Döntött az MSZP a Sargentini-jelentés megszavazásáról
A párt álláspontja ma reggel még nem volt ismert a magyarországi jogállamiság helyzetét firtató jelentéssel kapcsolatban.
A párt álláspontja ma reggel még nem volt ismert a magyarországi jogállamiság helyzetét firtató jelentéssel kapcsolatban.
A kötvénybotrány friss fejleményeinek tükrében az ellenzéki pártok az érintettek Magyarországról történő kitiltásával, valamint az Európai és a Nemzetbiztonsági Bizottság segítségével göngyölítenék tovább a kötvénybiznisz ügyét, a kormány nem cáfolja a legújabb napvilágot látott információkat.
Miért kap egy egyedi eset ekkora figyelmet, miközben Magyarországon nem egyedi esetekről kéne beszélnünk, mert itt nem migránserőszakot, hanem nők elleni erőszakot látunk?
Egészen elképesztő válaszok közül választhatnak az olvasók a vidéki portálok címlapon feltett kérdésére.
Ki kell mondanunk: ahhoz, hogy valaki ma Magyarországon ilyen „jó” döntéseket tudjon hozni, ahhoz egy igazságtalan társadalmi struktúra haszonélvezőjének kell lennie – egy olyan struktúráé, amely keveseket felemel, és sokakat a sárba taszít, majd ott tart.
A Fidesz-média lapja vezető anyagban tudatta a mai címlapjában, hogy az erőszakot Tibi Atya éttermében követték el.
A brüsszeli bürokrácia direktívái ritkán szoktak ekkora hullámokat verni, ám a tétek nagyok: az Európai Parlament szerdai napirendjén szereplő javaslat minden európai polgár internetezési szokásait átrajzolhatja.
A hatóságok keményebb fellépését az is indokolhatja, hogy éppen helyhatósági választásokat tartanak az országban.
A szélsőjobboldalnak nem sikerült felkapaszkodnia a második helyre, ugyanakkor teljesen bizonytalan, hogy ki alakíthat kormányt. A szocdem-bal-zöld tábor jelenleg 40,6 százalékon, a jobbközép pártokat tömörítő Szövetség pedig 40,2 százalékon áll.
Több megyei alapszervezet és Bukarest főpolgármestere is leváltaná Liviu Dragneát a kormánypárt éléről, ha az nem változtat vezetési stílusán.
Hosszú tárgyalások állnak még a svéd politikusok előtt: a kormányalakítás nem lesz könnyű munka.
A Türk Tanács ülésére meginvitált Orbán Viktor fáradságot nem kímélve kísérelte meg egy új, keleti „világrend” égisze alá vonni a Magyarország és a közép-ázsiai országok közötti barátságot.
A dilivonaton vasárnap sincsen fék.
A járdaszakasz „felső, úgynevezett kopórétegének cseréje szükséges” mivel „a rongáláshoz használt festék kémiai eljárással nem távolítható el”.
Az infláció semmiképpen nem a szegények adója.
Érdemes lenne inkább a tényleges okokra fókuszálni.
A 300 ezer milliárd forint megmaradt rosszul teljesítő hitel mellett 550 ezer milliárdnyi átkerült a követelésvásárló cégekhez.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség szereté felhívni a figyelmet a sofőrök végtelen kizsigerelésének veszélyeire.
Szél Bernadett és Szabó Szabolcs ellátogatott a tompai tranzitzónába, ahol borzalmas körülményekkel és történetekkel találkoztak.
Romaügyi referenst nevez ki, nemzeti ünnepen szervez integrációról szóló beszélgetést, és romákat költöztet a belvárosba, szól a vád.
Svédországban és Dániában nagyon alacsonyak a vagyoni különbségek, az emberek általános jólétben élik a mindennapjaikat. Mégis, egyes nagyvárosi városrészekben tömegében élnek olyan nem-európai hátterű emberek, akiknek mindennapjait a szegregáció, a kilátástalanság, a szegénység és a bűnözés határozza meg.
Kérdés, egyben lehet-e tartani a frakciót a Fidesszel együtt.
Ha egy kormányközeli vállalkozó megvenné az egyik piacvezető könyvterjesztőt, jöhet a cenzúra.
„Jókedvvel leginkább olyan emberrel (nem tünettel, mint írod) vitatkozom, akivel csöppet sem egyezem. Szerintem ez a politizálás.”
Mi lesz, ha a kormány ráteszi a kezét a magán egészségügy-biztosítási szektorra?
Holnap választanak a svédek, a kampány eléggé bedurvult.
Volt szülész-nőgyógyász rezidensként állíthatom: az abortusz senkinek sem egy könnyű út, soha nem egy átgondolatlan döntés következménye.
Miközben a gaztettekről szóló hírek nem csitulnak.
Az ún. pre-expozíciós profilaxisra (PrEP), egyre nagyobb az igény idehaza is.
Bár a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselőinek véleménye eltér az emelés mértékéről, abban megegyeznek a felek, hogy 2019-ben és 2020-ban is minimálbéremelés jöhet Magyarországon- írja a Magyar Idők.