A cikk publikálását követően több helyi segítőtől is kaptunk visszajelzést. Sajnáljuk, hogy a cikk félreértésekre is okot adott, nem jártunk el elég körültekintően, amikor csupán egy külföldi tudósító következtetéseit ismertettük a Nyugati pályaudvari helyzet kapcsán. Ezért elnézést kérünk. A témáról egy alaposabb cikket is készítünk, ezt itt is hivatkozzuk majd.
FRISSÍTÉS (2022. 03. 30.)
Március 7-e és 21-e közt tucatnyi interjút és háttérbeszélgetést készítettünk a menekülteket segítő szervezetek tagjaival és olyan személyekkel, akik a menekültpolitika kapcsán eligazítottak bennünket. Felkerestük a Nyugati és a Keleti pályaudvart, rendőröket szólítottunk meg, záhonyi aktivistákat kerestünk meg. Kérdésekkel fordultunk az 1 Magyarország Kezdeményezéshez, a Migration Aidhez, a Budapest Bike Maffiához és az UNHCR budapesti irodájához, továbbá pedig az Országos Rendőr-főkapitánysághoz és a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz.
A lap arról számol be, hogy a Nyugati pályaudvaron felállított humanitárius segélyponton „míg minden egyes roma gyerek egyetlen szendvicset és üdítőt kapott, addig a nem roma gyermekek annyit vehettek az élelemből, amennyit megkívántak”.
A New York Times arról is szól, hogy a roma családoknak útlevelet kell felmutatniuk a rendőröknek, mielőtt ételt kapnak, más Ukrajnából érkezőknek azonban nem kell igazolniuk magukat.
A teljes bejegyzésről készített screenshot.
Intézményes és rendszeres diszkrimináció
Több beszámoló is napvilágott látott arról, hogy a színesbőrű ukrajnai menekültek sérelmet szenvednek el a „befogadó” államokban.
Legutóbb a Time magazin szentelt hosszabb riportot annak, hogy a tatár, zsidó és roma ukrajnai menekülteket, valamint az Ukrajnában tanuló színesbőrű egyetemistákat diszkrimináció éri a lengyel határon. Beszéltek egy marokkói fiatalemberrel és a barátnőjével, akiket 60 órán keresztül várakoztattak az ukrán–lengyel határon. A Poltava városában tanuló orvostanhallgató oroszul folyékonyan beszélve könyörgött az ukrán tisztviselőknek, hogy engedjék meg nekik, hogy csatlakozhassanak a kígyózó járműoszlophoz.
„Abban a pillanatban, amikor haszontalanná váltunk számukra, hajléktalanná tettek bennünket” – mondta el a Time újságírójának annak kapcsán, hogy tandíjat fizető egyetemistából miként vált egy pillanat alatt menekültté.
A Time ugyanakkor úgy értesült, hogy nemcsak a menekülteket éri hátrányos megkülönböztetés, hanem a segélyszervezetek tagjait is – sőt, olykor bántalmazzák is őket. A lap példaként hozza fel a Humanity First Germany civil szervezetet, amelynek a tagjait lengyel férfiak egy csoportja megtámadta a przemysli vasútállomás előtt, és azt mondták nekik, hogy „menjenek vissza az országukba”.
Képünk illusztráció.
