Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nincs két ország! Szalai Júlia köszöntése

Ma van Szalai Júlia 70. születésnapja.  Az évforduló kiváló alkalmat ad arra, hogy mindazok figyelmébe ajánljuk az írásait, akik szeretnék jobban megérteni a magyarországi társadalom kettészakadását, és esetleg tenni is akarnak egy valóban közös ország létrehozásáért.

A politika, az ideológiák és a pártok védelmében

A magyarországi politikai kultúrát, a közbeszédet és a „civil kezdeményezések” politikai önmeghatározását két egymással összefüggő súlyos félreértés terheli. Az egyik „a politika” azonosítása mindazzal a rosszal – hataloméhséggel, hatalmi gőggel, elvtelen hatalomgyakorlással, korrupcióval – amit jó okból ellenzünk és elutasítunk a politikai hatalom jelenlegi birtokosaival (és a politikai hatalomért jelenleg vetélkedők jelentős részével) kapcsolatban. Ebből

Áfonya és engedetlenség: 200 éve született Thoreau

Henry David Thoreau (1817. július 12. – 1862. május 6.) polgári engedetlenség iránti kötelességről írt esszéjét annak eredeti megjelenésekor – 1849-ben – szinte alig olvasta valaki. Halálát követően azonban Emma Goldman már mint „nagyszerű amerikai anarchistára” hivatkozott rá, és írásait sokat forgatták a késő viktoriánus korszak brit szocialista mozgalmaiban is. Tolsztoj szerint Thoreau mondta ki

Az úgynevezett „megélhetési gyermekvállalásról”

Ismét felütötte a fejét a „megélhetési gyermekvállalás” toposza. Ezúttal azonban nem egy jobbikos közleményben került szóba a „megélhetési szülés” elleni fellépés, hanem a Momentum közpolitikai videó-sorozatában. Pedig nehéz lesz úgy megalapozni egy új, egyenlősítő társadalompolitikát, ha közben a szélsőjobboldali mítoszok felé is gesztusokat teszünk.

Önfelmentő hazugság, hogy Magyarországon csak azok élnek az utcán, akik ott „kívánnak” élni

A következő napokra már fagypont alatti hőmérséklet várható. A hajléktalanság korántsem csupán télen probléma. Mégis, amikor fedél nélkül élő emberek lényegében közvetlen életveszélynek vannak kitéve, különösen nagy szükség volna rá, hogy a kormányzat illetékes munkatársai őszintén, felelősségük tudatában tájékoztassák a közvéleményt erről a kiemelkedően súlyos társadalmi problémáról.