Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gender-migránsoktól rettegő parlamenti nyilatkozatban ítélné el a Fidesz-KDNP az Isztambuli Egyezményt

Politikai nyilatkozatban utasította ma el a KDNP azt, hogy Magyarországon valaha is ratifikálják a a nők elleni erőszakkal kapcsolatos intézkedések bevezetését szorgalmazó, úgynevezett Isztambuli Egyezményt. A kisebbik kormányzó párt által jegyzett iromány azt mondaná ki, hogy az Országgyűlés számára nem kívánatos „nemzeti jogunk részévé tenni sem a társadalmi nem fogalmát, sem az Isztambuli Egyezmény genderszemléletét”.

Ezenkívül a KDNP szerint a már a magyar fél által 2014-ben formálisan elfogadott, 2011-es egyezmény „nemzetközi nyomásgyakorlás” Magyarországra, amelynek szerintük „célja az Országgyűlésre kényszeríteni olyan döntések meghozatalát, amelyek Magyarország érdekeivel és a magyar emberek többségének akaratával ellentétesek.”

Kifogásolta az egyezmény ratifikációjának elutasítását indítványozó nyilatkozat azt is, hogy szerintük a nők elleni erőszakkal szembeni, államközi, egységes fellépést előíró egyezmény ugyancsak ellenkezik „a jogellenes bevándorlással szembeni hatékony fellépést biztosító magyar jogszabályi környezettel”.

A nyilatkozat pedig végső soron arra kéri fel a kormányt, ne tegyen további lépéseket annak érdekében, hogy az egyezmény ajánlásait törvényekben is rögzítsék, és az EU fórumain is képviseljen a kormány az egyezményt ellenző álláspontot.

A KDNP javaslata mögé időközben a Fidesz is beállt, a frakcióvezető az ATV-vel délután azt közölte, szerintük az Alaptörvénnyel is ellenkezik az egyezmény, mivel szerintük az

„[…] bevezetné a nemi alapú migrációt, ami élénkítené az illegális migrációt és számos visszaélés forrása lenne. Ráadásul csökkentené Magyarország mozgásterét a migráció megállításában. A magyar választópolgárok viszont többször is egyértelműen nemet mondtak a bevándorlásra”.

Noha ilyesmi az egyezmény eredeti szövegében nem szerepel, annak VII. fejezete valóban részletesen szabályozná és rögzítené, milyen speciális jogok illetnék meg az aláíró országokban legálisan menedékjogért folyamodó nőket annak érdekében, hogy az őket különösen veszélyeztető erőszakos bűncselekmények és diszkrimináció ellen hatékonyabban lehessen fellépni. Például annak érdekében, hogy volt házastársa által bántalmazott, menedékkérő nőnek ne kelljen az eljárás alatt egy helyen, vagy háztartásban élnie azzal, ez ugyanis gyakorta megtörténik.

Az Isztambuli Egyezmény ugyanakkor azt is céljául tűzte ki, hogy a nők elleni erőszak kerüljön be a hivatalosan a menedékjogi státusz igényléséhez elegendő jogalapok közé, hiszen nyilvánvalóan belátható, hogy nagyon gyakran a nők  életét is veszélyeztetheti egy ilyen helyzet, ráadásul világszerte léteznek olyan államok, amelyek a nők elleni diszkrimináció intézményes formáit – gyakran vallási fundamentalista köntösben – még törvényileg is megengedik.

Ez azonban nem a Fidesz által kifogásolt illegális, hanem éppen a legális menedékjog tárgykörébe tartozik.

Mi az az Isztambuli Egyezmény?

2015-ben országgyűlési határozat született az úgynevezett kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépést elősegítő nemzeti stratégiáról. A határozat preambuluma – hűen követve a 2011-es Isztambuli Egyezmény preambulumában foglaltakat – részletesen kifejti, hogy a kapcsolati erőszak bűncselekmény, nem magánügy, hogy bár férfiak is válhatnak áldozattá, de alapvetően a nőket és a gyermekeket érinti, hogy a szemtanú gyermek is áldozat, s hogy a kapcsolati erőszak nem merül ki a fizikai erőszakban, annál sokkalta tágabb jelenség.

A határozat felsorolja azokat a nemzetközi egyezményeket és ajánlásokat, amelyekre épít: s ezek között ott találjuk a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló ENSZ egyezményt (CEDAW) és íme: az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményét, közkeletű nevén az Isztambuli Egyezményt is.

Magyarország 2014-ben csatlakozott az Isztambuli Egyezményhez, vagyis aláírta azt, és ez, bár nem azonos az Egyezmény ratifikálásával (a vita erről folyik, nem pedig az aláírásról), annyit azonban feltétlenül jelent, hogy a csatlakozott ország vállalja, hogy nem fog az Egyezmény előírásaival és szellemével ellentétesen cselekedni.

Betlen Anna cikkét az egyezmény és a magyar jogrend kapcsolatának kérdéseiről itt lehet elolvasni.

Wirth Judit, a NANE önkéntes jogásza pedig bővebben itt beszélt nekünk az egyezmény és a „gender” kapcsolatának gyakori félremagyarázásáról.

Noha a gyakorlatban a kormány sokszor már ma is ezt teszi, a lépés kifejezetten furcsa lenne, miután 2015-ben maga a Fidesz-KDNP-s parlamenti többség szavazott meg egy, az Isztambuli Egyezmény szellemében született országgyűlési határozatot.

Még érdekesebbé teszi a most elhatározott lépést az, hogy még januárban Varga Judit igazságügyi miniszter egyenesen az „áldozatvédelem évévé” nyilvánította 2020-at a nők elleni erőszak témájában, és a Büntető törvénykönyv módosítását is előirányozta annak érdekében, hogy a bántalmazók a szerinte szükséges, súlyosabb büntetéseket kapjanak az ilyen esetekben. Igaz, Varga ugyanekkor „túlmisztifikáltnak” nevezte az Isztambuli Egyezmény jelentőségét, azonban ennél tovább már nem ment annak kritikájában.

Szél Bernadett, aki más ellenzéki képviselőkhöz hasonlóan már évek óta küzd azért, hogy a kormány végül formálisan is ratifikálja az egyezményt – ezzel pedig annak ajánlásait vezessék át a törvénykezésbe is, ma arról számolt be, a fideszes többségű Igazságügyi Bizottság mai ülésén a kormánypárt képviselőinek 8 szavazatával tárgysorozatba is vették a javaslatot, méghozzá igen furcsa körülmények között.

Szél beszámolt továbbá arról, hogy a tárgysorozatba vétel bizottsági vitáján ő nem is kapott szót, a nyilatkozatról szóló szavazásról a napirendi sietve, és az általános szabályok figyelmen kívül hagyásával csak az ülés elején javasolták, és akkor is fogadták el, így Szél például nem készülhetett fel arra, hogy ma ilyesmiről is szó lesz.

Azt is csupán a bizottsági ülésen tudta meg a független képviselő, hogy ugyancsak felettébb szokatlan módon, rendkívül gyorsan kívánják a nyilatkozatot megszavazni, így annak vitájára ma, a végszavazásra pedig a holnapi plenáris ülésen kívánnak sort keríteni.

Szél úgy összegezte saját Facebook oldalán a helyzetet, hogy:

„Egy rakat férfi eldöntötte, hogy továbbengedik a nőket és gyermekeket a komoly segítség lehetőségétől megfosztó kezdeményezést.”

(Magyar Narancs, atv.hu)
Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán