Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Sargentini-jelentésről vitázik az Európai Parlament – Percről-percre

  • A Magyarország jogállami helyzetéről szóló, és így Orbán Viktor kormányának tevékenységét bíráló Sargentini-jelentésről vitáznak ma az Európai Parlamentben.
  • A jelentés elfogadásának tétje nem csupán a kormány kritikája, ugyanis a jelentés azt ajánlja, indítsák el Magyarország ellen az úgynevezett 7-es cikkely eljárást.
  • A hosszadalmas eljárás végén pedig, amennyiben azt a parlament mellett az Európai Bizottság is jóváhagyja, elvehetik Magyarország szavazati jogát, vagy az országnak jutó források egy részét.
  • A jelentésről a ma 15 órakor kezdődő vita után, holnap szavaznak.

Élőben itt nézheti a beszédet:

Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Strasbourg, 2018. szeptember 11.
Judith Sargentini, a zöld párti frakció holland képviselõje (j) felszólal az Európai Parlament vitáján 2018. szeptember 11-én. Balra Orbán Viktor miniszterelnök, mögötte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ miniszter (b2).
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

 

Erős mondatokból ma sem volt hiány az Európai Parlamentben. Holnap tehát szavaz a plénum a Sargentini-jelentés elfogadásáról és a hetes cikkely szerinti eljárás megindításáról, erről természetesen itt, a Mércén is beszámolunk majd!

 

Arról beszél, hogy csak az EU intézményrendszerén kívüli jogállami jelentésekre támaszkodhatott Magyarország esetében, mivel az EU-n belül ez nincs meg.

Arra is reagált, miért nem Romániát vagy Szlovákiát kritizálják Magyarország helyett. Sargentini erre azt mondta, hogy a zöldek EP-frakciója épp most venné napirendre Románia ügyét, és Szlovákiába is vizsgálóbizottság megy hamarosan. Ez azonban Magyarország problémáit nem kisebbíti.

Ugyanekkor a jelentés készítője gratulált Járóka Líviának és Kósa Ádámnak, hogy ők „áttörték” az üvegplafont, a jelentés azonban a magyar állampolgárok többségének nehézségeiről szólt.

Kiemelte:

A nepotizmus nem európai érték.

A magyar miniszterelnök a vita végén válaszolhat a felmerült kérdésekre.

A 108 oldalas ellenjelentést mutatja Orbán, hogy itt vannak a magyar kormány érvei. Orbán az ellenzéki EP-képviselőkhöz szól, szerinte a saját hazájuk ellen szavazó magyarok jobban gyűlölik őt, mint amennyire szeretik saját hazájukat.

Timmermansnak válaszolva elmondja, hogy elfogadták a korrupció kapcsán a zéró toleranciát kérő javaslatokat.

Orbán a CEU kapcsán az egyetem honlapjáról idéz: az egyetem szerint továbbra is folyni fog a képzés Budapesten. A miniszterelnök azt már nem teszi hozzá, hogy ez a közlemény nem azért jelent meg, mert a kormánnyal megegyezett volna a CEU, hanem azért, hogy a hallgatókat megnyugtassák.

Orbán szerint keleten csökken, nyugaton nő az antiszemitizmus, Orbán szerint a modern antiszemitizmus központja Brüsszelben van, ezt is bizonyítja, hogy Marx, a modern piacellenes antiszemitizmus atyjának szobrát megkoszorúzták az EU vezetői.

Végül Orbán megismételte, szerinte a jelentés nem a magyar kormányt, hanem Magyarországot akarja elítélni.

A vita végéhez közeledve ismét szólásra emelkedett Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke. Timmermans fontosnak tartotta még egyszer tisztázni a ma már többször elhangzott érveket, amennyiben az EU szerződés alapján működik, és aki ezt aláírja, az a demokráciára hivatkozva sem szegheti meg vagy nézheti semmibe. A jelentésben felmerülő ügyek szerinte sem a magyar emberek, hanem a magyar kormánnyal szemben merültek fel.

Ezen a ponton pedig megrótta Orbánt: felszólította őt és a magyar kormányt, hogy amikor őket éri bírálat, akkor ne bújjanak a mögé az érv mögé, hogy Magyarországot ítéli el az EU, mert

„ez a gyávák mellébeszélése”.

 

Az Európai Baloldal ír független képviselője azt mondta, nála jobban kevesen utálják az EU-t, azonban Orbán Viktort még inkább undorítónak nevezte, kiemelve, ő maga is bevándorlók leszármazottjaként született meg a zöld szigeten. Éppen ezért még a jelentés támogatására is hajlandó lenne.

Kiemelte a kétharmados felhatalmazást, és azt, hogy 2010 óta Magyarország „teljesen megújult”. Kósa szerint a kereszténydemokrata gyökerek melletti kiállás, az illegális bevándorlás elutasítása miatt nem szabad boszorkányüldözést folytatni.

Kósa felhívja az EP plénumának figyelmét, hogy „egyedül a Fidesz küldött” az EP-be egy roma és egy hallássérült képviselőt is, így a párt „nem szorul kioktatásra a kisebbségekkel kapcsolatban.”

A Sargentini-jelentést Kósa „következetlen és elfogult vádiratnak” nevezi, amely nem szolgálja az EU érdekeit.

A DK-s Niedermüller Péter az S&D frakcióból előre leszögezte, hogy nincs köztük egyetértés Orbánnal gyakorlatilag semmilyen kérdésben, de nem ez a baj, hanem az, hogy a komplett ellenzéket egyszerű hazaárulózással intézik el. Szerinte visszatetsző, hogy pont Orbán beszél megbélyegzésről és kirekesztésről.

Bár abban igazat  ad Orbánnak, hogy Európa jövője a tét, azonban leszögezte, nem szeretnék, hogy a magyar miniszterelnök Salvini és Steve Bannon Európájába vigye Magyarországot.

Ezt a jelentést most kell megállítani – mondja Járóka. Amikor 89-ben 15 éves tinédzser volt, reménykedett egy jobb, egészséges Európában, és sajnálja, hogy még mindig ebben kell reménykedni.

Szerinte Magyarország mindent elkövet a cigány gyerekek szegregációja ellen. A Fidesz EP képviselője többek között integrált oktatást folytató óvodákról beszélt.
Szerinte meg kéne köszönni a Fidesznek, amit a romákért tett. Járóka szerint ilyen érvek alapján bármilyen tagállam ellen lehetne eljárást indítani.

Újabb néppárti képviselő kritizálja élesen Orbán Viktort. Szerinte ma Orbán Viktor nem más, mint egy szektavezér, aki üldöz mindenkit, aki elhajló. Ennek semmi köze szerinte a kereszténydemokráciához.

A fideszes Gál szerint a magyar állampolgárok, nők, családanyák felháborodnak, hogy megakarják őket itt védeni, mert nem igaz, hogy bajban lennének. Pont ezért tiltakoztak Gál szerint magyar civilek, és több ezer egyéni személy petícióval a jelentés ellen (valójában Fidesz közeli civil szervezetek tiltakoztak – a szerző)
Szerinte a jelentéshez csak külföldről pénzelt NGO-kat hallgattak meg, ezek az NGO-k pedig hallgattak a szocialista kormányok rendőri túlkapásai után (valójában nem, például a Helsinki bizottság vagy a TASZ felszólalt akkor is – a szerző).

Az MSZP-s Ujhelyi István az S&D részéről elmondta, Orbán hazudik az EP-ben és odahaza egyaránt. Magyarországot szerinte nem kell Brüsszeltől megvédeni, mint ahogyan azt a kormány hangoztatja, és valójában az „oligarcháival épített bűzös rezsimet” akarja Orbán megvédeni a nép helyett. Az EU-s forrásokat pedig arra használja, hogy saját birodalmat építsen. Az orbáni politika kettéosztotta a magyar társadalmat, és csak Goebbels tudott korábban így megosztani egy nemzetet.

„Ön mérget dobott a nemzet ivókútjába”

– mondta.

Azt mondta, valóban vannak gondok Magyarországon a korrupcióval és a jogállammal,

azonban hozzátette, Orbánt csak az illegális migráció megállítása miatt támadják,

ő pedig ebben Orbánnal ért egyet. Éppen ezért a 7-es cikkelyes eljárást maga és EP-frakciója, az Európai Konzervatívok és Reformerek nevében is elutasítja.

Az osztrák néppárti EP-képviselő bírálja a Soros-plakátokat, a korrupció erősödését, a médiaszabadság korlátozását, a CEU elleni támadást. Szerinte a populizmus, a nacionalizmus és az európai értékek nem férnek meg egymás mellett.

Mara Bizotto „új Szovjetuniónak” nevezte az EU-t, szerinte Orbán elnyomása az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini elleni támadásokhoz hasonlítható, korábban Salvini a menekültek hajóinak befogadását tiltotta meg Olaszországban.

Bernard Monot (EFDD) szerint Európa a saját legitimitását rombolja le, mert azt szeretné, hogy a nemzeti választások ellenére felülről jövő szabályok érvényesüljenek.

A volt francia zöld elnökjelölt szerint Orbán bezárkózott a saját érdekkörébe. Szerinte nem igaz az, hogy Magyarországot támadja a jelentés, szerinte pont a magyar polgárokat védi. Joly szerint Orbán már nem a saját népe érdekében, csak saját érdekéért dolgozik.

Branislav Škripek az ECR-ből megvédte Orbánt: szerinte a közös európai szabályok ürügyén nem szabad belügyekbe avatkozni.

„40 év kommunista elnyomás után azt reméltük az Európai Uniótól, hogy véget ér a türannisz rendszere” – hasonlította az EU-t a Szovjetunióhoz.

„Orbán kisebb fenyegetés a demokráciára, mint a baloldaliak és liberálisok” – tette hozzá.

Újabb néppárti politikus olvasott be Orbánéknak: Roberta Metsola szerint a politikának elvekről is kell szólnia, és néha muszáj kemény döntéseket hozni. Európa nem nézhet többé félre – tette hozzá. Európa egy idea, amely a trumpi és putyini sötétség közti világosságot testesíti meg. Ez egy globális érték, amelyre büszkének kell lenni – mondta.

Balczó szerint vádként szól Magyarország ellen az illegális migráció megállítása, pedig ezért dicséretet kellett volna kapni. A jobbikos képviselő visszautasítja, hogy Magyarországon rasszizmus és antiszemitizmus lenne.

De szerinte a korrupció és a jogállamot ért kritikák helyesek. Fel kell tenni a kérdést, jogállamban élünk-e?

Elmondta, hogy ő tartózkodni fog, mert nem támogatja ezt a migrációpárti jelentést, és mert a 7-es cikkely nem a kormányt, hanem a magyar népet fogja hátrányosan érinteni, de a jelentés kritikái részben jogosak.

Auke Ziljstra a Szabadság és Nemzetek Európája frakciójából úgy fogalmazott: a Sargentini-féle állásfoglalás antidemokratikus támadás Magyarország ellen. Helytelen, hogy az Európai Parlament bíróságként működjön. Ziljstra emellett hiányolta a kielégítő érveket Sargentini jelentéséből.

Orbán Viktor pedig éppen ezt akarná, „morális alapon” megakadályozni, amikor nem engedi be a menekülteket, és bírálja az EU-t. Jörg Meuthen arra biztatja a magyar miniszterelnököt, ne hagyja, hogy erről az útról letérítsék őt.

Sophia in ‘t Veld az ALDE-ból arra hívja fel Orbán figyelmét, hogy a lisszaboni szerződést elsők egyikeként ratifikálta Magyarország, és jó lenne, ha tartaná magát a megállapodáshoz.

Azt is mondta,  az EU felnőttkorba készül lépni, ennek pedig feltétele, hogy értékeit megőrizze, így egy szélesebb folyamatba illeszkedik a magyar jogállamiság megkérdőjelezése.

In ‘t Veld szerint az EU kötelessége, hogy Orbánt elszámoltassa, és betartassa a szabályokat. Az EP erőteljes üzenete pedig az, hogy nem akar lemondani Magyarországról.

Szerinte Magyarországra jellemző az intézményes cigányellenesség, a szegregáció és az esélyegyenlőség hiánya. Franz felszólította Orbánt, hogy mielőtt a szuverenitását védelmezi, először biztosítsa az jogegyenlőséget saját országán belül.

A fideszes Szájer József az Európai Néppárt részéről elsőként kommunistázva esett neki az imént felszólaló Vergiat-nak:

„Ön egy kommunista, az ön elvtársai tették tönkre a hazámat, ne oktasson ki demokráciából!”

Szájer szerint hazugság, hogy a jogállamiságot a amagyar kormány veszélyezteti, pont, hogy a jelentés készítői teszik ezt. Arra hivatkozott, hogy szerinte a jelentés olyan kérdéseket is vizsgál, amelyek kizárólag nemzeti hatáskörbe tartoznak, ezen túlmerészkedni pedig önkényes dolog az EB és a LIBE részéről.

„Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű”

– mondta.

Hozzátette, szégyenletesnek tartja, hogy Orbán csak 5 percet beszélhet.

 

Az osztrák szociáldemokrata EP-képviselő elmondta, az Orbán-kormány esete „nem éppen csekély bűntett”, hiszen jogsértései „az unió alapját támadják.”

Azt is hozzátette, a Sargentini-jelentést egyértelműen elfogadta a legtöbb szakbizottság, ezért kiábrándító, hogy Orbán azt „hazugságok” szövedékéne nevezte.

„A problémák maguktól nem rendeződnek, és nem játszhatunk a kivárásra.”

Kijelentette: olyan nincsen hogy illiberális demokrácia, szerinte Orbán rendszere ehelyett inkább az 1990 előtti népi demokráciákra hajaz, amelyből a kelet-európaiaknak már éppen elege lehet.

 

A brit szélsőjobboldali EP-képviselő szerint Orbán Viktor az egyetlen politikus Európában „aki kiáll az európai értékekért”. Vele szemben az EU-t  „senki által meg nem választott kommisszárok gyülekezetének” minősíti.

„A limitált szuverenitás brezsnyevi doktrínáját próbálják feléleszteni!”

Figyelmeztette Farage Orbánt. Hozzátéve, a 7-es cikk elindítása, „csak azért mert Orbán úr ki mert állni Soros György ellen, aki támogatja az illegális migrációt.”

Intette a magyar miniszterelnököt, lépjen ki ő is az EU-ból, biztosította:

Magyarország nagyon jól fogja érezni magát a kilépett Nagy-Britanniával.

Marie-Christine Vergiat az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal frakció részéről korábban képviselt politikai nézeteivel szembesíti Orbánt:

„Ön az EU-s csatlakozás idején még liberális volt”

– mondta. Szerinte azoknak érdemes elolvasnia a Sargentini jelentést, akik tényleg hisznek még a demokráciában. Itt nem a magyarok megtámadásáról van szó, és nem is Soros finanszírozta a dokumentum összeállítását – tette hozzá.

Orbán Matteo Salvinivel való cimborálásáról kijelentette, hogy a legszörnyűbb nacionalista időkre emlékezteti.

Philippe Lamberts szólal fel a Zöldek nevében. Ő is azt mondja, nem a magyar népet támadják, hanem a magyar kormány intézkedéseit kritizálják. Lamberts szerint nagyon sok magyar ember sem ért egyet Orbánnal.

Szerinte Orbán politikája ellentétes az Unió értékeivel. Lamberts szerint, ha Magyarország ma lenne jelentkező az Unióba, nem engednék be a jogállamiság helyzetének rendezése nélkül.

Szerinte botrányos, hogy Orbán a Szovjetunióhoz hasonlította az EU-t, mert Magyarország önként döntött a csatlakozásról. Lamberts szerint Magyarország nem másodrangú ország az Unióban, de vannak kötelezettségei, és a 7-es cikkely elindítása ezeknek a kötelességeknek a betartásáról szól.

A Zöldek frakcióvezetője azt kérdezi a néppártiaktól, mit akarnak, a szélsőjobboldallal akarnak kormányozni?

A liberális ALDE csoport vezetője, Orbán egyik legnagyobb kritikusa, úgy kezdte: nem menne el addig, mint John McCain amerikai szenátor, és nem fogja „neofasiszta putyinistának” nevezni Orbán Viktort. Ugyanakkor hozzátette: ha ma kellene megfontolni Magyarország felvételét az EU-ba, ez lehetetlen lenne.

Mint kiemelte, sajnálatosnak tarja, hogy a magyar miniszterelnök össze kívánja mosni a magyar kormányt és a magyar népet.

Ezek után az Európai Néppárthoz szólt, lelkiismeretük szerinti szavazásra kérte őket a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban. Emlékeztetett: Az ALDE-nak annak idején ugyancsak nehezére esett Jörg Haider kizárása. De, mint Verhofstadt fogalmazott:

az európai projekt túlélése a tét a mai szavazáson.

Az ALDE vezetője elsimerte, keresztény értékekre épül az EU, ahogyan azt Orbán is kiemelte, de Robert Schumannt idézve hozzátette: a kereszténység kimondja az emberek egyenlőségét. Verhofstadt szerint Orbán kereszténység-képe ezzel szemben destruktív és megosztó. Ezt pedig szerinte meg kell akadályozni.

Ryszard Legutko, korábbi lengyel oktatásügyi miniszter, a Jog és Igazságosság párt tagja az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója részéről kiállt Orbán mellett. Úgy gondolja, hogy unalmasak ezek a viták, mert az EP továbbra is egy demokratikusan megválasztott kormányt támad.

„Ha nem tetszenek a választások, töröljék el őket,  Timmermans elnök úr például biztos szívesen lenne alkirály” – élcelődött Legutko.

Legutko kitért a CEU-ügyre: kormány az egyetem előjogait akarja korlátozni, és szerinte nem helyénvaló kívülről beleszólni, hogy a magyar kormány milyen szabályokat szab az egyetem számára.

 

Udo Bullman azt mondja ez a vita nem a magyar emberek elleni támadás, hanem ellenkezőleg, ez a vita arról szól, hogyan védheti meg az Európai Parlament a magyar embereket. Bullman szerint nem csupán Magyarország harcolt a szabadságért Európában, sőt Magyarországon se csak Orbán, a rendszerváltáskor határnyitásban például Horn Gyulának órási szerepe volt.

Bullman szerint Orbán testesíti meg a korrupt rendszer fogalmát az unióban. Szerinte a szociáldemokraták csak azt akarják Magyarország forduljon vissza a demokrácia útjára. Végül azt kérte a néppártiaktól döntsenek a demokrácia mellett, és ne Orbán korrupt rendszere mellett!

Az Európai Néppárt bizottsági elnökjelöltje szerint, ha általánosságban kijelentjük, hogy az iszlám rossz, mint ahogy Orbán teszi, akkor „nem vagyunk jobbak a dzsihadistáknál.”

Saját aggályairól is beszélt a kérdés kapcsán, szerinte Orbán nem a tartalmi kérdéseket érintette. Lech Wałęsát idézve kiemelte a szólásszabadság fontosságát, ezt pedig élesen szembeállítja a CEU jelenlegi, lehetetlen helyzetével Magyarországon.

„Egy demokráciában a többség irányít, de egy megfelelően működő országhoz a megfelelően működő civil társadalom is hozzátartozik.”

Weber szerint ezeknek átlátható módon kell működniük, de üldözni őket nem szabad, és az alkotmányosság helyreállításának szükségességéről is beszélt.

A 7-es cikkelyes eljárásról kijelentette, a magyar kormány hozzáállását látva, úgy tűnik, arra szükség lehet.

Kiemelte azonban, hogy jelenleg a jogállam helyzete nem csupán Magyarországon kritikus, hiszen „nem Budapesten, hanem Bukarestben tüntetnek épp” a kormányzati korrupció ellen. Ezért kijelentette, hogy a román szocialista kormány ügyének EP elé terjesztését és vitáját is támogatja.

Megtartotta ötperces felszólalását Orbán Viktor is.

A magyar miniszterelnök lényegében előremenekült beszédével:

„Tudom, hogy Önök már kialakították álláspontjukat”

– kezdte.

Majd hozzátette: az EP képviselői szerinte most  egy népet fognak elítélni,  amely ezer éve tagja a keresztény európai népek családjának, munkájával és vérével járult hozzá Európa történelméhez, és amikor kellett, megnyitotta határait kelet-német sorstársai előtt. Azok vádolják Magyarországot, akik örökül kapták a demokráciát, és most ők akarják elítélni a demokrácia védelmezőit.

Strasbourg, 2018. szeptember 11.
Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Európai Parlament vitáján 2018. szeptember 11-én.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

A jelentés Orbán szerint sérti a magyarok becsületét.

„Önök számbeli többség alapján akarnak erkölcsi ítéletet mondani, egy népet ki akarnak rekeszteni az európai döntésekből”

– mondta Orbán, aki az általa vélt kollektív kirekesztés kapcsán azt is kijelentette:

„Mi sohasem akarnánk elhallgattatni olyanokat, akik nem értenek egyet velünk”

Orbán a jelentés kapcsán a megfelelő tényfeltárást hiányolta – a miniszterelnök szerint szám szerint 37 tárgyi tévedést tartalmaz a jelentés.

„Ez az első alkalom, hogy egy közösség elítéli a saját határőreit”

– fogalmazott a magyar miniszterelnök.

A Bizottság alelnöke megköszöni Sargentininek a jelentést. Timmermans szerint a bizottság egyetért a jelentés szövegével, hosszan sorolja a problémákat, például a korrupciót, a médiaszabadság helyzetét, a civil szervezetek elleni támadásokat.

A migrációs adó és a menedékkérők éheztetése kapcsán a Bizottság az Európai Bírósághoz fordult. Timmermans szerint már csak azért is fontos ez, mert a keresztény értékek alapján álló politika nem éheztethet embereket.

Az OLAF és az EU-s pénzek körüli korrupciót is megemlíti Timmermans, elmondja, hogy a Tanács és a Bizottság is ajánlásokat tett a korrupció elleni küzdelemhez Magyarországnak. De figyeli a Bizottság az igazságügyi rendszer átalakítását, és a az oktatás szabadságának helyzetét is.

Timmermans azt mondja, a Bizottság nem lesz kíméletes, ha az alapértékek megsértéséről van szó.

Egy demokratikus és erős vezető nem a tetteseket, hanem a nőket védi, aláírja az isztambuli egyezményt, és az alapjogok mellett száll síkra, ez az igazi erősség, ez nem pedig a macsó erő! – mondja Maria Noichl, Az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának részéről

A Kulturális és ktatási szakbizottság nevében Petra Kammerevetert beszél. A kutatás szabadsága, a média szabadsága és a civil társadalom helyzete rosszul áll Magyarországon. Említi a CEU ügyet, az MTA elleni támadást.

Ingeborg Grässle a költségvetési szakbizottság részéről számol be tapasztalatairól. Az EU-pénzek kezelése szerinte Magyarországon romlott, állegális rendszerek és helyi érdekcsoportok rontják az átláthatóságot és „csak Lengyelországban rosszabb a helyzet.”

A magyar EU-s pályázatoknál, a néppárti képviselő Grässle szerint az „esélyegyenlőség is romlott”, ezért ő is javasolja a 7-es cikk elindítását.

Elkezdődött a vita, minden szem Judith Sargentinire szegeződik, aki a felszólalók sorát is nyitja. A jelentés készítője azzal kezdi felszólalását, hogy kijelenti: ma arról vitáznak az EP-ben, hogy hogyan állnak az alapjogok Magyarországon, holnap pedig az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker évértékelőt tart. Mint mondta, az unió alapja a jogállamiság, az emberi jogok tisztelete.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Ezek az értékek minden tagállam értékei, azzal, hogy az EU-s szerződéseket egy tagállam aláírja, kötelezettséget vállal, hogy ezekhez tartja magát. Sargentini szerint ma az a feladata a képviselőknek, hogy az alapján a szerződés alapján lépést tegyenek, amelyet Magyarország is aláírt, és ezek ne csak papíron aláírt értékek legyenek.

Sargentininek újra kellett kezdenie a beszédét, mert Orbán csak azután ért be a terembe, hogy a holland politikus elkezdte.

Az MTI fotói:

Strasbourg, 2018. szeptember 11.
Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) érkezik az Európai Parlament plenáris ülésére Strasbourgban 2018. szeptember 11-én.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Strasbourg, 2018. szeptember 11.
Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Parlament plenáris ülésére Strasbourgban 2018. szeptember 11-én.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}
Olvass tovább!