Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Lemondott egy lengyelországi magyar konzul, nem csitul a harc – háborús összefoglaló

Az immár állandóvá vált harci helyzetben is megpróbálják menekíteni az ukrán csapatok a civil lakosságot az oroszok által fenyegetett keleti nagyvárosokból. Igaz, ez jelenleg nem könnyű feladat. A több szélsőjobbos ukrán harci alakulat által védett, déli Mariupolt például az oroszok tüzérsége folyamatosan bombázza, és hétfőn a parancsnokság közölte azt is, szabad elvonulást a civileknek csak Oroszország és Belarusz felé engedélyezne.

Mindez különösen visszatetsző azok után, hogy az ukrán-orosz delegációk tárgyalásain az orosz fél „humanitárius korridorokat” garantált még múlt héten. Azóta azonban egyetlen nap sem volt, amikor az evakuációs céllal kivonuló civil lakosságot ne lőtte volna a tüzérség. Vasárnap a Kijevtől északra fekvő Irpinyben, ma pedig Harkovban, Mariupolban, Mikolajivban, Szumiban ls Volnovahában szedtek ezek az akciók több halálos áldozatot, hétfőn pedig az derült ki, hogy

Mariupolból az orosz seregek által nyitott „szabad elvonulási út” el van aknázva.

Ezt pedig nem is ukrán védelmi források, hanem egyenesen az evakuációt szervező Nemzetközi Vöröskereszt tette közzé, egyben felháborodását is kifejezve az eljárás miatt.

A háború pusztítását nézik polgárok a kelet-ukrajnai Harkov városában / Fotó: Andrij Marienko, Unian

Az egyértelmű hadiszerencse a terror ellenére továbbra sem áll egyértelműen a megszállók oldalán. A Kijevtől északra feltorlódó, 60 kilométeres orosz katonai konvoj előrehaladása egyre bizonytalanabb, a teherautók és hadieszközök  több helyen sárba ragadtak, ráadásul az ukránok célzott légicsapásokkal semmisítik meg az üzemanyagot szállító teherautókat is.

Magasabb szintre kerülhetnek az ukrán-orosz tárgyalások

Talán éppen a fontos áttörések elmaradása miatt újfent beindultak a diplomáciai tapogatózások. Ma már harmadszor találkozott egymással Belaruszban az ukrán és az orosz, alacsony szintű tárgyalóküldöttség, és noha a humanitárius korridorok kérdésében továbbra is mindkét fél egymást vádolta a tűzszünet megszegésével, az esti közleményeik ismét „kis mértékű haladásról” szóltak.

Ezenkívül belépett a békét teremteni kívánók sorába Emmanuel Macron francia elnök mellé Recep Tayyip Erdoğan török elnök is: vasárnap már tűzszünetet követelt telefonon Vlagyimir Putyin elnöktől, hétfő délutánra pedig saját és ukrán források szerint elérte,

március 10-én az antalyai konferencián háromoldalú egyeztetésre kerüljön sor Dmitro Kuleba ukrán, Szergej Lavrov orosz és Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter között.

Ez már kicsivel magasabb szint, mint a jelenlegi belarusz tárgyalások. De már ez utóbbiaknál is van minimális haladás. Kiszivárgott, nem hivatalos orosz üzenetek szerint ugyanis

enyhült a Kreml ultimátumának súlya az ukránok felé:

ha terveiket elfogadnák, akkor

  • Vologyimir Zelenszkij maradna Ukrajna szimbolikus hatalommal rendelkező elnöke,
  • Moszkva jelölne ki új, oroszpárti miniszterelnököt,
  • Ukrajna elismeri a szakadár Donyeck és Luganszk függetlenségét,
  • és lemond a Krím-félszigetről Oroszország javára.


Információk szerint az induló ajánlatnak szánt jegyzéket Zelenszkij „határozottan visszautasította”, de az eredetileg „teljes rezsimváltást”, lefegyverzést követelő moszkvai vonalban ez a követeléssor puhulásként is értékelhető akár.

Zavar a magyar külügyben, Márki-Zayék követeléseket fogalmaztak meg Ukrajnával kapcsolatban

Noha az orosz invázió óta a magyar külügy háza táján látszólag csönd uralkodik Ukrajna ügyében, Hadházy Ákos ellenzéki képviselő ma kiszivárogtatott egy levelet, amely megkérdőjelezi, ez valóban így van-e.

Az általa közzétett levél szerint Magyarország szczecini tiszteletbeli konzulja, Artur Balazs hétfőn benyújtotta lemondását. A volt lengyel miniszter és tiszteletbeli magyar diplomata Magyarország nem túl határozott Ukrajna-politikájával indokolta, amely szerinte „szégyen”, és az az ő megítélését is nagyban rontaná Lengyelországban – főleg hogy már a szolidaritásban is Lech Wałęsa harcostársa volt.

A lemondás további bizonyítéka annak, hogy az ukrán-orosz háború ügyében a lengyel és magyar felső politikai körök viszonya is romolhat az eltérő megítélés miatt.

Estére Márki-Zay Péter is közzétette, különleges konzultáción vett részt szakértőivel az ellenzék miniszterelnök-jelöltje az ukrajnai válsággal kapcsolatban. A felvételen Márki-Zay többek között Szent-Iványi István külügy kabinetvezetővel, Balázs Péter volt külügyminiszterrel és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértővel látható, tanácskozás közben egy asztalnál.

A videón Márki-Zay elmondja, azt követeli az Orbán-kormánytól, „még a választás előtt” engedélyezze NATO-egységek állomásoztatását Magyarországon. Továbbá hogy a kormány a cseh, bolgár, szlovák és lengyel kormányokat követve szálljon ki az általa csupán „orosz kémbanknak” nevezett Nemzetközi Befektetési Bank projektjéből is.

Kegytárgyakat hirdető furgon hajtott bele az orosz nagykövetségbe Dublinban

A délután történt eset teljesen spontán volt, a sofőr, maga az üzlettulajdonos Desmond Wisley így próbált tiltakozni az ukrajnai orosz agresszió ellen. Őt a helyszínen a dublini rendőrség, a Garda tagjai letartóztatták.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint azonban a teljes incidenst végignézte a rendőrség, és csak annak megtörténte után avatkoztak be, holott azt meg kellett volna előzniük.