Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Eloltották a tüzet az orosz hadsereg által elfoglalt atomerőműben, az orosz gazdaság mélyrepülésben van – háborús összefoglaló

Mérce hétköznapokon két, hétvégén napi egy összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 4-i nap délelőtti összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.

Az orosz hadsereg délen nem csak a tengertől, de az áramtól is elvágná Ukrajnát

Reggelre az orosz hadsereg elfoglalta  Európa legnagyobb atomerőművét. Az orosz haderő következetesen próbálja tönkretenni vagy elfoglalni a civil infrastuktúrát, így elvágva az ukránokat a gáztól vagy most éppen az áramtól. Ahtirka-ban is kilőtték reggel az ottani  hő- és villany erőművet.

Az enerhodari harcok során (itt található az atomerőmű) az oroszok magát a zaporizzsjai erőművet is lőtték, tűz ütött ki, lángokban állt éjszaka az erőmű egyik épülete, amit szerencsére reggelre sikerült eloltani.

A szakértők szerint a nukleáris katasztrófa veszélye nem állt fent, ez az erőmű sokkal modernebb, mint a csernobili volt, mind a hat reaktor nyomottvizes, nem rendelkezik grafitmaggal, ami kigyulladhatna. A hat reaktorból ötöt lekapcsoltak, egy még üzemel, az erőmű körüli sugárzási szint állítólag normális. Mindazonáltal az atomerőművek tüzérségi támadása szembemegy a genfi egyezménnyel. 

FORRÁS: LIVEUAMAP. A LINKRE KATTINTVA INTERAKTÍV TÉRKÉP NYÍLIK.

A front maga nem sokat változott, a zaporizzsjai erőmű is azért lehetett kézenfekvő, mert közel fekszik a déli megszálló csapatokhoz. Kherszon városának elfoglalása óta, amelyről tegnap reggel már beszámoltunk, nem történt jelentős területfoglalás orosz részről. Mariupol továbbra is ostromgyűrű köré van zárva, Kijev még mindig nem teljesen. Heves bombázások érték tegnap az ország észak-keleti részén, a Belarusz határ közelében fekvő Csernyihivet. A 285 ezres város belvárosába becsapódó bombák két iskolát és számos lakóházat pusztítottak el, az ukrán hatóságok mai közlése szerint a korábban közölt 33 helyett 47 civil áldozattal járt a támadás.

Az ukrán csapatok megöltek egy orosz tábornokot, az orosz katonák állítólag éheznek

„Nyolc nap alatt az orosz hadsereg veszteségei meghaladták a 10 000 halottat és sebesültet, emellett legalább egy orosz tábornok halálát is megerősítették. Az orosz társadalom lassacskán elkezdi megérezni ezeket a veszteségeket” – írta Facebook-oldalán az ukrán védelmi miniszter Olekszij Reznyikov, az Ukrinform beszámolója szerint. Andrej Alekszandrovics Szuhovjeckij, a VDV vezérőrnagyának halálát az orosz fél is megerősítette. Szuhovjeckij az orosz hadsereg ejtőernyős szakaszának volt a tagja,  ez az a hadtest, amelynek célja leginkább a megfélemlítés, az ellenség moráljánának letörése érdekében veti be őket az orosz hadsereg.

Tegnap a Verhovna Rada (az ukrán parlament) elfogadta a 7120-s számú törvényt, amely értelmében minden civilnek kiadható fegyver az oroszok elleni védekezés során. Ennek a törvénynek a mostani harcok során kevesebb jelentősége lehet, inkább úgy tűnik, hogy az ukrán parlament a megszállásra és a partizánharcra készül vele. 

Egy állítólagos orosz felvétel szerint az orosz katonák éheznek a fronton. Egy orosz katona felvételén (aki mindenféle tiltás ellenére valamiképp magánál tartotta a telefonját), azt mondja, hogy négy napja nem ettek, alá kell írniuk  papírokat, hogy az Oroszország ágyútölteléknek használhassa őket és mostanra már egyértelmű számukra, hogy ez nem gyakorlat.

Akadozik a független sajtó elérhetősége Oroszországban, 15 év fegyház jár „hamis” hírek terjesztéséért

Oroszország börtönbüntetést vezet be a hadseregről szóló „hamis” információk terjesztéséért. Az orosz parlament pénteken elfogadta azt a törvényt, amely értelmében akár 15 év börtönbüntetés is kiszabható a fegyveres erőkre vonatkozó szándékoltan „hamis” információk terjesztéséért. Orosz tisztviselők többször hangoztatták, hogy hamis információkat terjesztenek Oroszország ellenségei, mint például az Egyesült Államok és szövetségesei, a törvény ezek hazai terjedésére ellen hivatott küzdeni az orosz törvényhozás szerint.

A Facebook és számos független médiaoldal részben elérhetetlenné vált pénteken Oroszországban, a hatóságok lecsaptak az ukrajnai harcokat kritizáló hangokra. Jelenleg nem elérhető a Facebook, a Meduza, a Deutsche Welle, az ottani Szabad Európa Rádió és a BBC orosz szolgáltatása.

Mindeközben az orosz gazdaság továbbra is zuhanórepülésben van, Oroszország legnagyobb vállalatai óriási veszteségeket könyvelhetnek el napról-napra.

Továbbá a brit kormány jelentős brit érdekeltségekkel bíró orosz oligarchák ellen hozott teljes vagyonbefagyasztással és utazási tilalommal járó szankciókat csütörtökön. A londoni külügyminisztérium csütörtök esti tájékoztatása szerint a büntetőintézkedések Aliser Uszmanov üzbég születésű nagyvállalkozót és Igor Suvalov ingatlanpiaci befektetőt, egykori orosz első miniszterelnök-helyettest érintik.

A tárca szerint Uszmanovnak jelentős érdekeltségei vannak két élvonalbeli angol futballklubban, az Arsenalban és az Evertonban. Emellett ő a tulajdonosa az egyik legértékesebb nagy-britanniai lakóingatlannak, az északnyugat-londoni Highgate városrészben lévő Beechwood House-nak, amelynek becsült piaci értéke jelenleg 48 millió font (22 milliárd forint), és övé a Sutton Place nevű 16. századi kastély is a London határában fekvő Surrey megyében. Igor Suvalov a brit külügyminisztérium szerint két, összesen 11 millió font (több mint ötmilliárd forint) értékű luxuslakosztályt birtokol London belvárosában. A tárca közölte, hogy az Uszmanov és Suvalov ellen hozott intézkedésekkel tizenháromra nőtt azoknak a legbefolyásosabb orosz oligarcháknak a száma, akikre a brit szankciók kiterjednek.

Megnyíltak a humanitárius folyosók, az ellenzék azonnali segítséget követel az önkormányzatoknak és a civileknek

Tegnap fejeződött be az ukrán és orosz tárgyalódelegációk második, ezúttal a lengyel-belarusz határ közelében lezajló találkozója. Bár a két fél továbbra sem tudott megállapodni a harcok befejezéséről, abban megegyeztek, hogy humanitárius folyósokat nyitnak. Kijevet Irpin felől ma el is kezdték evakuálni.

Miközben a Csehország 30 napos rendkívüli állapotot hirdetett a menekültek tömeges érkezése miatt, idehaza is egyre több kérdést vet fel a menekülthelyzet. Nem biztosított teljes mértékben a menekültek egészségügyi ellátása, a vasúthálózatot is egyre nagyobb nyomás éri, az ellenzék azt követeli a kormánytól, hogy ne hagyja magára a civileket és az önkormányzatokat, lássa el feladatait.

Az ukrajnai menekültek jogi helyzete nem kielégítő, ha az egészségügyi ellátásról van szó, ugyanis erről csak részben rendelkezik államközi egyezmény. Az akut, illetve a sürgősségi ellátásba sorolható esetek az egyezmény hatálya alá tartoznak, a krónikus betegek kezelése azonban megoldatlan – derül ki a Népszava cikkéből.

A Vasutasok Szakszervezetének közleménye szerint rendkívüli helyzetben keményen helytállnak a vasutasok. Az utasforgalom területén főleg Záhonyban zúdult a vasútra a korábbinál lényegesen nagyobb nyomás, de az ország főbb vasútvonalain is érezhetően megnőtt a terhelés.

Szabó Rebeka, a Párbeszéd zuglói alpolgármestere,  és Temesvári Szilvia, Terézváros párbeszédes alpolgármestere tartott ma sajtótájékoztatót, amelyben a kormányt kérték, hogy ne hárítsa minden feladatát a civil és az önkormányzati szférára.

„Lassan ébredt fel a magyar kormány. Gyakorlatilag az első pillanattól kezdve a civil szervezetek, a segélyszervezetek, egyházak és az önkormányzatok voltak azok, akik megpróbáltak segíteni a menekülteken”

(Guardian, Reuters, MTI)

Hogyan lehet Magyarországról segíteni?

A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.

A mai összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.

A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.

Így érdemes nézni a következő felületeket:

  • Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
  • A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Szendvicsek helyett jelenleg inkább speciális étel, felszerelés hiányzik, valamint önkéntesből sosem elég.
  • A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
  • Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
  • Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
  • De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.