egy rozsdaövezeti államot.

Nate Silver választási statisztikus jelenleg 85 százalék esélyt jósol a demokrata politikus győzelmének, ami még egy távolról sem lefutott meccset jelent.

Úgy tűnik, az ország második legnépesebb, 38 elektori szavazattal rendelkező állama, Texas a republikánusoké marad. Trump hivatalosan is megtartotta a déli államot, ahol az utóbbi években sokan a demokraták erősödését jelezték.

 

Korábbi sejtetéseinek megfelelően tényleg beleállt Donald Trump abba, hogy a kései levélszavazat-számlálást „csalásnak” minősítve adja el, erről néhány perce Twitterre is írt, igaz, a Twitter üzenete elérését ismét korlátozta, mondván, az „félrevezető” lehet.

Joe Biden sajtótájékoztatón optimistának nyilatkozott a választás eredményéről, szerinte mindig is tudták, hogy hosszú menet lesz, de jó előérzete van Wisconsinnal és Michigannel kapcsolatban.

Jelen pillanatban Donald Trump 174, Joe Biden pedig 223 biztos elektorral rendelkezik, így a demokrata jelölt látszólag sokkal közelebb áll a győzelemhez szükséges 270 elektori szavazathoz.

Több nagy államban azonban még a hiteles választási panelek nem hirdettek hivatalosan győztest, ezek az államok pedig jelentősen módosíthatnak az eredményeken. Texas a maga 38 elektorával például 91 százalékos feldolgozottságnál jelentős Trump-előnyt mutat. A 16 elektorral rendelkező Georgia is nagy kérdés, a részeredményekben Trump vezet, de a demokrata atlantai körzetek eredményei még váratnak magukra.

És akkor még nem is beszéltünk a közép-nyugat államairól, elsősorban Pennsylvaniáról és Michiganról, amelyek nagy eséllyel csak napok múlva hirdetnek győztest. Amennyiben az elnökség sorsa Pennsylvanián múlik – ez akkor következhet be, ha Georgia Trumphoz megy -, akkor még napokig kell várnunk, hogy kiderüljön, ki nyer.

A New York Times végre hivatalosan is meghirdette Trump győzelmét Florida államban, ezzel övé az állam 29 elektora is.

A déli, „napfényes államban” az elnök előnyét ezúttal a nagyvárosok latin szavazatai biztosították be. Florida így 2016-os „billegő” státusza után 2020-ra elég biztos jobboldali területté vált. Ennek már 2018-ban is voltak előjelei, hiszen az állam egyik szenátora, Rick Scott jelentősen megnövekedett előnnyel újrázhatott, kormányzónak pedig jelentős demokrata részvétel ellenére ugyancsak Trump jelöltjét Ron de Santist választották meg.

Most viszont Trump is jelentősen javított, 2016-os, 0.1%-os előnnyel győzött itt, most már 3%-kal.

Legalábbis az – eddig igen megbízható – New York Times-becslések szerint.

Egyik sem túl nagy meglepetés, bár Iowában Biden sokáig nagyot hajrázott, az állam azonban a legutóbbi években mindig a republikánusokra szavazott, utoljára Obama futott itt be demokrataként 2012-ben.

Montana 3 elektori szavazatott hozott az elnöknek, míg Iowa 6-ot.

A verseny viszont továbbra sincsen lefutva, mindenki Wisconsinra, Michiganre és az északkeleti Maine államra várakozik.

Trump hivatalosan is megnyerte Montana 3 elektori szavazatát, amellyel nem okozott meglepetést, hiszen 1996 óta a republikánus elnökjelöltek kivétel nélkül elvitték ezt a kis lakosságú északi államot.

Ami valódi izgalmat jelent, az a szenátusi és a kormányzóválasztás, ahol a szavazatok eddigi feldolgozottsága mellett még nem tudtak eredményt hirdetni. 47 százalékos feldolgozottságnál azonban az állam jelenlegi demokrata kormányzója (és egykori demokrata elnökjelölt) Steve Bullock vezet, 52.4 százalékon áll, míg a hivatalban lévő republikánus szenátor, Steve Daines a szavazatok 47.6 százalékát tudja magáénak. Montanában két éve is szorosan alakult a szenátorválasztás, az utolsó percekig kérdéses volt, hogy a demokrata Jon Tester képes lesz-e újrázni, ám végül sikerült neki.

A kormányzóválasztáson az a tét, hogy a demokraták meg tudják-e őrizni a 16 éve tartó győzelmi szériájukat. A szavazatok kürlbelül 50 százalékos feldolgozottsága mellett a demokrata Mike Cooney hajszálnyival ugyan, de vezet a republikánus Greg Gianfortéval szemben, aki az állam képviselőházi helyét cserélné a kormányzói hivatalra.

(New York Times)

…nagyon mozgalmas éjszaka van mögöttünk, ezért a most ébredőknek összefoglaljuk, mi is történt eddig.

  • Donald Trumpnak úgy látszik, sikerült megőriznie azokat a déli államokat (Florida, Georgia, és minden valószínűség szerint Észak-Karolina), amelyeket négy éve is hozott, és amelyek elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy reális győzelmi esélye legyen. Georgiában még van esély arra, hogy Biden fordítson, ami óriási fegyvertény lenne a demokrata jelölt kezében.
  • A verseny így nagyon szoros lett, Bidennek eddig egyedül Arizona államot sikerült a négy évvel ezelőtti republikánusból demokratává átfordítani. Rossz hír Bidennek, hogy a korai eredmények hamis képet mutattak, és végül a közép-nyugati Ohiót is Trumpnak sikerült megőriznie.
  • Így minden a 2016-oshoz hasonló szoros helyzethez alakul, és újfent az ún. rozsdaövezet ipari államai (pl. Wisconsin, Michigan és Pennsylvania) fogják eldönteni az elnökség sorsát. Kérdés, hogy Trump meg tudja-e ismételni a négy évvel ezelőtti teljesítményét. Pennsylvaniából és Michiganből valószínűleg ma már nem kapunk hivatalos eredményeket.
  • Az exitpollok szerint Trump minden demográfiai csoportban javította korábbi eredményét, egyedül a fehér férfiak között csökkent a népszerűsége.
  • A képviselőházi választáson újra mandátumot kaptak a sandersista szárny fiatal képviselőnői, és új képviselőkkel is bővült csoportjuk.

 

Joe Biden megnyerte a Hawaiihoz tartozó négy elektori szavazatot az Associated Press szerint.

Néhány perccel ezelőtt hivatalossá vált, hogy Donald Trump nyerte a rozsdaövezeti Ohio 18 elektori szavazatát. Az elnök 89 százalékos feldolgozottság mellett 53.3%-on áll, míg Biden jelenleg a szavaztok 45.1%-át tudja a magáének. Az este folyamán sokáig úgy tűnt, hogy Biden meglepetésgyőzelmet arathat, de jelenleg úgy tűnik, hogy Trump megismétli a négy évvel ezelőtti sikerét, amikor több mint 8 százalékkal győzte le Hillary Clintont.

( New York Times)

Az idei választáson a 435 fős Képviselőház sorsa kevesebb figyelmet élvezett a Fehér Házért és a Szenátusért folytatott küzdelemnél, nem kis részben azért, mert szinte biztosra vehető, hogy a Demokrata Párt megőrzi a 2018-ban megszerzett többségét a Kongresszus alsóházában.

Az eddigi eredmények alapján a republikánusok és a demokraták két-két körzetben tudtak fordítani, tehát egyelőre nem történt változás a Képviselőház összetételében. A már említett 26-os számú floridai választókerület mellett a republikánusok visszahódították az állam 27-es számú körzetét is, a demokraták elsőciklusos képviselőjének, Donna Shalalanak (aki nyolc évet szolgált egészségügyi miniszterként Bill Clinton kormányában) nem sikerült újráznia, alumaradt Maria Elvira Salazarral szemben. A Miami vonzáskörzetében található, 71 százalékban latínók lakta körzet új republikánus képviselője, Salazar hosszú éveket dolgozott különféle spanyolnyelvű tévécsatornáknál, jelöltsége pedig rámutat, hogy az amerikai jobboldal egyáltalán nem áll annyira rosszul a spanyolajkú szavazók körében, mint azt sokan gondolták.

A demokraták Észak-Karolina 2. és 6. választókerületében szereztek új képviselőhelyeket. Azonban nem árt hozzátenni, hogy ehhez nem kellet különösebben megerőltetniük magukat, mivel az állam választókerületeinek újrarajzolása után ez a két körzet annyira demokrata többségű lett, hogy a hivatalban lévő republikánusok inkább visszavonultak, mintsem vállalják a biztos vereséggel járó újraválasztási küzdelmet.

(New York Times)

A kezdeti feldolgozottságnál Biden meglepő előnyét mutatták Ohio államban az eredmények, majdnem teljes feldolgozottságnál viszont bizonyos, hogy Trump nyerte Ohiot, sőt, fenntartotta a 2016-os 8%-os előnyét.

Ohio fontos billegő állam a republikánusoknak, mivel megnyerése nélkül még nem jutott republikánus elnökjelölt hatalomba. Ráadásul a rozsdaövezet, melynek Ohio is része, Trump erőteljes bázisa volt négy éve.

 

Hawaii államában Közép-európai idő (CET) szerint 6:00-kor zárnak az urnák, ez egyben azt is jelenti, hogy már csupán Alaszkában lehet szavazni, reggel hétig (CET).  Hawaiira szoros Biden győzelmet jósoltak, bár ez is csupán négy elektori szavazatot jelentene.

Arizonáról a Republikános Párthoz közel álló Fox News állította, hogy előreláthatólag Biden nyerte meg.

A Trump-kampány ezt a vélhető Biden-győzelmet mégsem fogadja el, szerintük „túl korai” még győztesről beszélni. Trump vezető kampánytanácsadója, James Miller azt írta a Twitteren: „a rekord magas szavazati részvétel új szavazóinak kétharmada Trumpra szavazott”.

 

A Republikánus Párt házi televíziója, a Fox News győztest hirdetett Arizona államban. A csatorna szerint Biden elhódította ezt az államot Trumptól, amelyet az elnök négy éve még megnyert. Ez lenne ma este az első fordítás, és egy igen szükséges Biden számára, miután Floridában minden jel szerint veszíteni fog.

Arizonában megvan a második szenátori szék, amelyet a demokraták elnyertek a republikánusoktól: a demokrata Mark Kelly kiütötte a republikánus szenátort, Martha McSallyt.

Nem okozott nagy meglepetést, de az Associated Press néhány perccel ezelőtt Joe Bidennek ítélte New Hampshire-t, ez  négy elektori szavazatot jelent a demokrata jelöltnek. 2016-ban Hillary Clinton csupán 2736 szavazattal előzte meg Trumpot a New england-i államban, ám idén Biden már a szavazatok 40 százalékos feldolgozottsága mellett is 53 százalékon áll. A szenátusi választáson a demokrata Jeanne Shaheen újrázni tudott, a kormányzó választáson pedig bár még nem hirdettek győztest, ám valószínűsíthetőleg a mérsékelt republikánus kormányzó, Chris Sununu keudheti meg a harmadik ciklusát (New Hampshire-ben kétévente tartanak kormányzóválasztásokat, hasonlóan Vermonthoz).

(New York Times)

Joe Biden nyert a demokrata Kaliforniában, Oregonban és Washingtonban, Trump pedig nyert Idoha republikánus államában. A szavazás ugyan csak pár percre zárult le, de a kezdeti feldolgozottság mellett is biztosnak tűnnek ezek az eredmények.

Az exit pollok szerint Donald Trumpnak sikerült javítania minden demográfiai kategóriában a négy évvel korábbi eredményéhez képest. Egyetlen kivétel a fehér férfiak csoportja, ahol a 2016-os eredményét öt százalékponttal alulmúlta.

A fekete nők és férfiak között 4 százalékponttal javított, a latinó nő és férfiak között 3 százalékponttal, a fehér nők között pedig kettővel.

Ez jelentősen szembemegy azzal a széles körű elképzeléssel, miszerint Trumpra történő szavazást főképp a fehér felsőbbrendűség és a patriarchátus iránti választói elköteleződés hajtaná.

Jelenleg négy államban zárják le éppen az urnákat:

  • Kalifornia (demokrata, 55 elektor)
  • Oregon (demokrata, 7 elektor)
  • Washington (demokrata, 12 elektor)
  • Idaho (republikánus, 4 elektor)

Ezek az államok valószínűleg nem fognak meglepetéseket okozni.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}