Három roma politikus szerepel az ellenzéki befutó helyeken, a Kutyapárt is listát állít
Megszületett az ellenzéki közös lista. Az MSZP-Párbeszéd alulmaradt a tárgyaláson.
Megszületett az ellenzéki közös lista. Az MSZP-Párbeszéd alulmaradt a tárgyaláson.
Orbán Viktor először nevezi menedékkérőknek a háború elől menekülő lakosságot. Mire van feltétlen szükség a humanitárius és szolidáris segítségnyújtás mellett?
Érkeztek kijevi menekültek is, egyikükkel sikerült beszélnünk.
Másodfokon és az Alkotmánybíróságon is támadják a szakszervezetek a kormány februári pedagógussztrájkot szabotáló rendeletét.
„Az állampolgároknak joguk van megtagadni az igazságtalan törvényeknek való engedelmességet, és kötelességük megtagadni a veszélyes törvényeknek való engedelmességet.” Részlet Howard Zinn Engedetlenség és demokrácia című könyvéből.
A Mérce összegyűjtötte néhány olyan civil szervezetet és Facebook csoportot, melyek az ukrajnai és kárpátaljai menekültek segítségére sietnek, ebben pedig a magyarországi lakosságra is számítanak.
Záhony polgármesterének becslése szerint csak vasúton nagyjából háromezer menekült érkezhetett Záhonyba csütörtökön, de a legtöbben rögtön tovább is álltak.
A 12 napja induló engedetlenségi akció országos szintűre duzzadt, minden nap újabb és újabb iskolák tanárai csatlakoznak a sztrájkjog kizsigerelése ellen szerveződő tiltakozásokhoz.
Több hónapos huzavona után a szociális ágazatban dolgozók bérharca sikerrel végződött, a Fővárosi Közgyűlés 461 millió forint béremelést szavazott meg nekik.
Az éjszaka intenzív katonai műveletekkel telt, Kijevet egyre egyértelműbben ostrom alá akarják venni az orosz inváziós csapatok. A legfrissebb információkkal percről-percre tudósítunk.
Azt hazudták nekünk, a fegyverarzenálok a biztonságunkat védik. De a növekvő fegyverkezés és erősödő kizsákmányolás a történelemben eddig mindig egyetlen jövő felé mutatott.
Újabb öt intézmény csatlakozott a pedagógusok engedetlenségi akciójához.
A tranzitzónában a legnagyobb forróságban laktak szűkös konténerbörtönükben, a zónában semmi árnyék nem volt.
Szerintük már nem kéne maszkot hordani és ezt a kormány inkonzekvens cselekedetei is szemléltetik.
Amennyiben a jelenlegi szabályozás marad, úgy a kormány 90 nap után kitoloncolhatja a menekülteket a határkerítés szerb oldalára – bárhonnan is jöttek.
És így nem biztos, hogy csakugyan lesz holnap.
György László államtitkár hat intézkedést jelentett be Facebook oldalán, miután a benzinkutasok már autós demonstrációt is kilátásba helyeztek.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom oldalán ugyanakkor még mindig elérhető a civilek által kifogásolt videó.
Putyin hajnali beszéde szerint meg kell büntetni Ukrajnát, és el kell pusztítani azt is, aki beavatkozik. A menekülés Kijevből megindult, Harkovot, Kijevet, Odesszát és Nyugat-Ukrajnát is támadják.
Az ukrán Rada által kiadott törvény kiterjeszti a Donyec-medencében már nyolc éve érvényben lévő veszélyhelyzetet Ukrajna teljes területére, katonakorú férfi legálisan nem hagyhatja el az országot. Az egyik szeparatista vezér eközben már az ukrán csapatokat fenyegeti, miközben még mindig 150 000 orosz katona áll az ukrán határon.
60 perc a mentőkre várva, Budapest egyik forgalmas csomópontján.
A civilek szerint a videó szexuális kisebbségekkel kapcsolatos lejárató asszociációkat erősít meg.
Az utcán és a tantermekben is segítik a sztrájkjogukért küzdő pedagógusokat.
Könnyű dolga van a tanároknak – a tanárainknak –, mert igazuk van.
Komoly leépítésektől tartanak a szakszervezetek, sztrájkbizottság alakult.
A diákok és a szülők is csatlakoztak hozzájuk.
Létfontosságú lenne felismerni Ukrajna politikai sokszínűségét, és megteremteni a különböző álláspontú ukránok között a nemzeti párbeszéd lehetőségét.
Hétfőn reggel még az amerikai és az orosz elnök találkozójáról szóltak a hírek. Putyin hétfő esti beszéde mindent felülírt.
Sokakat talán meglephet, hogy az egyik legismertebb revíziós szlogen – a Nem! Nem! Soha! –, és a hozzá kapcsolódó kép, a trianoni Magyarország területétől elcsatolt országrészek egymástól való elszakadásának ábrázolása nem a Horthy-korszakban keletkezett.
Schiffer András panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a pedagógus-szakszervezetek nevében. A panasz szerint a kormány rendelete aránytalan, és alapjogot sért.