A KSH adataiból kiderül egy s más, csak épp az nem, mennyit keresnek Magyarországon a dolgozók
Persze, sokkal szebb adatokat kapunk, ha nem a megfelelő módszertannal, önkényesen meghatározott kritériumok alapján számolunk.
Persze, sokkal szebb adatokat kapunk, ha nem a megfelelő módszertannal, önkényesen meghatározott kritériumok alapján számolunk.
A járvány és az annak nyomán kialakuló válság rámutattak a fennálló rend elégtelenségeire és darabokra zúzták a globális világrend legitimációját – a kérdés most az, miként képzeljük el azt a világot, amelynek létrehozására a jelenkor kihívásai alkalmat teremtenek.
Több európai országban csökkennek a fertőzésszámok, Magyarországon még csak most jön a tetőzés.
Több százezren élnek szegénységben annak ellenére, hogy dolgoznak annak köszönhetően, hogy az állam 2010 és 2018 között a társadalom közepén és legtetején lévők felé osztotta újra az erőforrásokat – az alul lévők kárára.
Május elseje alkalmából szétnéztünk a Fortepanon, és kiválasztottuk kedvenc majálisos képeinket az 1950-es évektől a rendszerváltásig.
Alig 3 nappal az érettségi előtt kijelenthetjük: a szakmai szervezetek egyik javaslata sem fog teljesülni, így mind egészségügyi, mind jogi szempontból kifogásolható lesz a lebonyolítás.
Az intézményvezetőket utasították a gyerekek bezárására a járvány miatt, de ez pont az egészségük védelmét nem szolgálta.
„Az általános sztrájk egy mindenhol és sehol sem jelen levő forradalom, ahol a termelőeszközök kisajátítása házról házra, utcáról utcára, kerületről kerületre történik… Megvalósul a pékek minden csoportjának szabad egyesülése minden pékségben, a lakatosok minden csoportjának minden lakatosműhelyben, egy szóval: a szabad termelés.”
Az egykor profitábilis cégek tízezrével eresztik szélnek munkásaikat, hogy csökkentsék veszteségeiket.
Embertelen munkakörülményekről számolt be a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség a makói gyárból, a Continental szerint valótlanságot állítanak.
És abban még nem voltak benne az áprilisi adatok.
Egész napos program az online térben!
Miközben jövő héttől jön az országos lazítás, a fővárosban és Pest megyében továbbra is maradnak a korlátozások.
A Mérce Johannes Jakobbal, a Német Szakszervezeti Szövetség szövetségi elnökségi tagjával és a munkaerőpiacért felelős osztályvezetőjével készített interjút. Mire jó a már Magyarországon is ismert rövidített munkaidő, és mire nem, miért nem lehet ezt Németországban egyoldalúan elrendelni, és vajon mikor várható a kilábalás.
Ezen a hétvégén is le lesz zárva a Margitsziget, az Óbudai-sziget és a Római-part.
A szakszervezeti tagok közel kétharmada úgy véli, hogy a magyar kormány eddig bejelentett intézkedései nem nyújtanak elegendő védelmet a munkavállalóknak.
Ha ennyi telik a nemzeti tőkétől válságmenedzsment címszó alatt, akkor kár volt az ő kezükre játszani az ország vagyonát.
A DK javaslata lett volna, de a családi pótlék továbbra is marad ugyanannyi, amennyi már több mint tíz éve.
Arról, hogy most itt tartunk, mindannyian tehetünk, de szeretünk ide és oda mutogatni, ahelyett, hogy hátralépnénk egyet, és körbenéznénk, hogy nekünk és a szűk közösségünknek ebben milyen szerepünk van.
A rendszer megdöntése nélkül nem fog megszűnni a nők rendszerszintű elnyomása.
Végre nem csak gyámoltalanul sodródunk a Tarlós-éra öröksége mentén, ahol az autózás minden más közlekedési és köztérhasználati mód fölé volt emelve: az enyhe menetidő-növekedés nem nagy ár egy biztonságosabb, élhetőbb, emberibb városért.
Remélik, hogy ez a demonstráció a későbbiekben egy általános, szervezett munkabeszüntetésnek is megágyazhat.
Hétfőtől külön is közlik a megbetegedések számát Budapestre és vidékre, májusban is zárva maradnak az iskolák, „semmi furcsa” nincs abban, hogy a Hunguest Hotel elbocsátotta dolgozói felét – beszámolónk a csütörtöki kormányinfóról.
Pont ez az összeg hiányzik a járvány elleni védekezéshez.
A válság rádöbbenthetett volna bennünket, hogy a piacosítás rossz út, de a magyar kormány a még megmaradt társadalmi intézményeket is piacosítani szándékozik. Mert a levéltárakban, múzeumokban, könyvtárakban dolgozó húszezer ember közalkalmazotti státuszának elvétele nem más, mint ezen intézmények piacosítása.
A Semmelweis Egyetem Rektorának beszámolójából pedig kiderült, hogy tünetmentes személyk tesztelésénél „nem túl nagy a találati arány”.
A szociális munkások a legnehezebb helyzetben élő, legkiszolgáltatottabb embereket támogatják és segítik, úgy, hogy közben gyakran saját egzisztenciájukért is küzdenek.
A további intézkedéseket holnap jelentik be, vidéken a kijárási korlátozások feloldása várható.
Az emberek jobban megértik a döntéseket, ha bemutatják, hogy mire alapozzák őket.
Az eset kiválóan példázza, a kelet-európai vendégmunkások kiszolgáltatottságát, és azt, hogyan profitálnak ebből a nagyvállalatok.