Megdöbbentően sok mérget tartalmaz a magyar almatermés, javulás pedig nem várható rövid távon. Donald Trump nyomdokaiban ugyanis az EU is teljesen tétlen az örök vegyianyagokkal kapcsolatban, pedig a főként mezőgazdasági rovarölő szer rákkeltő, gyakran agykárosító hatású és meddőséget okoz. Mostanra a legtöbb magyarországi almába, az élővizekbe, sőt az ivóvízbe is bekerült.

A Telex is írt csütörtökön arról, hogy egy új vizsgálat szerint kiemelkedő mértékben tartalmaz peszticid jellegű, mérgező anyagokat a magyar almetermés. Azt írták, a Magyarországon termett és vizsgált almák közül „az 5 mintából mindegyik tartalmazott peszticideket a mennyiségi meghatározási küszöb felett, átlagosan 4,2 különböző peszticidet mintánként, ami az egyik legmagasabb érték az európai országok között”. A vizsgálatot a nemzetközi Pesticide Action Network  Europe (PAN) és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSz) közösen, 13 EU-s tagállamban végezte el. Az eredmény itthoni vonatkozásai lesújtóak: a vizsgált magyar almatermés hozzávetőleg 60 százalékában mutatott ki PFAS-alapú rovarölő szert, amelynek alkalmazását elvileg EU-s jogszabály tiltja meg, de ezt mégsem hajtják végre jelenleg sehol.

A legújabb vizsgálatok ezen túl az almák 85 százalékában valamiféle növényvédő vegyület maradékát azonosították. Ez nem is csoda, hiszen az már korábban ismert volt, hogy a magyar almatermelők „átlagosan évi 13 alkalommal” alkalmaznak akár súlyos egészségkárosító hatással is rendelkező permetszereket a földeken.

Ezentúl, mint írják, a minták 71 százalékában legalább egy, az EU által a leginkább mérgezőnek minősített peszticidek kategóriájába tartozó hatóanyag maradványa volt kimutatható.

A hazai minták közül egy sem volt olyan, amiben nem. Ezentúl 64 százalékuk – és a hazai almák mindegyike – legalább egy, úgynevezett PFAS-peszticidet tartalmazott, míg 36 százalékuknál az emberi idegrendszerre káros, tehát neurotoxikus növényvédő vegyület nyomait találták meg – a magyarországi mintákban ez utóbbi arány 60 százalék volt.

A kérdéses rovarölő szerekkel a fő probléma az, hogy a főként kimutatott PFAS-koktélon alapuló vegyszereket a nagyipari mezőgazdaság intenzíven használja. Ezeket „örök vegyianyagoknak” is nevezik, mivel nagyon lassan bomlanak le, és az emberi szervezetre hosszú távon is kiható módon felhalmozódnak bennük.

A nagyipari mezőgazdaság annak ellenére is használja ezeket, hogy bizonyított, hogy az emberi idegrendszerre és hormonháztartásra is hatással vannak, valamint rákot is okozhatnak. A mezőgazdasági nagybirtok-lobbi mindezek ellenére eddig mindenhol elkerülte, hogy a konkrét EU-s jogszabályt alkalmazzák.

A PFAS-alapú szereket még az 1930-as években fejlesztették ki. Az amerikai kontinensen és Nyugat-Európában az 1950-es, 1960-as évek óta használja ezeket a mezőgazdaság. Valódi, aggasztó mértékű terjedésük viszont egybeesik a nagyipari mezőgazdaság növekvő szerepével, vagyis a 2000-es évekkel.

Ahogyan a témáról készült cikkünk még 2024 elején, ugyancsak a PAN és az MTVSz korábbi, közös kutatása alapján már megállapította, a vegyianyagokat mindezek ellenére „ipari szempontból kiemelkedően jó tulajdonságaik miatt” használják egész Európában, a növénytermést, főként a gyümölcsöket sújtó kártevők ellen. A Telex cikke most idézte Simon Gergelyt, a PAN Europe szakértőjét is, aki arra hívta fel a figyelmet: „az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) már 20 évvel ezelőtt azzal bízták meg, hogy dolgozzon ki módszertant a peszticid-koktélhatások szabályozására, de a mai napig nem tesz eleget ennek a jogi kötelezettségének”.

Simon hozzátette, ami évekkel ezelőtt csupán még tudományos feltételezés volt ezeknek a szereknek a súlyos hatásáról, ma már bizonyított ténynek számít:

„Egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy az élelmiszereken keresztüli peszticid-kitettség összefüggésbe hozható a meddőséggel, és feltehetően egyes daganatos megbetegedésekkel is. Az emberek folyamatos kitettségét a különböző mérgező anyagok keverékeinek – legyen szó élelmiszerről, levegőről vagy porról – jelenleg nem veszik figyelembe; ezzel a kulcsfontosságú kérdéssel a szabályozó hatóságoknak foglalkozniuk kell”

– hangsúlyozta a szakértő.

A PFAS növényvédők kifejezetten nagy elterjedése a világ minden olyan tájára jellemző, ahol a nagyipari, nem biológiai alapú mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben előretört. Az Egyesült Államokban korábbi vizsgálatok a gyilkos szert az összes amerikai nyövényvédő szer 14 százalékában mutatták ki. A rovarölő szerek között egy 2022-es tanulmány egyenesen azt találta, hogy 70 százalékuk már PFAS-alapú.

A növények permetezése és öntözése folytán ezek a kemikáliák pedig a természetes élővizekbe is átkerültek, ahonnan immár számos helyen közvetlen mintavétel útján is kimutathatóvá váltak.

Ez azt jelenti, hogy a professzionális nagyipari állattartáson keresztül is kerülhetnek ilyen örök vegyianyagok a szervezetbe.

És míg a Biden-kormányzat alatt az amerikai környezetvédelmi felügyelet, az EPA legalább az ivóvízre nézve szigorú megkötéseket határozott meg a PFAS koncentrációt illetően, 2025 novemberében az EPA munkásságával kifejezetten kritikus, és a nagyipari mezőgazdasági lobbi minden kívánságát teljesítő Trump-kormányzat még ezeken az abszolút minimális szabályozásokon is lazított. A szervezet, amelyet az elnök és környezete folyamatosan támad, így már érdemi vizsgálatokat és szabályozó tevékenységet sem végezhet az emberre káros rövarölő szer visszaszorítása érdekében.

Az Európai Unió pár éve a Zöld Megállapodás (Green New Deal) program keretében már egyszer vállalást tett a PFAS-alapú növényvédők 2030-ig történő, fokozatos kivezetésére. A PAN Europe viszont már évek óta figyelmeztet arra, a papíron jól kinéző vállalásokat eddig semmiféle, a gyakorlatban alkalmazott intézkedés nem követte, ahogyan azt az almatermelést érintő, legutóbbi vizsgálat is bizonyítja.