Magyarország sokáig az előítéletesség szinonimája volt, fog ez változni?
Az utóbbi bő egy év tömegmegmozdulásaiban megerősödött a magyar nacionalizmusnak egy befogadóbb, polgári hagyománya,
Az utóbbi bő egy év tömegmegmozdulásaiban megerősödött a magyar nacionalizmusnak egy befogadóbb, polgári hagyománya,
Békés megoldást ígérnek Romániában a kormányválságra, de az elit arroganciája és hanyagsága még mentőövet dobhat George Simionnak.
Svédország dokkmunkásai sem Oroszország, sem Izrael háborúit nem hajlandóak segíteni. Erik Hegelson szakszervezeti vezető pedig még a munkaviszonyát is feláldozta a küzdelemben, ami ma is tart.
Talán léteznek fékek a nemzetközi rendszerben arra, hogy akadályozzák az atomháború felé sodródást, de ezek nem Izraelben és nem az USA-ban vannak.
Lehetséges, hogy Putyin, a birodalmi dicsőség helyreállításának lázában égve, már nem hoz racionális döntéseket. Volt már példa hasonlóra, de az ellenkezője, a racionális visszakozás gyakoribb, hisz minden politikai rendszerben erősen dolgozik az önfenntartás ösztöne.
Elképesztően nagy áldozatokat kérve kívánja az USA kizsarolni az EU-tól, hogy kizárólag az ő LNG-jüket vegyék. Még az emberi jogi direktívát is visszavonatná Washington Brüsszellel.
Az USA bekeményít Dél-Amerikában, ezzel pedig az évtizedekkel ezelőtti, kemény CIA-beavatkozások politikája térhet vissza az amerikai kontinensre. A baj csupán az, hogy Venezuela Moszkvát hívhatja segítségül.
Sikerült legyőzni az éppen aktuális ellenséget, csak közben a vasutasok bérét nem sikerül kifizetni fél évig.
Az augusztusi ígéretes tárgyalások után a háború ismét a kiterjeszkedésével fenyeget. Az okokat mindenki találgatja. Egy fontos körülményt viszont ritkán vizsgálnak.
Az Európai Uniónak mint közösségnek komoly önvizsgálatra van szüksége.