Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Két iksszel állítanák meg a kormányt, amely a háború árnyékában is homofób kampányt folytat

Az ukrajnai háború sem változtat azon a tényen, hogy az országgyűlési választások napján a szavazólapon ott lesznek a Fidesz homofób népszavazási kérdései is. Az Amnesty International és a Háttér Társaság „kétikszes” kampányba kezd azért, hogy érvénytelenítse a kormány által kezdeményezett április 3-ai referendumot, miközben arra is figyelmeztetnek: az értékalapú politizálásba ellenzéki oldalon sem férnek bele az olyan kampányeszközök, mint a múlt héten közzétett „szájeres” videó.

„Alapvető morális kérdés, hogy lehet-e egyáltalán bármi mással foglalkozni egy ilyen krízishelyzetben” – jelentette ki Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója a múlt csütörtökön kirobbant ukrajnai háborúra utalva szervezetük Háttér Társasággal közösen tartott, hétfői népszavazási kampánynyitóján a CEU budapesti épületének auditóriumában.

A civil szervezet vezetője az eseményen mondott beszédében elmondta, hogy nagyot fordult a világ tavaly július óta, amikor a kormány a semmiből hirtelen engedélyezte az országos népszavazások megtartását a járványügyi korlátozások ellenére is. És bár jelenleg az ukrajnai konfliktus a világ legnagyobb emberi jogi és biztonsági kihívása, ettől még itt maradt velünk az a tény,  hogy április 3-án propaganda-népszavazást tartanak Magyarországon.

„Nincs jobb dolga a magyar kormánynak egy globális válság közepén, amikor tőlünk kétszáz kilométerre háború van, minthogy folytassa a szexuális és nemi kisebbségek elleni kampányát”  –  folytatta Vig.

Az Amnesty magyarországi igazgatója felidézte, hogy az egy hónap múlva tartandó népszavazásnak és a kormány szexuális és nemi kisebbségek elleni kampányának a közelmúltban számos törvényi szintre is emelt előzménye volt:

  • A koronavírus-járvány első hulláma alatt – amikor a vakcina még messze nem volt belátható közelségben, és sorra szedte áldozatait a járvány – a kormány törvénymódosítással élt, hogy a nem- és névváltoztatásra irányuló kérelmeket elutasíthassák az illetékes hatóságok. A törvény 33. paragrafusa szerint pedig az anyakönyvi nyilvántartásokban a „nem”-et felváltaná a „születési nem”;
  • 2020 telén, amikor naponta közel 200 ember hunyt el a járványban, a kormány lényegében ellehetetlenítette a nem házasságban élők számára az örökbefogadást;
  • majd amikor a másfél éve húzódó gazdasági válság következményeivel, a munkanélküliséggel és az inflációval kellett volna megküzdenie, 2021 júniusában a „gyermekvédelmi” törvény homofób módosításával összemosta a pedofíliát a homoszexualitással és a transznemű emberekkel. (Ez utóbbi miatt később uniós jogsértési eljárás indult Magyarországgal szemben.)

A kormány a civil szervezet igazgatója szerint most agresszorként viselkedik, a saját országában közösít ki több százezer embert, és azon dolgozik, hogy családi és munkahelyi kapcsolatok, barátságok menjenek tönkre. Vig Dávid úgy fogalmazott: a kampányt elindító civileknek ebben a helyzetben az a feladatuk, hogy megvédjék minden ember jogát ahhoz, hogy szabadon szerethesse azt, akivel egymást választják, és ahhoz, hogy önazonosan élhessen. Ennek módja az Amnesty magyarországi igazgatója szerint az, hogy a népszavazáson való részvételre buzdítanak, és arra, hogy az állampolgárok a legegyértelműbb és legbiztonságosabb módon – azaz az igen és a nem válasz egyidejű beikszelésével – mind a négy „álkérdésre” érvénytelen szavazattal válaszoljanak.

„A következő egy hónapban minden nap nagyon hangosan elmondjuk, miért és mennyire káros a kormány népszavazása, és miért gyűlöletkeltő és értelmetlen a kormány négy kérdése”

– jelentette ki Vig.

A kampány során kisfilmeket is publikálnak majd, amelyekben a propagandatörvény által megbélyegzett emberek és családtagjaik, barátaik mesélik el személyes történeteiket. Az első videó már elérhető, a többi pedig hamarosan megjelenik a Háttér és az Amnesty honlapjain és a Facebook-oldalaikon.

Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője és Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója beszédet mondanak a ké tszervezet népszavazási kampánynyitó eseményén a budapesti CEU-auditóriumban 2022. február 28-án. Fotó: Nagy Szabolcs

Beszédet mondott a kampánynyitón Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője is, aki az elmúlt két évnél is tágabb keretbe helyezte a Fidesz-kormány kirekesztő politikáját. Mint fogalmazott, az elmúlt 11 évet a kormány azzal töltötte, hogy megpróbálta az LMBTQI közösség tagjait „kiradírozni” a társadalomból és a köztudatból, és „sorra pécézte ki a társadalmi kisebbségeket, hogy őket ellenségként beállítva kovácsoljon magának politikai előnyt”. A jelenlegi kurzus által hozott törvények pedig szerinte normalizáljuk az LMBTQI közösségekbe tartozók megkülönböztetését, és az ellenük irányuló erőszakot – példaként felidézte a 2021 nyarán a homofób propagandatörvény elfogadása után LMBTQI közösségekbe tartozók ellen elkövetett erőszakos eseteket.

Dudits szerint a kormány célja a népszavazással az, hogy bebizonyítsa, a tavaly júniusban elfogadott homofób propagandatörvénynek van társadalmi támogatottsága.

Ezzel aztán szembeállította a Háttér és az Amnesty tavaly nyáron végzett országos közvélemény-kutatását, amely szerint történelmi csúcson a van melegek elfogadottsága Magyarországon.

A Háttér Társaság ügyvivője kitért arra is, hogy miután a kormánypropaganda végtelen erőforrással dolgozik, az egyetlen hatékony fellépés vele szemben az lehet, ha a mindennapokban is teszünk lépéseket a társadalmi befogadásért, és igyekszünk megvédeni azokat, akikre szitokszóként használják identitását. Ha például befogadó munkahelyi légkört teremtünk, a családban pedig tabuk nélkül beszélgetünk a népszavazásról, és meggyőzünk minél többeket arról, hogy szavazzanak érvénytelenül.

A kormány is a hetekben állította magasabb fokozatra a saját népszavazási kampányát. Miután két héttel ezelőtt Varga Judit személyesen tette tiszteletét az egyik kormányinfón, hogy kifejtse a kormány álláspontját, miszerint Magyarországot a gyerekvédelminek nevezett, homofób propagandatörvény miatt támadja az EU, plakátokat is kihelyeztek – egy orosz stockfotót használva illusztrációként. Most szerdán pedig videós „társadalmi célú” reklámot kezdtek sugározni az állami hirdetést közzétevő televíziós csatornák.

„Ha az ellenzék értékalapú politikát akar folytatni, akkor a szájeres videó nem fér bele”

Noha a kampánynyitó beszédekben a népszavazást kezdeményező kormány felelősségéről esett a legtöbb szó, az országgyűlési választások közeledtével nem érdektelen az sem, hogy az ellenzék milyen alternatívát kínál a Fidesz kampányával szemben. Ez már csak azért is fontos kérdés, mert az egységes ellenzék és mintegy tucatnyi meleg- és emberi jogi szervezet között éppen az elmúlt héten vezetett konfliktushoz az, hogy Márki-Zay Péter miniszterelnök mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom olyan kampányvideót készített és osztott meg, amelyben pronófilmből vett hangeffektekkel színezve, kábítószer-fogyasztáshoz kapcsoltan ábrázolják a homoszexualistást. A videó szövege szerint a fideszes EP-képviselőként Brüsszelben kijárási tilalmat szegő, szexpartin résztvevő Szájer József képmutatására akarták felhívni a figyelmet a készítők, ugyanakkor a debreceni Cíviscolors ifjúsági LMBTQI-egyesület tizenegy másik szervezettel közösen nyílt levélben emelt panaszt az ellenzéki pártoknál. A videó szerintük szexuális kisebbségekhez kapcsolódó lejárató asszociációkat erősít meg, ezért annak eltávolítását követelték. A civilek tiltakozása meghozta eredményét, az ellenzék kampányfőnöke másnap  – ugyancsak nyílt levélben – bocsánatot kért, és közölte, hogy a videót eltávolították.

A Háttér Társaság és az Amnesty International matricái az április 3-ai népszavazás érvénytelenítéséért indított kampányhoz. Fotó: Mérce

Az ellenzék és a civilek közti szó- és levélváltásról megkérdeztük a kampánynyitón Dudits Lucát, aki bár számított rá, hogy elő fog kerülni a kampányban a Szájer-botrány, mégis azt remélte, hogy annak keretezése ténylegesen a kormány kétszínűségét fogja megmutatni.

„Ehhez képest ezzel a pornóból bevágott hangeffektussal, és a melegség droghasználattal, orgiázással, bűncselekmény-elkövetéssel való összemosásával, nagyon rossz színben tüntette fel az LMBTQI közösségek tagjait.

– véli Dudits Luca.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a videó eltávolításán túl a Háttér ügyvivője hogyan vélekedik Zaránd Péter kampányfőnök válaszáról, amely így hangzott:

,,Egyetértünk minden olyan üzenettel, amit megfogalmaztatok, de műfajilag az ilyen választási hirdetések csak a negatív üzenetekre fókuszálnak. Más formában, más módon tudjuk átadni azt, hogy milyen országot szeretnénk építeni 2022 április 3. után”.

Dudits Luca kérdésünkre úgy felelt, hogy bár értékeli, hogy a bejegyzést eltávolították, szerinte a képmutatást mással is ki lehetett volna fejezni. A Háttér ügyvivője úgy gondolja, hogy az, hogy a kampányfőnökön kívül a pártok vezetői vagy képviselői nyilvánosan nem szólaltak meg a szájeres videó kapcsán, reményei szerint azt mutatja, hogy az ellenzéki politikusok rájöttek, hiba volt közzétenni a videót.

„Ha értékalapú politikát akarnak képviselni, akkor abba szerintem ez nem fér bele”

– emelte ki a Mércének Dudits.

A Szájer-esetet „feldolgozó” videó miatt panaszt tevő, az Egységben Magyarországért-nak címzett levélben a civilek azt is említették, hogy az eset azért is szomorú, mert a Budapest Pride a videó megjelenésekor alig egy napja tette közzé, hogy egyeztettek több LMBTQ jogokat védő civil szervezet társaságában az ellenzéki összefogás pártjainak képviselőivel. Mint Dudits Lucától megtudtuk, a meetingen képviseltette magát a Háttér is.

„A találkozón azt hangsúlyoztuk, hogy az LMBTQI csoportokba tartozók védelme és támogatása hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjon az ellenzék politikájában”

– mondta kérdésünkre Dudits Luca.

Ezzel együtt a melegjogi szervezetek tudomása szerint az Egységben Magyarországért közös programja továbbra sem tesz említést  az LMBTQI csoportok védelméről, illetve támogatásáról, ráadásul Dudits Luca szerint hiába említették ezt meg az ellenzéknek írt levélben, erre a Fidesz kihívói azóta sem reagáltak.

Az egységes ellenzék teljes programja ugyanakkor azóta sem ismert, igaz, december végétől egyes pontjait sajtótájékoztatókon ismertették. (Ezek között nem szerepelt a szexuális kisebbségekkel foglalkozó szakpolitika.)

Az Egységben Magyarországért legutóbb február 25-ére ígért részletes programbemutatót, a Telex kérdésére válaszolva azonban közölték, hogy ezt elhalasztják, újabb dátumról egyelőre nem tettek említést.

A hatpárti ellenzék – még az előválasztás előtt összeállított – programkezdeményében, a Közös Alap nevű dokumentumban annyi szerepel az szexuális kisebbségekről, hogy „származása, bőrszíne, vallása, nemi identitása, szexuális orientációja, vagy valamely kisebbséghez tartozása miatt senkit ne érhessen érdeksérelem, atrocitás, vagy hátrányos megkülönböztetés”. Többek között erre a mondatra hivatkozva vonták kérdőre egyébként a Jobbikot akkor, amikor a többi ellenzéki frakcióval ellentétben nem bojkottálta a homofób propagandatörvény megszavazását 2021 júniusában. Az ellenzéki pártokat nemrég az ugyancsak érvénytelen szavazásra buzdító Magyar Kétfarkú Kutya Párt is felszólította, hogy tegyék egyértelművé a választók számára, milyen választói viselkedést tartanak helyesnek az április 3-ai referendumon, az Egységben Magyarországért ugyanis ebben sem foglalt még hivatalos álláspontot.

Kiemelt kép: A Háttér Társaság és az Amnesty International matricái az április 3-ai népszavazás érvénytelenítéséért indított kampányhoz. Fotó: Mérce