Az Irán elleni enyhe válaszcsapásokért cserébe Washington zöld utat adhat a Rafah elleni offenzívának
Miközben folyik a diplomáciai trükközés, egyre kilátástalanabb a palesztin lakosság helyzete.
Miközben folyik a diplomáciai trükközés, egyre kilátástalanabb a palesztin lakosság helyzete.
Netanjahu válaszán múlik az izraeli-iráni háború?
Évtizedekig bizonyos volt, hogy a fehér közép- és felsőosztály a republikánus elnökjelöltre, míg a munkásosztály és a kisebbségek a demokratákra szavaznak az Egyesült Államokban.
Február 25-én Aaron Bushnell felgyújtotta magát a washingtoni izraeli nagykövetség kapujánál, hogy így tiltakozzon a Gázában folyó népirtás ellen. Aaron döntése politikai akció volt, amely mélyen gyökerező anarchista meggyőződéséből fakadt.
A megbuktatott Jean-Bertrand Aristide elnök progresszív reformjaival – a minimálbér megduplázásával, a szegények élelmezésének támogatásával, az iskolák és kórházak építtetésével – sokakat magára haragított.
A második évforduló egészen más, mint az első volt. A kép egyre zordabb, elsősorban Ukrajna számára, de Európa többi része és tulajdonképpen a világ egésze szempontjából egyaránt.
Nem értenek egyet kormányaik tehetetlenségével a gázai mészárlással kapcsolatban, ezért saját akcióra szánták el magukat.
A lázadás azt követően robbant ki, hogy Carmelita Torres tizenhét éves mexikói cseléd megtagadta a napszámosok számára előírt kötelező benzines fürdőt.
A BRICS+ nem az USA helyére tör, inkább egyenlőbb nemzetközi rendet képzelnek el.
A gázai humanitárius katasztrófa nem, de a globális kereskedelem problémái már beavatkozásra késztették az Egyesült Államokat és szövetségeseit.