Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Feltűrjük ingujjunkat, és cinkosan egymásra kacsintva belekezdünk a romok eltakarításába” – tüntettek a tanárok Pécsen

Ezer fős tömeg vonult végig Pécs belvárosán és tartott tüntetést a Széchényi téren a tanárok sztrájkhoz való jogán visszaállításáért, a tanárok helyzetének rendezéséért. A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) csatlakozott több nagy szakszervezeti konföderáció, diákok és szülők is. A környék több városának iskoláiból érkeztek demonstráló tanárok, a menet a Széchényi téren ért véget, ahol beszédek hangoztak el.

Szabó Zsuzsa a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta, a PSZ és a PDSZ két éve alakított sztrájkbizottságot, hogy az akkor megfogalmazott 12 pontos követelésüket számonkérjék a kormányon. De nem sokkal később elkezdődött a világjárvány, ami után még rosszabb körülmények vártak a dolgozókra, mint korábban.

„A tanárok az elmúlt két évben nagy áldozatot hoztak. Szó szerint. De a munkát elvégeztük, tanítottunk ahogy tudtunk. 2021 őszére azonban a helyzet tarthatatlanná vált”

– mondta el Szabó, felidézve, hogy a bérpótlék nem oldotta meg a pályakezdők és a több éve pályán lévők anyagi gondjait. A PDSZ-el közös sztrájkbizottságukkal azt remélik, a kormány megérti, hogy ha nem teljesíti a követeléseiket, akkor nem lesz, aki tanítson. Csak azt kérték, amit megígértek nekik, hogy a béreiket igazítsák a minimálbérekhez. Ennek a kormány nem tett eleget.

Megjegyezte, hogy a hónapokig tartó színjátékot követően, jóhiszeműen álltak bele a január 31-i figyelmeztető sztrájkba, amiben minden eddiginél többen vettek részt és még többen fejezték ki szolidaritásukat. Amikor a kormány látta, hogy több tízezer oktatóval és szülővel kell szembenéznie, akkor rendelettel ellehetetlenítette a sztrájkot.

Azonban ez csak olaj volt a tűzre, hiszen harmadik hete tart a polgári engedetlenségi mozgalom országszerte.

Eközben a szakszervezetek folytatják a március 16-tól kezdődő határozatlan idejű sztrájk szervezését. Szabó elmondta azt is, ugyan elsőre a tegnapi tárgyalások eredménytelennek tűntek, mégis sikerként könyvelik el, hogy ma reggel Gulyás Gergely bejelentette, eltörlik a kötelező oltást.

Pedagógusok, szakszervezetek, szülők és diákok tüntetnek a pécsi Széchényi téren. Fotó: Mérce/Bogdán Erik

Illés Ákos középiskolai tanuló beszédét azzal kezdte, hogy szerette volna elmondani, hogy miért nem akar tanár lenni. Elmondta, hogy diákmunkában címerezéssel többet keres, mint egy 5 éven át egyetemen tanuló tanár. Kérdés számára, hogy holnap ki fog tanítani, hiszen már nem találkoznak fiatal tanárokkal, mivel nem perspektíva az oktatási pálya. Egy multinál kezdő a fizetése annyi lenne, mint 50 évesen tanárként, fiatal felnőttként úgy érzi:

nem 50 évesen akarja elkezdeni az életét megélni.

Illés Ákos elmondta azt is, van olyan rokona, aki tanárhiányos iskolából került át egy „nagyobb” intézménybe, ahol a korábbi hiányosságok miatt folyamatos lemaradásban van. Megnyomorítja a kudarc és a küzdés, amit azért kell megélnie tizenévesen mert nem volt elég szaktanár. Ezzel a tanuláshoz való jog is sérül.

Vatai Éva, a „kékhajú tanárnéni” reggelente gyakran azt kívánja, süllyedjen el az iskola és nőjön a helyébe narancsliget. Hogy inkább meghosszabbítaná a nyári szünetet egy évvel, és lehibernálná magát és a gyerekeket, de nem lehet, mert megy az idő és „gyűlnek a zombik”,

Vatai felidézte az elmúlt évek kormányzati rombolásait a közoktatásban, és elmondta, a legtöbb, amit még tudni adnak a diákoknak az az útmutatás példákon keresztül.

„Mit tudnuk még adni a diákoknak? Tanári útmutatást példákon át. Minta és nem ige. Kamaszkorban tettekre éhesek a fiatalok és nem betűkre.”

Vatai szerint vannak még páran, akik nem mentek külföldre mosogatni, időseket ápolni. És, bár látszólag elvették tőlük a jogot a sztrájkhoz, most mégis

„feltűrjük az ingujjunkat, a tenyerünkbe köpünk és cinkosan egymásra kacsintva belekezdünk a romok eltakarításába, és a közoktatás bús düledékeinek újjáépítésébe.

De előtte tisztázzunk egy dolgot, Kalodába, Towerbe, Bastille-ba nem fognak csukni minket csak a láncainkat veszíthetjük, a zsibbadtságot és a megalázottságot.”

Pedagógusok, szakszervezetek, szülők és diákok tüntetnek a pécsi Széchényi téren. Fotó: Mérce/Bogdán Erik

A kékhajú tanárnéni beszéde után a térre kiállított „süllyesztő” feliratú dobozba dobták a tanárok mindazt, ami az elmúlt években oda került:

gyerekbarát oktatás, befogadható tananyag tehetség gondozás, gyermekközpontú iskola, csoportbontás, szabadidő, szabad tankönyv választás, használható tankönyvek, természettudományos tárgyak, a pedagógusok véleményének figyelembevétele, ruhapénz, társadalmi elismertség, tisztelet megbecsülés, cafetéria, egyeztetés szakmai fórumokkal, korszerű NAT, segítő munkatársak, értékálló fizetés, túlóradíj, 13. havi fizetés, infláció követő fizetés, vonzó pálya, erkölcsi elismerés, ideális személyi feltételek, minőségi óvodai nevelés, piacképes bérek, két óvoda pedagógus csoportonként, fizetett helyettesítés.

Dr. Zeller Judit jogász, pszichológus a TASZ szakértője elmondta, a sztrájk egy olyan eszköz, ami kárt okoz, de nem a hatalomnak, hanem azoknak akiknek a legkevésbé szeretnének volna ártani. Így, aki hivatást választott, nem munkát annak nem könnyű sztrájkolni. A tanárok is utolsó erejükkel nyúltak egy olyan alapjoghoz, ami tudatosan kárt okoz.

A kiállások már nem lehetnek törvényesek mert a törvény időközben megváltozott.

Az összefogás, a szolidaritás a kiállás rést üt a hatalom pajzsán. És ezért azonnal beindul a kormánygépezet. Ez történt a légiirányítókkal és ez történt most is a veszélyhelyzetre hivatkozva – mondta el Dr. Zeller Judit, aki szerint a sztrájk mutat rá, hogy a dolgozók nem nélkülözhetők.

„Aki sztrájkol, aki polgári engedetlenkedik, az még akar dolgozni! Követeljük, hogy a kormány vonja vissza a sztrájk rendeletét, teljesítse a követeléseket, mert a hatalom nem tud a tanárok nélkül 1,5 millió embert tanítani.”

Nagy Erzsébet a PDSZ ügyvivője összefoglalta a sztrájktárgyalások előzményeit. Elmondta, hogy március 16-tól az a legnagyobb segítség, ha a szülők nem küldik óvodába, iskolába a gyermekeket. A tanároknak és az intézményeknek pedig több lehetőség, eszköz is a rendelkezésére áll, hogy az ehhez szükséges feltételeket biztosítsa – ezekről folyamatosan tájékoztatást adnak majd a nedolgozzingyen.hu-n és a közösségi média felületeiken.

Pedagógusok, szakszervezetek, szülők és diákok tüntetnek a pécsi Széchényi téren. Fotó: Mérce/Bogdán Erik

Benke Norbert a Vasas Szakszervezet regionális vezetője szerint, a pécsi Széchényi téren most jóval több bátor ember áll, mint 133. Bátor baranyai pedagógusok, szolidaritást vállaló, józan szülők. Benkének két személyes oka is van arra, hogy ma este a téren legyen, az egyik, hogy négy gyermeke és egy unokája van, akiket szeretné, ha kiegyensúlyozott és nem félelemben élő, elszegényedett tanárok oktatnának.

„A második indok személyesebb. Hívő katolikusként Isten a lelkiismeretemen keresztül szól hozzám. És amit tesztek, és amiért küzdötök, arról tudom, hogy igaz ügy. Ezért büszke vagyok arra, hogy itt lehetek közöttetek. Tartsatok össze, mert higgyétek el, hogy helyettetek senki nem tud tanítani.”

A demonstráción képviseltette magát a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ), a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezet (SZÁD), Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).

Előzmények

A kormány a január 31-i figyelmeztető sztrájk után, február 11-én kormányrendeletben tiltotta el a pedagógusokat a hatékony sztrájktól – a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatást nem csak gyermekfelügyeletben, hanem bizonyos tanórák megtartásában határozta meg, ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítve a jogszerű munkabeszüntetést. A rendeletet a veszélyhelyzet, a járvány ürügyén vezette be a kormány.

A Tanítanék mozgalom szervezésében a tanárok spontán polgári engedetlenségbe kezdtek.  Mára legalább 170 iskola több mint 3000 dolgozója nem vette fel a munkát egy-egy tanítási napon, hogy így tiltakozzon a kormányrendelet ellen. A polgári engedetlenségi akciókhoz már egyházi iskolák és szakképzési iskolák tanárai is csatlakoztak, hogy kifejezzék szolidaritásukat a tankerület alá tartozó iskolák tanáraival, és mert elmondásuk szerint, bár más munkafeltételekkel, más munkáltatóval, de nagyon hasonló munkakörülmények között dolgoznak.

A kormányrendelet ellenében bírósághoz fordultak a pedagógus szakszervezetek, de a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta a február 11-i kormányrendeletet. A törvényszék azonban egyszerre a kormánynak azt a kérelmét is elutasította, hogy a bíróság nyilvánítsa jogellenesnek a pedagógusok sztrájkköveteléseit. A szakszervezetek álláspontja, hogy a rendelet alaptörvénybe is ütközik, mivel nem tartja be a szükségesség és arányosság elvét, ezért alkotmánybírósági panasszal is élnek.

A tüntetés a PDSZ élő videóján visszanézhető:

 

Címlapkép: Mérce/Bogdán Erik