Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kormány akkor segít a kettős állampolgárokon, „ha lesz rá igény”, az oroszok bevették az első nagyobb ukrán várost – háborús összefoglaló

Mérce naponta két összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 3-ai nap délelőtti összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.

Egy hete tart a Vlagyimir Putyin által indított háború Ukrajnában, amely erős ellenállásba ütközött országszerte, így a vártnál lassabban ér el nagyobb eredményeket az orosz hadsereg. Az első ilyen a Fekete-tenger partján fekvő Herszon városának elfoglalása, valamint a másik kulcsfontosságú kikötőváros, Mariupol körbevétele volt szerdán. Amennyiben beveszik az orosz csapatok Ogyesszát is, melynek partjainál már észlelték az orosz hadihajókat, megnyílhat annak lehetősége, hogy az orosz csapatok elfoglalják Ukrajna déli részét, elvágva ezzel az országot a világhajózástól. A hadállás ezen a folyamatosan frissülő térképen követhető.

 

Herszon polgármestere, Ihor Kolihajev szerda este dermesztő Facebook-posztban ismertette az új felállás részleteit, amelyekben megegyezett a városvezetés az orosz katonákkal: este 8 és reggel 6 óra között kijárási tilalom van, ezen időszakon kívül pedig egyesével, vagy legfeljebb párban közlekedhetnek az utcán a lakosok, az autókat pedig bármikor átvizsgálhatják. A tömegközlekedést újraindítják, az élelmiszerboltok, gyógyszertárak kinyithatnak, de nagy nehézségekkel küzdenek, többek közt a halottak elszállítása is gondot okoz. Még ő a város polgármestere és az ukrán zászló lobog a városházán. Kolihajev arról is ír: minden, ami most történik a városban, az a politika, amit utál. Ő szerette volna felvirágoztatni Herszont, most viszont azon kell gondolkodnia, hogyan építse újjá a tankok pusztítása után. Eközben Ukrajna második legnagyobb városa, Harkov továbbra is súlyos orosz bombázásnak van kitéve, a legutóbbi csapások rendőrségi és egyetemi épületeket értek – írja a Moscow Times.

Országszerte fokozták a civilek elleni támadásokat is az orosz csapatok, Kijevet este újra intenzíven bombázták, aminek következtében Anton Heraszcsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadójának közlése szerint egy távfűtő létesítmény is sérült, így a város egy részében leállt a fűtés. A New York Times tudósítása szerint a támadások országszerte elzárják a lakosságot olyan alapvető ellátásoktól, mint a fűtés, az áram, a víz és az egészségügyi ellátás. A fővárosban jelenleg mintegy 15 000 ember alszik az óvóhelyként szolgáló metróban.

Ma újra tárgyal az ukrán és az orosz delegáció, ezúttal a belarusz-lengyel határon, ahol az orosz és ukrán hírügynökségek szerint szó lesz a tűzszünet lehetőségéről is.

Példátlan menekülthullám

Már egymillió ember menekült el Ukrajnából a háború elől valamelyik szomszédos országba múlt csütörtöktől szerda éjfélig – közölte csütörtök hajnalban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), amely szerint ebben az évszázadban ilyen intenzív exodusra még nem volt példa a világon.

Az UNHCR egyúttal figyelmeztetett, hogy a menekültáradatnak messze nincs vége, akár a négymilliót is elérheti ez a szám a végén, sőt, ennél is több lehet. A legtöbben – 5,7 millióan – a szíriai háború elől menekültek el külföldre az ENSZ-szervezet adatai szerint, de a leggyorsabb szíriai exodus idején, 2013 elején is legalább három hónap alatt hagyta el az országot egymillió ember.

Budapest, 2022. március 3.
Az orosz-ukrán háború elõl menekülõ emberek Budapesten, a Nyugati pályaudvaron 2022. március 3-án reggel.
MTI/Balogh Zoltán

Az ukrajnai menekültből több mint 505 ezer érkezett Lengyelországba, több mint 116 ezer ember Magyarországra, 79 ezret meghaladta a Moldovába, 71 ezret a Szlovákiába és 131 ezret a Romániába érkezők száma. Az ENSZ tisztségviselői a mostani válságban dicsérték az Ukrajnával szomszédos, befogadó országokat segítőkészségükért – írja az MTI.

Míg az ENSZ közgyűlése elsöprő többséggel fogadta el azt a határozatot, amelyben Oroszország azonnali kivonulását követeli Ukrajnából, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság az esetleges háborús bűnök ügyében indít azonnali vizsgálatot.

Marad Paks2 és az Oroszországtól való függés

Orbán Viktor miniszterelnök kivételesen nem a közmédiának, hanem a kormányközeli Mandinernek adott interjút. Arra a kérdésre, hogy a magyar–orosz kétoldalú kapcsolatokat hogyan fogja befolyásolni az orosz invázió, a miniszterelnök azt válaszolta, minden marad a régiben.

„Ami a háború utáni kétoldalú kapcsolatokat illeti, egy biztos, Oroszország a háború után is létezni fog. Magyarországnak és az Európai Uniónak pedig a háborút követően is lesznek érdekei. Semmilyen érv nem szól amellett, hogy megszakítsuk az oroszokkal az energetikai együttműködésünket. Azt az unió vezetői is leszögezték, hogy a szankciók nem fogják érinteni az Oroszországból érkező energia­szállításokat, hiszen ez tönkretenné az európai gazdaságot. A paksi beruházással is ez a helyzet. Ha nincs Paks, akkor még több orosz gázt és még drágábban kell vásárolni. Ha felszámolnánk az oroszokkal való energetikai együttműködést, akkor egyetlen hónap alatt háromszorosára nőne az összes magyar család rezsiköltsége. Ezt a lépést ezért nem támogatom, ne a magyar családok fizessék meg a háború árát”

– fogalmazott. Ugyanezt erősítette meg Gulyás Gergely is a mai kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter leszögezte, a kormány nem küld katonákat Ukrajnába, és semmilyen fegyverszállítmányt nem enged át az országon.

A kormány akkor segít a kettős állampolgárokon, ha lesz rá igény

Miközben továbbra is lankadatlan kitartással hordják a segélyszállítmányokat a határra, valamint ajánlanak ingyenes szállást és fuvart segítő szándékú állampolgárok és különböző civil szervezetek a menekülőknek, a kormány aktivitása eddig kevéssé volt érezhető azt leszámítva, hogy hétvégén elindította a Híd Kárpátaljáért segélyprogram 1357-es adományvonalát és számlaszámát (11711711-22222222), amire Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő közlése szerint már több mint 200 millió forint felajánlás érkezett. A szóvivő tegnap arról is beszámolt, hogy a kormány vasárnap 30 tonna élelmiszert és 100 ezer liter üzemanyagot vitt Kárpátaljára, hétfőn pedig bejelentették, hogy 600 millió forint értékben küldenek élelmiszert, babaápolási és higiéniai termékeket.

Szentkirályi Alexandra elmondta, február 24. óta majdnem 104 ezer ukrán menekült érkezett Magyarországra, közülük több mint 1300 embert helyeztek el állami segítséggel. Most pedig humanitárius tanácsot alakított a kormány, hogy az ukrajnai menekültek segítése érdekében még összehangoltabbá és szervezettebbé tegye a kormányzati szereplők és a nagy karitatív szervezetek munkáját.

Arra azonban továbbra sem született megoldás, hogy azok a kettős állampolgárok is ellátáshoz jussanak, akik csapdahelyzetbe kerültek, mivel a jelenlegi szabályok szerint magyar állampolgárok nem kaphatnak menedékjogot Magyarországon, így ideiglenes védelmet sem, és nem részesülhetnek a menekülőknek járó ellátásokban, nem kapnak az államtól szállást, élelmezést és egészségügyi ellátást.

Foglalkozni fog a kormány ezzel a felvetéssel, a humanitárius tanács napirendjén van – válaszolta Gulyás Gergely a kormányinfón újságírói kérdésre. Hozzátette: a gyakorlatban eddig ez a probléma nem jelentős, mivel „majdnem mindenkinek” van rokona, ismerőse a menekülő magyarok közül az országban, akiknél meghúzhatják magukat, így nem igényeltek segítséget. A kormány szerint praktikusabb lenne egy speciális státuszt adni a kettős állampolgároknak. Ha igény lesz rá, lesz megoldás is – mondta Gulyás.

A miniszter arról is beszélt: a Katasztrófavédelem koordinálja a menekültek szállását és elosztását, valamint az ORFK és az idegenrendészet is felkészült a megnövekedett feladatok ellátására. A határon élelmiszeradományokat, higiéniai termékeket, pokrócokat osztanak a szervezetek, lelkigondozói segítség is rendelkezésre áll. A legtöbben szállítást kérnek, sokan csak átutaznak az országon.

A kormány álláspontja az, hogy az első biztonságos országban kell segíteni a menekülteken, Orbánék szerint ez a különbség a 2015-ös menekültválság és a mostani között.

Hogyan lehet Magyarországról segíteni?

A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.

A mai összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.

A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.

Így érdemes nézni a következő felületeket:

  • Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
  • A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Jelenleg tábori ágyakat kérnek.
  • A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
  • Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
  • Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
  • De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.
Címlapkép: Ratyinszkij Vjacseszláv / Unian