Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Igen, jöhet! Most nem.
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.
háborús összefoglaló

Újabb atomerőmű elfoglalására készül az orosz hadsereg, átlépte a másfélmilliót a menekültek száma – háborús összefoglaló

Ez a cikk több mint 2 éves.

A Mérce hétköznapokon két, hétvégén napi egy összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 6-i nap összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.

A vasárnap és a szombat éjszaka újabb harcokat hozott Ukrajnában, és továbbra sem látszik, hogy a háborúnak hogyan lehetne vége, ahogy jobbára még a civilek védelmére és segítésére irányuló erőfeszítések is kudarcot vallottak.

Heves harcok közben egyre súlyosabb a civilek szenvedése

Továbbra is súlyos harcok folytak a kelet-ukrajnai, tengerparton fekvő Mariupol elfoglalásáért, a vasárnap napközben pedig újfent tűzszünet várható – miután szombaton az orosz erők nem tartották be a megállapodást, így a civilek evakuálását el kellett halasztani. A város polgármestere szerint egyre súlyosabb humanitárius katasztrófával kell szembenézniük, az orosz hadsereg ugyanis elvágta a várost a közművektől, így nincs víz, áram, gáz és távfűtés se, de még a telefonvonalak is némák. A lakosság eközben kezd kifogyni az élelmiszerkészletekből.

Miután a várost vasúton jelenleg nem lehet elhagyni, így autóbuszokkal készültek az evakuálásra, de még a csekély számú jármű jelentős része is megrongálódott egy tüzérségi támadásban. Ráadásul a civilek kimenekítésére elrendelt tűzszünet vasárnap is meghiúsult.

Kijevben az éjjel menetrendszerűen felsírtak a szirénák, de a fővárost hosszú napok óta harapófogóban tartó hadsereg továbbra sem tudott számottevő győzelmet elérni – a rombolás azonban folyamatos.

A harkovi régió kormányzati épülete bombatámadás után (Marienko Andrii / UNIAN)

Vinnicjában Zelenszkij elnök szerint nyolc orosz cirkálórakéta csapódott be, súlyos pusztítást végezve és tönkretéve a repülőteret. Oroszország számára láthatóan fontos cél, hogy az ukrán légierőt a repülőterek bombázásával bénítsa meg. Vinnicjában van a beszédes nevű Vinnicja-Albertirsa nemzetközi távvezeték ukrajnai végpontja is, amin keresztül ukrajnai termelőket lehet bekötni az európai hálózatba. Ha szétlövik, akkor nem lesz.

Itt látható az egyik cirkálórakéta:

Vinnicja repülőtere pedig jelenleg így néz ki:

Irpin városában többek között egy, a lakosság evakuálása során használt hidat lőtt az orosz tüzérség, három ember halálát okozva. A városból jelenleg is zajlik az evakuáció, a lakosokat buszokkal szállítják a vasúti hálózat még használható részeihez, ahol nyugatra tartó vonatokra szállhatnak. Az alábbi felvételen látható, hogy Irpint lövetik miközben evakuálják a lakosságot.

A Kijevhez közel fekvő és gyakorlatilag a fronton fekvő Bucsa vezetése pedig bejelentette, hogy égető szükségük van egy humanitárius folyosóra a lakosság kimenekítése céljából. Más, megszállt városokban pedig a kijárási tilalom ellenére tüntetések zajlanak a megszállók ellen, ezek során olyan is előfordult, hogy a tüntető tömegre lőttek a katonák.

 

Az ország infrastruktúrája fölötti minél teljesebb irányítás átvétele érdekében Oroszország hadserege igyekszik elfoglalni a kanivi vízerőművet Kijevtől mintegy 100 kilométerre délre a Dnyeper folyón.

Miután a napokban bevették az Ukrajna energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú zaporozsjei atomerőművet, különösen sebezhetővé vált az ukrán elektromos hálózat. Minden újabb, az ukrán hálózatról levágott erőművel bizonytalanabb lesz az ellátás.

A megszálló hadsereg úgy tűnik, igyekszik a közművek megrongálásával megtörni a lakosságot és Ukrajna ellenállását, amihez kapóra jön hogy visszatért a tél, sok helyen havazik, ilyen körülmények között pedig különösen embert próbáló fűtés és más közművek nélkül túlélni az ostromlott, körbezárt városokban, de akár a relatíve békésebb vidékeken is, ahol szintén éreztetheti hatását például a villamos erőművek elfoglalása. Az orosz hadsereg jelenleg vélhetően a juzsnoukrainszki atomerőmű elfoglalását tervezi.

Zelenszkij a néphez és a külföldhöz szólt

Vologyimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke szombaton tévébeszédet intézett a néphez, amit még a magyar közmédia is szemlézett. Ebben felszólította őket az ellenállásra és a megszálló orosz erők elleni harcra, kiemelve több város lakosainak a bátorságát is. Zelenszkij Ukrajna orosz és oroszul beszélő lakosaihoz is szólt, oroszul – utalva arra, hogy a közvélekedéssel szemben az ukrán vezetés nem gyűlöli az oroszokat, őket úgyszintén ellenállásra buzdítva.

„Ha emlékeiteket nem sikerült propagandával végleg kitörölni, szemeitek nincsenek csukva a félelemtől, akkor harcoljatok jogaitokért, a szabadságért és Ukrajnáért!”

Ez persze nem feledteti el a súlyosan elnyomó ukrán nyelvtörvényt, amit gyakorlatilag az Ukrajnában élő oroszok elnyomására találtak ki, valamint az orosz kisebbséget érő számos atrocitást. Bár az is igaz, hogy számosan harcolnak az ukrán hadseregben az orosz kisebbség tagjai közül, miután nem kívánnak Putyin fennhatósága alatt élni.

Zelenszkij beszélt az Egyesült Államok kongresszusa előtt is, ismételten harci repülőgépeket kérve, miután a korábbi hírektől eltérően mégsem kapott Ukrajna szovjet és orosz gyártmányú repülőgépeket a kelet-európai NATO országoktól. Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere tárgyalásokat folytat Lengyelországgal a lengyel légierő MiG-29 típusú vadászrepülőinek átadásáról. Noha egyelőre nem sikerült teljesen megsemmisíteni, Oroszország mostanáig súlyos veszteségeket okozott az ukrán légierő számára.

Üzengetés és tüntetések Oroszországban és az érdekszférában

Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke alig burkolt fenyegetésekkel igyekszik rávenni Ukrajnát a kapitulációra, amit utóbbi egyelőre elég nyilvánvaló, hogy nem fog megtenni. Az orosz elnök kilátásba helyezte többek között Ukrajna államiságának megszűnését is.

 

Mindazonáltal úgy tűnik, otthon is akad tennivalója Putyinnak és az orosz hatóságoknak. Újabb nyugati vállalatok jelentették be hogy kivonulnak az országból, ezek közül a legfontosabb kétségkívül az, hogy a Visa és a Mastercard bankkártyás szolgáltatásai megszűnnek Oroszországban.

 

Noha a fejlemény súlyos érvágást jelenthet az orosz gazdaságnak, jelentős mértékben fogja sújtani a társadalmat – ahogy az eddigi szankciók is.

Nemzetközileg is egyre kényelmetlenebb helyzetbe kerül Oroszország, miután Kína újfent óvatos beszólással tudatta Moszkvával, hogy nem támogatja az ukrajnai háborút. Hovatovább a hét diplomáciai meglepetése, hogy Ukrajna orosz megszállása közelebb hozta egy máshoz az Amerikai Egyesült Államokat és az Oroszországgal hagyományosan jó viszonyt ápoló Venezuelát, legalábbis elképzelhető hogy a 2019-ben embargót bevezetett USA újfent venezuelai olajat fog exportálni, leginkább az orosz olaj kiváltására.

 

Több városban is háborúellenes tüntetések zajlottak. A szokásos nyugati, kelet-európai tüntetések mellett az utcára vonultak a tiltakozók több orosz városban is, amivel a szabadságukat kockáztatták – meg nem erősített hírek szerint csaknem hatszáz tüntetőt vettek őrizetbe az orosz hatóságok Irkutszkban és Vlagyivosztokban.

 

Frissítés, 15:45:

Vasárnap több orosz városban, így Szentpéterváron és Moszkvában is hatalmas háborúellenes tüntetések zajlanak, ezek során legalább 3 500 embert tartóztatott le az orosz rendőrség. Tüntettek többek között a hírhedt Ljubljankán, az orosz titkosszolgálatok – egykoron a KGB, Cseka, stb. – épülete előtt, valamint a Kreml mellett is.

A 444 gyűjtése szerint a rendőrök kirívóan brutálisan bánnak el a tüntetőkkel, és orosz források alapján vannak ellenőrzőpontok, ahol a rendőrök csak a mobiltelefonos üzenetek ellenőrzése után engedik tovább az embereket. Az alábbi felvételen látható, hogy Moszkva központja felé vonulnak a tüntetők.

 

Vasárnap reggel közöltük orosz háborúellenes szocialista aktivisták kiáltványát.

„Ellenségeink nem Kijevben és Odesszában vannak, hanem Moszkvában. Ideje kirúgnunk őket.

A háború nem Oroszország. A háború Putyin és a rezsimje. Ezért mi, orosz szocialisták és kommunisták, ellenezzük ezt a bűnös háborút. Meg akarjuk állítani, hogy megmentsük Oroszországot”

– írják. A teljes szöveg itt olvasható.

Alma-Atában, Kazahsztán fővárosában is háborúellenes, ukrán-párti tüntetés zajlott. Ez azért is viszonylag meglepő fordulat, mert Tokajev elnök nem is olyan rég orosz lánctalpak segítségével döngölte a földbe az országban kibontakozott népfelkelést. Még meglepőbb, hogy a hírek szerint a háborúellenes megmozdulást nem kergették szét a közép-ázsiai országban, igaz, Tokajev már beszélt telefonon Zelenszkijjel (és Putyinnal is) az elmúlt napokban.

 

Másfélmilliónál is többen menekültek el eddig Ukrajnából

Ezt Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa twittelte vasárnap. A bejegyzés szerint a második világháború óta ez a leggyorsabban növekvő menekültválság Európában.

 

Szerencsére a kelet-európai kormányok és az uniós vezetés a korábbiaktól eltérően ezúttal nem kívánja sem szögesdrótra tűzni, sem vízbe fojtani a háború elől menekülőket, így amennyiben sikerül eljutniuk a határra, beléphetnek az Európai Unió területére.

Ez azonban sokak számára komoly nehézségekbe ütközik. Noha az ukrán vasút és munkatársai derekasan helyt állnak a vészben, még az ország háborútól kevéssé sújtott területein is akadozik a közlekedés, a vonatok tömve vannak. Az ország keleti, háborús zónáiban viszont több helyen az infrastruktúra is oly mértékben rongálódott meg, hogy a lakosok evakuálása vonattal lehetetlen, a közúti evakuálást pedig az utak állapota és járműhiány is hátráltatja.

Magyarország, azon belül is a határmenti települések mellett Budapest az elkövetkezendő napokban is több ezer menekült érkezésére számíthat, a nap 24 órájában, figyelmeztet a Migration Aid menekülteket segítő szervezet. Friss bejegyzésükben felhívják a figyelmet, hogy nagy szükség van rövidtávú szálláshelyekre.

Hogyan lehet Magyarországról segíteni?

A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.

Összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.

A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.

Így érdemes nézni a következő felületeket:

  • Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
  • A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Jelenleg tábori ágyakat kérnek.
  • A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
  • Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
  • Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
  • De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.
Címlapkép: Marienko Andrii /Unian
Kommentelj a Facebook-poszt alatt!
Olvass tovább!
Előre a főoldalra!
A Mércén vannak sütik. Infó.
Rendben