Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A pusztító szárazság miatt milliókat fenyeget az éhínség Madagaszkáron

A száraz időjárás, a természeti katasztrófák és az állam diszfunkcionalitása az éhínség szélére sodorta Madagaszkárt. Az világ második legnagyobb szigetén, az Indiai-óceánon fekvő ország déli, Grand Sud-nek hívott régióján az elmúlt hetekben végigsöprő ciklonok és trópusi viharok óriási emberáldozattal jártak és a viharok okozta pusztítás miatt 70 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát. A  Batsirai néven emlegetett ciklon pusztításáról a Le Monde nevű francia napilap készített rövid videót:

 

A sziget eleve nagyon száraz éghajlatú déli régiójában komoly problémát jelent a csapadék alacsony szintje is, a térségben jelenleg az elmúlt 40 év legsúlyosabb aszálya tombol, ami csak tovább gyorsíthatja az így is rohamtempóban zajló elsivatagosodást. Az elsivatagosodásban komoly szerepe van a többek között az égetéses földműveléshez és a bányászati tevékenység keltette erdőirtásnak, melynek nyomán

a köztudatban még mindig az áthatolhatatlan esőerdőkkel azonosított Madagaszkáron 2000-ben 40-50 százalékkal volt kisebb az erdőtakaró az 1950-ben mért szinthez képest.

A sziget déli részén az elmúlt években gyakorivá váltak a sáskajárások és a malgas nyelven tiomena-nak vagyis „vörös szélnek” hívott porviharok, melyek az 1930-as években az észak-amerikai prériken végigsöprő, John Steinbeck regényeiből ismerős dust bowl-hoz hasonlóan lehetetlenné teszik az életet és a mezőgazdasági termelést a szárazság által érintett régiókban.

 A pusztító szárazság miatt jelenleg másfél millióra tehető azoknak a száma, akiket az éhínség fenyeget Madagaszkár déli részén.

A válság különösen súlyosan érinti a gyermekeket. Az ENSZ gyermekügyi szervezete, az UNICEF szerint 2022-ben félmillió öt évesnél fiatalabb gyermek fog akut alultápláltságban szenvedni. A Guardian riportjában megszólaló orvos, a Fraternity without Borders nevű nemzetközi segélyszervezetnek dolgozó Higor Rodrigues Machad szerint vannak olyan falvak, ahol 10-ből egy gyerek az alultápláltsághoz köthető légzőszervi és hasmenéses betegségebe hal bele,

valamint ahogy a Machad fogalmazott, az általuk havonta egyszer élelmiszercsomagokkal ellátott családokban vannak olyan olyan gyermekek, akik olyan ritkán jutnak élelemhez, hogy „nem tudják, hogyan kell enni”.

Az ENSZ Világélelmezési programja szerint a globális károsanyag-kibocsátás csupán 0,01 százalékáért felelős Madagaszkáron zajló extrém szárazságért és éhínségért jelentős részben a klímaváltozás felelős. Ezt az állítást a World Wether Attribution (WWA) nevű, az éghajlatváltozással foglalkozó kutatóintézet egy tanulmányában igyekezett finomítani, a WWA szerint ugyanis a válságért elsősorban nem a klímaváltozás, hanem számos más strukturális probléma együttállása tehető felelőssé.

Az 1882 és 1960 között Franciaország gyarmatbirodalmához tartozó– és Párizstól egy több tízezer halálos áldozattal járó fegyveres konfliktus eredményeként függetlenedő – szigetországban az elmúlt hatvan évben szinte napról napra szegényedett el, jelenleg

a 28 milliós lakosság 77 százaléka él a szegénységi küszöb alatt és a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező elit rendelkezik az ország vagyonának egy jelentős része felett.

Ráadásul a francia függés után újabban az afrikai kontinensen aktív gazdasági hátországot kiépíteni kívánó Kína vált dominánssá a szigetországban. Miközben a pekingi vezetés jelentős infrastrukturális beruházásokat eszközöl Madagaszkáron, számos kínai gazdasági szereplő igyekszik kizsákmányolni az ország nyersanyagkészleteit. Komoly problémát jelent a gyermekmunka is, főleg a csillámnak is hívott mica-bányászat esetében.

A kevéssé ismert, ám az elektrotechnikai termékek gyártásához elengedhetetlen alapanyagot hatalmas mértékben bányásszák Madagaszkáron és

a kitermelés költségeinek alacsonyan tartása érdekében a bányászatban érdekelt multinacionális nagyvállalatok gyakran használnak gyermekmunkásokat, akiknek számát civil szervezetek 10 ezer fölé teszik.

A Madagaszkárt sújtó nélkülözés elől sokan a Franciaország közeli tengerentúli régiójának számító Mayotte szigetére próbálnak menekülni, kockáztatván a két Indiai-óceánon található sziget között veszélyes átkelést. Azonban a bevándorlókra sok esetben a legkülső régió státusszával az Európai Unió részét képező Mayotte-on sem vár jobb sors, köszönhetően a francia hatóságok erőszakos fellépésének és a szegénységnek, amely a lakosság 77 százalékát érinti.