Április 7-én, csupán öt nappal az országgyűlési választások előtt, egy portugál újságíró mellett a reggelt a Tisza Párt két rendezvényén kezdtem, majd Orbán Viktor és J.D. Vance közös gyűlésén fejeztem be a napot. Az események felépítése, résztvevői, az ott elhangzott beszédek, és az uralkodó hangulat sokat sejtet a minden eddiginél felfokozottabb várakozás övezte választásokat illetően.

A Tisza Párt országjárása

Reggel 9.30-at mutat az óra az autóban, amikor begurulunk a Pest Vármegyei, Budapesttől nagyjából 50 km-re fekvő Dabas városába. A település főútja dugig van parkoló autókkal, emberek gyalogosan áramlanak a főtér felé, ahol hamarosan Magyar Péter és a Tisza Párt helyi jelöltje, Hende Máté tartanak beszédet. Ana Françat, az Expresso portugál újság szerzőjét kísérem, aki a minden eddiginél erősebb nemzetközi figyelmet élvező országgyűlési választásokról tudósít.

Ahogy besétálunk a dabasi városházának is otthont adó Szent István térre, már legalább 5-600 fős tömeg gyűlt össze, és még rengeteg közeledő autó és gyalogos látszik a közelben. Sok a fiatal, kisgyerekes család, középkorúakkal és idősekkel vegyülve töltik meg a teret. Sokak kezében magyar zászló és tiszás kampánytáblák láthatóak. A hangulat közvetlen, a résztvevők újságírókkal is szívesen elegyednek szóba. A 2022-es kampány finisében tapasztalható ellenzéki depressziónak nyoma sincs, a szimpatizánsok sajtónak adott válaszai is optimizmusról árulkodnak.

Kissé megkésve, kezében nemzeti zászlót tartva, nemsokára Magyar Péter is befut, és imidzséhez hűen a tömegen keresztül jut fel a színpadra. Fellépése erős kontrasztot alkot a sokkal sterilebb és professzionálisabb működést mutató Fidesszel – Orbán mindig tisztes távolságból beszél az összegyűlt tömeghez saját rendezvényein.

Magyar beszédét sokat ismételt paneleinek rutinszerű felhasználásai dominálják. Utal a róla készült dokumentumfilm sikerére, odaszúr a filmet megnézőket hányingernek nevező Kocsis Máténak, hangsúlyozza, hogy mára a Tisza lett a legerősebb és legnagyobb párt, az uniós források hazahozatalát és egy élhető országot ígér a kormányváltás után.

Helyi ügyekre nem igazán reagál, csak jelzi, nagyon fontos, hogy a Tisza Párt megnyerje a Pest Vármegyei 13-as számú OEVK-t, és dicsérő szavakkal engedi a mikrofonhoz Hende Mátét, a párt jelöltjét. Hende személyének kiválasztása is remekül illik Magyar politikai imidzséhez: állítása szerint

miután felvállalta a Tisza Párthoz való kötődését, eltávolították a dabasi városi rádiótól.

Ennek ellenére egyértelmű az üzenete: nem enged a megfélemlítési kísérleteknek, ezzel ráerősítve Magyar Péter eredeti szlogenjére, „Ne féljetek”. Hende viszont – néhol elérzékenyülve – már lokális kérdésekről szól: az utak, a vasút, és az egészségügy helyi problémáiról, és elbocsátott, megváltozott munkaképességű dolgozókról.

A gyűlést végül Magyar zárja. Először arra kéri a jelenlévőket, fogják meg egymás kezét és emeljék a magasba, majd a közönséggel együtt elszavalja a Nemzeti dalt és elénekli a Kossuth-nótát (mely szintén egy fricska a választási győzelmek után rendszerint e dallal ünneplő Orbánnak). Látszik, hogy a résztvevők többségének nem ez az első tiszás rendezvénye, rutinosan és szívesen vesznek részt a közösségi érzést teremtő rituálékban. Az esemény végén tömegek ostromolják Magyart, hogy közös képet vagy aláírást kérjenek tőle.

A párt következő állomása Cegléd. Mire megérkezünk a Kossuth térre a kicsit hosszúra nyúlt autóút után, a miniszterelnök-jelölt már megkezdte beszédét. A forgatókönyv nagyon hasonló a dabasihoz, a körzetben induló, korábban szociális munkásként dolgozó Muhari Gergely is Hende Mátéhoz hasonlóan építi fel beszédét. Az a gyanú fog el, hogy a jelöltek beszédeit központilag szerkesztheti a párt kommunikációs stábja.

A portugál újságíró egy ponton azzal a megfigyeléssel él, hogy Magyar Péter sokat inspirálódhatott Zohran Mamdani, New York polgármesterének retorikájából – mindketten pozitív gondolatokat közvetítve különböztetik meg magukat a leginkább gyűlölet és félelem gerjesztésében utazó Trumptól, vagy éppen Orbántól.

Cegléd nagyobb lélekszámú város, a résztvevők száma is magasabb itt. Az előző gyűléshez hasonlóan itt is szívesen válaszolnak újságírói kérdésekre a megjelentek. Többen kiemelik, hogy a Tisza lehet az egyetlen esélyük arra, hogy nekik vagy a családtagjainak ne kelljen külföldre költöznie. Szinte mindenki biztos a Tisza Párt győzelmében. Magyar és stábja továbbindul Nagykátára, mi viszont Budapest felé vesszük az irányt, hogy a Fidesz eddigi legjelentősebb kampányeseményén is jelen lehessünk.

A magyar-amerikai barátság napja

Április másodikán jelentette be a Fehér Ház, hogy Budapestre látogat J. D. Vance, az Egyesült Államok ötvenedik alelnöke. Korábban sokáig rebesgették, hogy akár maga Donald J. Trump is tiszteletét teheti a választások előtt, hogy „megtolja” Orbán kampányát, azonban – feltehetően az iráni háború miatt – az elnök inkább Vance-re delegálta a feladatot.

A magyar-amerikai barátság napjára keresztelt esemény egyértelműen a Fidesz legjelentősebb húzása a kampányban. Vance az elmúlt 20 évben a legmagasabb rangú hazánkba látogató amerikai politikus – előtte George W. Bush járt Magyarországon 2006-ban.

Orbán 2024-ben sokat kockáztatott azzal, hogy az európai vezetők körül egyedüliként állt be Trump mögé, és most be is vasalta a viszonzást az akkor tett szívességekért.

Láthatóan az amerikai vezetőkkel való jó kapcsolata maradt az egyetlen aduja a kampányhajrában.

A fentiek fényében nehezen érthető, miért a csupán 5000 férőhellyel rendelkező MTK Sportparkba szervezték az eseményt. Ennél nagyobb tömegek mozgósítása az idő rövidsége ellenére sem kellene, hogy gondot jelentsen a szervezettségére híresen büszke kormánypártnak.

Sokatmondó, hogy miután sajtómunkásként való regisztrációnkat helyhiányra hivatkozva a Miniszterelnöki Sajtóiroda visszautasította, egy, a Harcosok Klubja hálózatában keringő honlapon – melyet a Fidesz magtámogatóinak szántak – résztvevőként regisztrálva végül sikerrel jártunk. Vasárnap délután jeleztük részvételi szándékunk, és az esemény napján, hajnali kettő körül érkezett meg a belépést biztosító QR-kód e-mailen. Az utolsó pillanatban küldött visszaigazolás miatt felmerül, hogy a szervezők nem voltak biztosak benne, hogy az ismert támogatóikkal meg tudják tölteni a sportpark rendezvénytermét.

Délután 3 óra körül érkezünk a helyszínre, ahol a több száz méteres kígyózó sor vége az Asztalos Sándor utca mélyére nyúlva áll. Eufóriát nem tapasztalok, de láthatóan minden várakozó eltökélt, hogy az esemény részese lehessen.

A sor aztán meglepően gyorsan halad, talán egy óra telhet el, amíg a rendkívül szervezett biztonsági őrök és hostessek kedvesen a regisztrációs pulthoz irányítanak, ahol a személyi számom ellenőrzése után már meg is kapom a karszalagom.

A sportparkhoz vezető úton rettegtem a hosszadalmas biztonsági procedúrától, de ahhoz képest, hogy az Amerikai Egyesült Államok alelnöke érkezik majd a helyszínre, a reptéri átvizsgálásnál is gyorsabban jutunk át a fémdetektor-kapukon.

A külsőségekre mindig kínosan ügyelő Fidesz most nem vitte túlzásba az amerikai élményt; az előtérben egy Mandiner és egy Patrióta sajtófal sorakozik csak, utóbbi előtt lelkesen interjúvolja a másodvonalbeli fideszes politikusokat Filep »A kopasz oszt« Dávid.

A fideszes VIP nincs elkülönítve, lépten-nyomon Takács Péterbe, Deutsch Tamásba, Rétvári Bencébe, Böröcz Lászlóba, vagy éppen Jeszenszky Zsoltba botlom. Az egyébként életkorilag diverz közönség számos tagja piros MAGA-sapkában érkezik, és Orbán ATV-s jegyzetei is divatos, mintás felsőkön, nyakkendőn, kiegészítőkön jelennek meg.

Az öt órakor kezdődő beszédek előtt megpróbálunk egy fiatalabb társaságot szóra bírni, de nem kívánnak nyilatkozni. Az az érzésem támad, hogy

a kormánypárt elkötelezett támogatói közül sokan még ezt a rendezvényt sem tekintik biztonságos térnek,

egyfajta zavarodottság tapasztalható egyeseken.

Elfoglaljuk helyünket a küzdőtéren. A Harcosok Klubja és DPK gyűlésekről ismerős látvány fogad minket, ahogy a lelátókon helyet foglaló, zászlókkal és világító karkötőkkel felszerelt közönség közrefogja a színpadot. A Fidesz mostanában egyik leginkább foglalkoztatott énekesnője, Radics Gigi nyitja meg az eseményt az amerikai, majd a magyar himnusz eléneklésével, aztán átadja helyét Rákay Philipnek, a NER-világ rutinos házigazdájának. Rákay rövid felkonfja után megérkezik a nap egyik főszereplője, Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán aztán hosszan értekezik az amerikai-magyar kapcsolatok történetéről, és a végtelenségig hangsúlyozza a Trump-adminisztrációval való stratégiai együttműködés jelentőségét. Elejt egy-egy odaszólást Ukrajnának és a brüsszeli elitnek, de igazán új nincs a beszédben. A tömeg fegyelmezetten tapsol akárhányszor leviszi a hangsúlyt, de valódi ovációt csak elvétve vált ki a fáradtnak és kissé kedvtelennek tűnő miniszterelnök.

JD Vance már láthatóan jobban lázba hozza az egybegyűlteket, egy ügyes csavarral élőben kapcsolja telefonon az elnököt, aki a pár perces beszélgetés során nem felejti el hosszan megdicsérni Orbánt. Az alelnök beszéde izgalmasabbnak bizonyul, hosszan, cizellálva dicséri  Magyarországot. A keresztény, családcentrikus és migráció-ellenes értékek védelmében fontos szerep jut Magyarországnak, részletezi, tulajdonképpen az említett kérdésekben az Egyesült Államok legfontosabb szövetségesének nevezi hazánkat.

Március 30-i cikkében a Politico szellőztette meg brüsszeli forrásokra hivatkozva, hogy Orbán újraválasztása esetén az EU kész bekeményíteni. További források elvételével, a szavazati jog felfüggesztésével, és akár az EU-ból való kizárás belengetésével is hajlandóan lennének nyomást gyakorolni Orbánra és más renitens vezetőkre, feltehetően elsősorban a szlovák Robert Ficóra és a cseh Andrej Babišra gondoltak. Vance látogatása és nyílt támogatása túlmutat a belpolitikai dimenzión: üzenetként is értelmezhető az európai elit felé, mely szerint az USA kész megvédeni  európai szövetségeseit.

A meglepően rövid esemény után – melyen az iráni háborúról nem is esett szó – beszédbe elegyedünk a szedelőzködő vendégsereggel. Az „amerikai-magyar kapcsolatok aranykorának” ötlete mindenkinek nagyon tetszik, és láthatóan feltüzelte a fideszes keménymagot, hogy az USA első két embere kiemelten foglalkozik a magyar miniszterelnökkel. Sokan a gazdasági kihívások leküzdésének lehetőségét is e kapcsolatban látják.

A választás kimenetelét illetően már nem tűnnek biztosnak a megjelentek. Többen isteni segítséget emlegetnek a választás megnyerésével kapcsolatban,

a fideszes táborra jellemző magabiztosságból sok veszett el az elmúlt időkben.

Az azonban biztosra vehető, hogy az MSZP 2010-es összeomlásától messze áll a Fidesz és szavazótábora. A különbség a tiszás és fideszes szimpatizánsok között viszont egyértelmű, előbbiek érezhetően optimistábbak és kevésbé feszültek.