Az USA és Kína a háborúk utáni világrendről egyezkednek, de Európának nem osztanak lapot
Miről beszélt csütörtökön és pénteken a kínai és amerikai elnök, és mit jelent ez ránk nézve?
Miről beszélt csütörtökön és pénteken a kínai és amerikai elnök, és mit jelent ez ránk nézve?
Hogy néz ki testközelből a magyar-amerikai kapcsolatok „aranykora”?
Talán léteznek fékek a nemzetközi rendszerben arra, hogy akadályozzák az atomháború felé sodródást, de ezek nem Izraelben és nem az USA-ban vannak.
Az optimista forgatókönyv esélye rohamosan csökken.
Még ha az állam illegitim is, a nép joga saját sorsa alakítására megmarad.
Donald Trump azzal az ígérettel lett másodszorra is elnök, hogy nem válik belőle új George Bush. Most viszont mégis megszegheti ezt az ígéretét.
A vállalat lényegében semmit nem reagált arra, hogy januárban két alkalmazottját is őrizetbe vették a bevándorlási ügynökök egy minneapolisi külvárosi áruházban.
Lehetséges, hogy Putyin, a birodalmi dicsőség helyreállításának lázában égve, már nem hoz racionális döntéseket. Volt már példa hasonlóra, de az ellenkezője, a racionális visszakozás gyakoribb, hisz minden politikai rendszerben erősen dolgozik az önfenntartás ösztöne.
Megdöbbentően sok mérget tartalmaz a magyar almatermés, javulás pedig nem várható rövid távon.
A volt al-Kaida tag elnök a régi módszereket használja, hiába az új, Nyugat-kompatibilis megjelenés. A kurdok nemzetközi szolidaritást kérnek.