Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nem az elnökség az egyetlen lényeges kérdés, melyről az amerikai választók ma döntenek

Minden második évben kongresszusi választásokat tartanak, mely során a Képviselőház (a Kongresszus alsó háza) összes tagjáról, illetve a száz tagú Szenátus (a Kongresszus felső háza) egyharmadáról is szavazhatnak a választók, ez idén 35 szenátusi helyet jelent.

Minden szenátor mandátuma hat évre szól, azonban, mivel egy adott választási évben csupán a Szenátus egyharmadáról szavaznak, így szenátorokat is kétévente választanak. Ennek fajsúlya hasonló az elnöki választás kimenetéhez, hiszen hiába van republikánus vagy demokrata elnök egy adott ciklusban, ha a Szenátusban az ellentétes párt tagjai vannak többségben, nehézséget jelenthet a törvényjavaslatok megszavazása. A szenátus elnöke az USA alelnöke, aki csupán döntetlen esetén rendelkezik szavazati joggal, ekkor azonban az ő szavazata a döntő.

A felmérések szerint majdnem biztos, hogy a Képviselőház továbbra is demokrata többségű marad, a jelenleg republikánus többségű Szenátus azonban, ahol 35 helyet újítanak meg, kérdéses lehet. A 35 helyből 9 esetében eldöntetlen a kimenet, ezek nélkül a demokratáknak 46, a republikánusoknak pedig 45 szenátoruk lenne a Kongresszusban.

A 9 állam, ahol bizonytalan a szavazás kimenetele Arizona, Georgia, Iowa, Maine, Michigan, Minnesota, Montana, Észak-Karolina és Dél-Karolina. Ezek közül öt helyen jósolnak demokrata előnyt, három hely döntetlen, egy helyen pedig a mérések szerint republikánus győzelem várható. Amennyiben a demokratáknak nem sikerül megszerezni a többséget, hiába nyerne Biden, republikánus szenátorok támogatása nélkül lehetetlen volna gazdaságpolitikai intézkedéseket hozni.