Utolsó napjához ért a magyar EP-kampány, a csehek, a szlovákok, a lettek és a máltaiak ma szavaztak – percről percre a Mércén

Harmadik napjához érkezett a csütörtökön elindult EP-választási folyamat. Ma Szlovákiában, Lettországban és Máltán szavaznak, és Csehországban is ma van a voksolás második napja. Itt reggel 8-tól délután 2-ig vannak még nyitva az urnák. A tegnapi nap eseményeit itt olvashatjátok.

Vasárnap, a magyar EP-választás napján a Mérce folyamatos közvetítéssel, elemzésekkel és videókkal készül majd, kövessetek minket reggeltől!

Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

És kijöttek holnap előtt az utolsó sajtóbecslések is.

A Europe Elects aggregált táblázata szerint erősödik majd a szlovák fasiszta L’SNS de a Smernek lesz eggyel több helye, valamint a Progresszív Szlovákia második lehet végül:

Hasonlóképpen megbecsülték a német EP-választás vasárnapi eredményeit is a nagyobb lapok, ezek alapján a választások két nagy vesztese a kormánykoalíció két pártja lesz, de a szociáldemokraták sokkal súlyosabb veszteségeket szenvedhetnek majd: míg Merkelék 7 helyet bukhatnak, addig az SPD 11-et, a Zöldek 6 helyet a szélsőjobbos AfD pedig 5 helyet szerehet pluszban.

Különlegesség, hogy a Europe Elects szerint az euroföderalista Volt párt első ízben bekerülhet majd az EP-be:

A Görögországról szóló előzetes becslés szerint pedig tényleg veszíthet a Sziriza, hiszen az ellenzéki, jobboldali Nea Demokratía párt 8, míg ők 6 helyre számíthatnak szerintük. A Görög Kommunista Párt 2, míg a neonáci Arany Hajnal 3 helyet is kaphat.

A Csehországra vonatkozó becslés szerint pedig mind a kormányzó ANO, mind pedig a Kalózpárt 5-5 helyet szerezhet majd meg a 21-ből.

Hogy mindebből mi válik valóra, az holnap ilyenkorra már lassan kiderül.

A Mérce holnap este nemcsak szöveges, hanem élő videós műsorral is vár mindenkit, mára azonban itt el is búcsúzunk, és köszönjük az egész napos figyelmet!

A helyi, és levélszavazatok alapján a lett szavazók 33%-a járult ma az urnákhoz az EP-választáson, ez 3%-kal magasabb arány, mint 2014-ben, ugyanakkor messze elmarad az első két lett EP-választás részvételi számaitól: 2004-ben, a csatlakozás után közvetlenül 41,3%-ot érdekelt az európia parlamenti választás, 2009-ben pedig 53%-ot.

egyesült királyság Két nappal ezelőtt mi is megírtuk, hogy rengeteg Angliában élő EU-s állampolgár nem tudott szavazni az EP-választáson, sokaknál hiányzott ugyanis ehhez egy nehezen elérhető, elvileg határidőre beküldendő űrlap.

A szavazati jogukban korlátozott állampolgárok most egy aktivistacsoporton keresztül beperelhetik emiatt a brit kormányt.

A Guardian akkor két német állampolgár, Moritz Valero és Kat Sellner esetét mutatta be egy gyorsriportban, akiknek a panaszára végül a választási bizottság elrendelte névjegyzékbe vételüket, így végül szavazhattak, mintegy ezer társuk azonban nem adhatta le voksát.

John Halford, a Guardian által idézett jogász, a Brexit ellen és az EU-s állampolgárok jogaiért kampányoló, a kormány elleni pert tervező the3million szervezet tagja szerint a hétközi választási fiaskó olyan hiba, amit egy demokratikus állam nem tolerálhat.

„A szavazati jog alapvető joga mindenkinek, csütörtökön pedig ettől jogtól fosztottak meg sokakat szisztematikusan, ennek következménye kell, hogy legyen” – mondta.

Szombaton közösségi gyűjtés is indult a per költségeinek fedezésére.

Pénteken az egyesült királyságbeli választási bizottság elnöke, Bob Posner is elismerte, hogy a választás lebonyolításának folyamata „nem ment elég jól”, hozzátéve, hogy ez részben azért is történt így, mert a kormányzat a Brexit miatti bizonytalanság közepette nagyon sokáig nyitva hagyta a részvétel kérdését az európai parlamenti választáson.

(The Guardian)

debrecen Két tatárbifsztek-kép között ma a debreceni Csokonai étterem is fontosnak tartotta, hogy megossza Tasó László fideszes képviselő kampányolós képét, ahol Orbán Viktorhoz hasonlóan ő is a támogatókat hívogatja telefonon a holnapi szavazás előtt.

Nem minden kommentelő volt ettől a húzástól elragadtatva, például olvasónk sem, akitől magát a képernyőképet kaptuk. (Köszönjük!)

Hivatalos eredmény viszont továbbra sincs, csak vasárnap este 11 után, amikor Olaszország is lezárja az urnákat, lehet ezt kitenni.

Annyit a cseh kötelevízió elöljáróban elárult, a részvétel magasabb volt, mint 5 éve, a  választók nagyjából 25%át érdekelte az idei voksolás.

Helyi érdekű népszavazás miatt Brnoban és Hulibécben kiugóran magas volt az EP-választás részvétele is, előbbi helyen a polgárok 55%-a járult urnához.

(CT24)

riga Lettországban is lezárultak az urnák este 7-kor, a Szocialisták és Demokraták pártcsaládjába tartozó orosz-lett Harmónia Párt továbbra is a választások esélyese, annak ellenére, hogy nemrégen a rigai városházán elkövetett közbeszerzési-korrupciós botrányaiktól volt hangos a helyi sajtó.

Talán éppen ezért lehetséges, hogy a fővárosban a Harmónia egyszerűen Frans Timmermans holland csúcsjelöttel kampányolt saját EP-jelöltjei helyett.

Kép: Europe Elects, Twitter

(Europe Elects)

pozsony, szlovákia A helyi polgármester beszámolója szerint incidens történt a szlovák főváros újvárosi negyedének egyik szavazókörében, amikor „öt sárgamellényes holdkóros” jelent meg az egyik szavazókörben, és „az európai parlamenti választások azonnali eltörlését” követelték a szavazóbizottságtól.

Szerencsére nemcsak ők jelentek meg az egy órával ezelőtti urnazárásig: sok szavazóbiztos a délutáni, alacsony részvétel után „kellemesen meglepődött” az estig megjelenő szavazópolgárok számán.

(Europe Elects)

ciprus, Nicosia/Lefkosa A holnapi, Ciprus görög felén tartott európai parlamenti választáson nagyon jó esélye van mandátumszerzésre Niyazi Kızılyüreknek, az első ciprusi török EP-képviselőjelöltnek.

A német taz.de beszámolója szerint a 45 éve, 1963-ban, a britek távozása után török északi- és görög déli-Ciprusra szakadt szigeten, az akkor 4 éves Kızılyürek most a Ciprusi Egyetem professzoraként akar az EU-n keresztül végleges változást elérni.

A taz.de szerint ebben a német-francia megbékélés mintájára tető alá hozott görög-török megbékélés elősegítését jelölte meg legfontosabb feladatának. Ugyanakkor kiemelte, single issue jelöltként a ciprusi görögök között törökként esélye nem lenne, kampánya ezért nagy részben a közös ügyekre épült

Ezek közé tartozik az oktatás minőségének emelése és szociális kérdések. Ugyan Kızılyürek alapvető bázisa a 80.000, szavazásra jogosult délen lakó ciprusi török, arról is beszámolt, sok barátot szerzett a görög radikális baloldalon, és a szociáldemokraták között.

Az Európai Parlamentnek egyébként még akkor sem hivatalos nyelve a török, ha Cipruson, mint EU-tagállamban az, így Kızılyüreknek például ezzel is lehet majd dolga.

Budapest Helyt adott a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi állásfoglalásának a Nemzeti Választási Iroda (NVI), így Szél Bernadett és Hadházy Ákos vasárnap este jelen lehetnek az NVI azon helyiségeiben, ahová a szavazóköri adatok beérkeznek, és ahol összesítik azokat – írta ki Facebook-oldalára Szél Bernadett.

A politikus még tegnap tett ki egy bejegyzést, amely szerint Hadházyval közösen azzal a kéréssel fordultak Pálffy Ilonához, a Nemzeti Választási Iroda elnökéhez, hogy vasárnap este személyesen jelen lehessenek a szavazatok összegzésénél. A képviselők azt szeretnék látni, hogyan születik meg a választások végeredménye. Az NVI pedig ígéretet is tett arra, hogy betekinthetnek az informatikai rendszer működésébe.

„Az elmúlt években sajnos jelentősen csökkent a választások tisztasága iránti bizalom, különösen a tavalyi országgyűlési választás után érkezett sok jelzés arról, hogy főleg kisebb településeken rendszerszerűek voltak a visszaélések. Megfelelő számú ellenzéki delegált hiányában ezek feltárása nagy nehézségekbe ütközne még akkor is, ha a hatóságok nem próbálnák elhúzni az eljárásokat.”

– tette hozzá a bejegyzésben Szél.

Bár a választási eljárási törvény nem nevesíti kifejezetten a képviselőket, mint akik megfigyelőként jelen lehetnek a szavazatszámlálásnál, az Országgyűlésről szóló törvényben megfogalmazott általános ellenőrzési jogkör álláspontjuk szerint kiterjed erre is. Szél hangsúlyozza, tevékenységükkel a választási szervek munkáját nem kívánják zavarni, és mivel függetlenek – nem érdekeltek az EP-választáson –, tevékenységüket pártatlanul végezhetik.

A képviselők a TASZ jogi állásfoglalására hivatkozva azt kérték az NVI elnökétől, hogy a nemzetközi megfigyelőkre vonatkozó szabályok szerint kezeljék őket.

A többi párthoz hasonlóan a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is lezárta EP-kampányát, méghozzá egy kissé rapszodikus hangvételű poszttal.

Mint írják: könnyűnek ígérkezett a választási kampány, a tervük az volt, hogy „felülmúlhatatlan ígéretekkel” söprik majd le a többi ellenzéki pártot. Csakhogy hiba csúszott a mestertervbe:

„De aztán a többi párt keresztül húzta a számításainkat. Megígérték, hogy megvédik Magyarországot a bevándorlóktól (nincsenek), hogy ugyanannyit fogunk keresni, mint Nyugat-Európában (egy nap múlva omlana össze a gazdaság), hogy a nyugdíj is ugyanannyi lesz (két nap múlva omlana össze), meg hogy oktatásra meg egészségügyre költjük az EU-s pénzt (nem lehet).”

Kampányukat így teljes csődnek minősítették, mert

„nem sikerült nagyobbat kamuznunk, mint a többieknek.”

Jobb híján így azt javasolják, hogy a választópolgárok arra a pártra szavazzanak, amely a legtöbb olyan dolgot csinálta az elmúlt években, aminek volt is valami értelme.

„Szóval ránk.”

A teljes bejegyzés itt olvasható:

la valetta, málta A máltai választás feltehetően nem hoz túl sok izgalmat. Az apró szigetországot teljes hegemóniában irányítja a baloldali S&D pártcsaládhoz tartozó Munkáspárt, és nagyhatalmú első embere, Joseph Muscat, aki akár kétharmadot is szerezhet az EP-választásokon.

Muscat viszont nem az a klasszikus egyenlősítő szociáldemokrata. Sokkal inkább hisz az anarchokapitalista és libertárius vívmányokban. Az EU például nagyon haragszik rá és pártjára is, ugyanis Málta a szabályozatlan kriptovaluták és máshol tiltott online szerencsejáték Mekkája is, ezeket pedig Brüsszel szeretné szabályozni.

Ami még ennél is jobban fogy Máltán, az a nekünk is ismerős letelepedési-kötvénybiznisz keretében kiadott EU-s útlevél.

A miniszterelnök és felesége egyébként rendszeresen szerepel a nemzetközi hírekben különböző korrupciós ügyei miatt. Washington akkor haragudott meg igazán rá, amikor kiderült Ali Szadr pénzmosással és az Irán-ellenes szankciók megszegésével vádolt üzletember, Muscat jó barátja, börtönbe került New Yorkban, és kiderült róla, nemcsak letelepedhetett Máltán, de még egy magánbank alapítására is engedélyt kapott.

Muscat kampánya azonban kifejezetten a toleranciára, sokszínűségre épít, annak ellenére, hogy éppen ő volt az, aki elutasította az Aquarius menekültmentő hajó befogadását akkor, amikor Matteo Salvini olasz belügyminiszter 2018 nyarán kitiltotta azt az olasz kikötőkből.

Azóta Máltán azért viszonylag sok bevándorló vetette meg lábát, ezzel felkorbácsolva az idegenellenességet is. Muscat most erre próbált meg reagálni.

Ugyanis Muscat pártjának „nem vagyunk különbözőek” témájú reklámja egyébként pontos másolata a dán TV2 hasonló témájú 2017-es szpotjának is, azzal a különbséggel, hogy utóbbi filmecske végén nem takarja ki egy miniszterelnök az összes, egymásra találó honpolgárt.

Románia A jövő héten megalakuló Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) frakciónak nem lesz már tagja az azonos nevű, a szociáldemokratákkal koalícióban kormányzó ALDE-párt – jelentette Guy Verhofstadt, a pártcsalád frakcióvezetője az Europafm-nek adott interjújában.

Verhofstadt azzal indokolta román ALDE kirúgását, hogy szerinte a párt „olyan törvényeket hagy jóvá, amelyek legyengítik a korrupció elleni harcot, veszélybe sodorják a jogállamot, és amelyek egyes politikusok érdekeit követik, nem pedig az állampolgárokét”. Emellett szerinte „nem gyakorolják az olyan liberális értékeket, mint amilyen a jogállam. Inkább a szocialista vezetés személyes érdekeit védik, úgy tűnik, ez fontosabb számukra, mint a törvények uralma, a szólásszabadság és a korrupcióellenes harc.”

Verhofstadt beszédes gesztust tett azzal, hogy a román ALDE helyett az ellenzéki USR-PLUS párt kampányzáró rendezvényén vett részt  Bukarestben, ahol bejelentette, hogy az európai liberálisokat, progresszív erőket, centristákat, és az Emmanuel Macron francia elnök által irányított, a Köztársaság lendületben (REM) nevű mozgalmat magába foglaló, újonnan létrehozandó  képviselőcsoportba várják a Dacian Colos volt kormányfő vezette USR-PLUS szövetség leendő EP-képviselőit is.

(Transidex)

besztercebánya, szlovákia Peter Pellegrini miniszterelnök délután adta le szavazatát, majd ezután rövid nyilatkozatot adott az őt eseményre elkísérő szlovák sajtónak is. Ebben hangsúlyozta, pártja a Smer SD, „elkötelezetten EU-párti erő”, ugyanakkor továbbra is erősek az országban az euroszkeptikus hangok (itt Kotlebára és pártjára az L’SNS-re gondolt).

Pellegrini szerint azonban a mai választás mégis az Európát igenlő erők győzelmét fogja elhozni. Pellegrini reméli, megtörthető idén Szlovákiában az a jelenség hogy „negatív rekordereknek” számítanak az EP-választási részvétel szempontjából.

Erre egyelőre azonban csak néhány jel utal, ilyen például, hogy a nyitrai és besztercebányai körezetekben nagyobbnak számít a részvétel, mint 5 évvel ezelőtt.

A Progresszív Szlovákia Mozgalom, amely Caputová személyében az elnököt is adja, a legtöbb mérés szerint 10% alatt maradt, de a legutolsó, pulbikált közvélemény-kutatás szerint szorosan harmadikak a liberálisok Kotlebáék mögött, okozhatnak tehát még komoly meglepetést.

Ugyanúgy, ahogyan a Híd-MOST magyar-szlovák párt is, amelyet ugyanez a felmérés 1 helyes, bejutóra mért, a felmérések többsége szerint azonban Bugár Béláék is kieső helyen tanyáznak.

Az AKO.sk pár napja publikált felmérése / Kép: Átlászó Világtérkép

prága Egyes csehországi információk szerint azonban többen mentek el, mint 2014-ben.

A hivatalos eredmények kiszivárogtatása az azokat gyűjtő Statisztikai Hivataltól vasárnap estig a cseheknél egyébként illegális, de ha valaki mégis megteszi, nem jár különösebb szankcióval. Amúgy már a szavazatok 84%-át összeszámolták.

Fotó: Informační servis Respektu, Twitter

A magyar miniszterelnök igen vehemensen vetette bele magát a mozgósításba.

Reggel egy, a megyei lapokon is átsöprő Magyar Nemzet interjúval buzdított szavazásra, délután pedig már egy kedélyes videót osztott meg Facebook-oldalán, ahol megnézhetjük, milyen is az, amikor maga Orbán Viktor ül a telefonközpontban, és voksolásra kapacitál.

A miniszterelnök feltartott mutatóujjal hangsúlyozza: lehet, hogy sokkal nagyobb tétje van ennek a választásnak, mint azt gondolnánk, és arra is figyelmeztet, hogy

„a most leadott voksokon fogunk állni öt éven keresztül.”

Nem véletlen, hogy a Fidesz ekkora elánnal mozgósít: a magasabb részvétel ugyanis nekik kedvez, mert megemeli a mandátumszerzéshez szükséges szavazatok számát.

Az EP-választásokon Magyarországon jellemzően alacsony, és folyamatosan csökken  a részvételi arány: 2004-ben 38,5, 2009-ben 36,3, 2014-ben pedig mindössze 29 százaléka voksolt a választópolgároknak.

2004-ben a mandátumszerzéshez szükséges 5 százalékos határ átlépéséhez valamivel kevesebb, mint 154 ezer szavazat volt szükséges. 2009-ben már csökkent a részvételi arány, az 5 százalékos küszöb eléréséhez elég volt 145 ezer voks. 2014-ben pedig mindössze 115 ezer szavazattal be lehetett jutni az Európai Parlamentbe – ez akkor 6 pártnak sikerült (Fidesz-KDNP, Jobbik, MSZP, Demokratikus Koalíció, Együtt-PM és LMP).

Budapest, Széll Kálmán tér „Elpirult” a Széll Kálmán tér egy része szombaton, ahol Vajnai Attila, az Európai Baloldal elnöke és Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő szervezett flashmobot

„Vörös Vonalak Európában”

címmel.

Azért gyűltünk ma össze, hogy megmutassuk mindannyiunknak, hogy hol vannak azok a „vörös vonalak” amiket ebben az országban nem lenne illő átlépni – mondta Szanyi Tibor, az MSZP-Párbeszéd listájának második helyezettje, miután mindenkit köszöntött „itt, a Moszkva téren”.

Szanyi kitért rá, nem akarják, hogy „Magyarország egy olyan hétfőre ébredjen”, ahol tovább hömpölyög a korrupció, és amikor tovább „feszül és ránk szorul” az energiaszegénység.

Az MSZP és az Európai Baloldal aktivistái a tér kövére ragasztott vörös vonallal szimbolikusan megjelenítették azt a határt, amelyhez szerint mára elért az orbáni politika, és amelyet nem szabad átlépni. (A vonal túloldalára Orbán neve mellett Strache, Le Pen és Salvini került még rá). A jelenlévő szimpatizánsok pedig gondosan ügyeltek is arra, hogy a leragasztott csík másik oldalán maradjanak, és ne lépjék át az immáron nem csak lélektani határt (bár az egyik háromlábú mikrofonállvány támasztéka a videó tanúsága szerint jelentősen átlógott).

Szanyi azt mondta, amellett, hogy a jelenlévők nem lépték át a vonalat, azt akarják, hogy „Magyarország egyetlen polgára se lépje át azt”, ezért kell az MSZP-Párbeszéd listájára szavazni.

„Ma és holnap, majd utána minden nap fogunk húzni nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. Mi a béke, az együttműködés oldalán, a baloldalon vagyunk, míg a vörös vonal jobb oldalán Orbán, Strache, Le Pen és Salvini, akik gyűlöletet terjesztenek” – tette hozzá Vajnai Attila.

Vajnai beszélt arról is, hogy Nemzeti Választási Bizottság elutasította a Mi Hazánk Mozgalom rasszista választási reklámfilmje miatt benyújtott kifogását.

athén, görögország Alekszisz Tsziprasz kormányfő bejelentette, ha régóta népszerűtlen koalíciója, az eredetileg baloldali Sziriza elveszíti a vasárnapi EP-választásokat a jobboldali vetélytárs Nea Demokratíával szemben, akkor akár előrehozott választás is következhet az országban.

Miután minden felmérésben kikapna az ország hitelezőivel és a megszorításokkal 2015-ben végül megegyező, eredetileg baloldali kormánypárt, Tsziprasz a tegnapi beszédében utalt erre. Így próbálta mozgósítani, felrázni támogatói azóta a pártból kiábrándult részét.

„Vasárnap az emberek talán nem kormányt választanak majd, de szavaznak egy sor olyan poltikai intézkedésről, amelyek az elkövetkező években az ország kormányzását jellemzik majd […] Ha ezeket az emberek elutasítják, minden lehetőség elképzelhető”

-mondta Tsziprasz

Tsziprasz abban reménykedhet, hogy a Szirizát ezek a választók esetleg majd a „kisebbik rossz”-nak tartják majd a jobboldallal szemben, amely 2014 folyamán, Antonisz Szamarasz miniszterelnök alatt egyszer már belebukott az EU és IMF által az országra erőszakolt megszorítócsomag által okozott válságba.

Most azonban új, karizmatikus vezető, Küriakosz Mitszotakisz vezetése alatt indult a jobboldal újból harcba a brüsszeli helyekért.

(The Guardian)

Budapest, kunigunda útja Hadházy Ákos, a tüntetés kezdeményezője kezdésként az európai ügyészségért folytatott aláírásgyűjtésről beszélt, ezzel kapcsolatban elmondta, hogy

május 31-én fogják összeszámolni az aláírások végleges mennyiségét.

Az aláírások aktuális élszámáról csak annyit mondott – mivel nem akart saccolni: „Nagyon-nagyon sok”. Ezért tulajdonképpen már elérték, amit szerettek volna, mivel „nagyon-nagyon sok” aláírást szerettek volna gyűjteni.

Hadházy a Strache-botrányra reagálva azt mondta, szeretett volna meghívni egy meglepetésvendéget, aki mindenkinél többet tud a média feletti irányításról, ezért hívott volna „egy félnáci balféket, aki nem rég még alkancellár volt, de állítólag vadászidény van Ausztriában, így nem tudott jönni”.

Mint mondta, gyakran kapja meg azt a kérdést, hogy mi fog történni, ha meglesznek az aláírások.

„Az, ami akkor is, ha 750 ezer lesz, vagy 1,2 millió: hogy ennyi ember kiállt egy ügyért, és ez óriási dolog”

– mondta.

Arra is kitért az országgyűlési képviselő, hogy ha az EU „átmegy a saját IQ tesztjén”, és rájön, hogy kell ellenállni annak a fertőzésnek, amit saját maga termel ki, „az a bizonyos nemi szerv ott lesz a Fidesz hátsójában” – utalt saját, decemberben a budai Várban elmondott beszédének sokat idézett egysorosára.

A holnapi nap akkor is vereség lesz Hadházy szerint, ha az ellenzék nyer; az igazság és a demokrácia veresége lesz a kormánypropaganda ellen.

prága A cseh választási hatóságok a kétnapos szavazás eredményeit a britekhez hasonlóan csak vasárnap, késő este hozzák majd nyilvánosságra, jelenleg csupán néhány részvételi adatot ismerhetünk meg.

A cseh köztelevízió szerint kiugróan magas volt a részvétel Prága 4.-ik és 6.-ik kerületében, előbbiben 30-35% közötti, utóbbiban 40%. Az összes szavazó harmada viszont a morvaországi Brnoból, egy másik nagyvárosból jött.

(CT24)

Budapest, kunigunda útja Hajnal Miklós, aki igazi híreket vitt be nemrég a köztévé híradójába, elmondta, ha minden ellenzéki politikus kihasználja a köztévében rendelkezésére álló időt, akkor is összesen fél óra valódi híreket láthattak volna a nézőt, miközben naphosszat ömlik rájuk a propaganda.

A momentumos politikus azzal folytatta, hogy az EU-s pénzek megmentését tűzték zászlajukra, ezért pedig folyamatosan, nap mint nap küzdeni kell.

A valódi politikai munka az, hogy dolgoznak, kiállnak ügyekért, aláírást gyűjtenek- mondta Hajnal -, és szerinte még sok ilyen ügyet kell vinni.

A híradóról Hajnal elmondta, hogy a közmédia nem működhet így tovább. Beszélt a kampány során beadott népszavazási kérdéseikről, amelyek jelentősége az, hogy a következő választások előtt lesz-e valódi verseny.

lettország, riga Ez a balti országban kifejezetten jó erdeménynek számít mozgósítás szempontjából, hiszen 2014-ben ilyenkor még csupán a választók 18%-át érdekelte az EP-választás az 1,4 milliós országban, a végleges részvételi arány pedig 30% volt.

Most a kormányzó jobbközép-nacionalista erők az eleddig a kormányzásból kirekesztett, de egyre feljebb törő, orosz kisebbségi Harmónia Párt is jó eredményekre számíthat majd, miután meglepetésre megnyerték a 2018 október lett parlamenti választást.

Az urnák itt magyar idő szerint este 9-kor zárulnak majd.

(LSM.lv)

Budapest, kunigunda útja Herczeg „magyar európai dizájner és civil aktivista” címmel mutatkozott be Hadházy tüntetésén, majd azokhoz szólt akik még bizonytalanok politikai véleményükben. Nekik szerinte végre el kell dönteniük: „világosságot vagy sötétséget; a jót, vagy a gonoszt” választják-e.

Herczeg Zoltán felszólalása az MTVA előtti tüntetésen, Budapesten, 2019 május 25-én. / Fotó: Mérce

Szerinte Magyarországon „nincs már jobb- és baloldal” és ha a civilek a „szeretetet választják”, „meg tudják majd dönteni a Gonoszt!”

Éppen ezért segített ő, „fél év alatt, ezer aláírást” gyűjtött össze Hadházy Ákos ügyészséges kezdeményezéséhez.

„Elég volt a lopásból […] a néphülyítésből, […] és az egész fideszes bűnbandából!”

– jelentette ki. Majd hosszasan olvasta fel a magánnyugdíj-pénztártól a lakhatáson át a szociális tűzifáig, „ősi kastélyaink”-ig és a Budai Várig, mi mindent „vettek el” a társadalomtól a fideszesek.

Budapest, kunigunda útja Nagy Navarro Balázs, a közmédia egykori dolgozója követte a színpadon Márki-Zay Pétert a Kunigunda útján. Úgy fogalmazott: „holnap Európában biztos, hogy győzni fogunk, mert azok az erők, akikhez Orbán Viktor csatlakozni próbál, mindenképpen kisebbségben maradnak”.

Felidézte saját 2011-es kirúgását -amely után annak idején éhségsztrájkba kezdett a közszolgálati médiában történt változások elleni tiltakozásul – valamint a közmédia állapotának leépülési folyamatát is.

Navarro szerint szimbólum volt mindig is a Kunigunda, de mára már mindenki számára egyet jelent a hazugsággal, a hírhamisítással. Sikernek nevezte, hogy eljutott az Európai Ügyészség híre a választókhoz a hírhamisítás ellenére is -utalva arra hogy a Závecz Research kutatása szerint A Fidesz-szavazók 41 százaléka szerint csatlakozni kellene az Európai Ügyészséghez.

Budapest, kunigunda útja A hódmezővásárhelyi főpolgármester sok más ügy mellett kiállt a közös, EU-s határvédelem és fő szerve, a Frontex mellett, és hozzátette, szerinte Magyarországra csak Orbán Viktor telepített be „migránsokat”, még hozzá „bűnözőket és terroristákat” a letelepedési kötvényprogramon keresztül.

Márki-Zay ezenkívül felhívott mindenkit, az őszi önkormányzati választásra az egész országban teljes ellenzéki összefogás kell, a vasárnapi EP-választásokon pedig minden ellenzékinek részt kell vennie:

„Kérem, hogy senki ne csüggedjen azon, hogy a pártoknak nem volt elég ereje és anyagi erőforrása, hogy a Fidesz kampányával szembeszálljon”

Majd azt mondta, a Jobbikra, az MSZP-re, a DK-ra és az LMP-re adja le mindenki a szavazatát. Beszéde végén átadott Hadházynak 193 újabb, hódmezővásárhelyi aláírást az európai ügyészséghez való magyar csatlakozásról kiírandó népszavazási kezdeményezéshez.

Győr Egy fehér furgonnal közlekedő társaságot kaptak rajta azon, hogy Győrben sorban szedik le és tüntetik el az ellenzéki plakátokat. A szocialisták szerint a több mint 40 MSZP-s hirdetést begyűjtő különítmény fideszes megrendelésre cselekedett.

Az esetről Pollreisz Balázs, az MSZP győri elnöke számolt be a Facebookon, valamint a Népszava is beszámolt róla.


Pollreisz elmondása szerint az elmúlt hetekben rendszeressé vált, hogy az MSZP-Párbeszéd plakátjai eltünedeztek a hirdetési felületekről, legutóbb pedig lakossági bejelentésekből értesült arról az MSZP győri irodája, hogy egy fehér furgon „nyeli el” sorra a szocialisták plakátjait.

Péntek éjszaka aztán MSZP-s plakátragasztók érték tetten a tépkedőket: az aktivisták arra lettek figyelmesek, hogy egy Fidesz-matricás furgonból öt ember ugrik ki, és nekiáll leszaggatni a ragasztótól még nedves hirdetéseket.

Az MSZP-s aktivisták szóváltásba keveredtek a tépkedőkkel, ezért Pollreisz, aki maga is a helyszínen tartózkodott, kihívta a rendőröket, a rendőri intézkedés során pedig kiderült, hogy a furgon rakterében több tucatnyi plakát mellett 41 darab, letépett műanyag MSZP-Párbeszéd hirdetőtáblát is találtak. A rongálás miatt az Pollreisz ott helyben feljelentést tett.

Pollreisz a videóban azt is elmondja, hogy az intézkedés során a furgonos csapat tagjai azt is elárulták nekik, hogy ők maguk Fidesz-aktivisták, és „felsőbb utasításra” szedték le a plakátokat.

A letépett, megrongált táblákat már nem tudták visszahelyezni, a helyi szocialisták ezeket  – mint a fenti videón is látszik – újrahasznosították: a 41 táblát győri irodájuk környékén állították fel, hogy ezzel is emlékeztessenek a történekre.

Az MSZP győri elnöke szerint bűncselekmény miatt indulhat nyomozás, mivel az okozott kár meghaladta a szabálysértési felső határértéket, vagyis az 50 ezer forintot.

Csütörtökön egyébként egy MSZP-s aktivista bukott le, amikor éppen az LMP plakátjait szedte le Budapesten: akkor Ferenczi István LMP-s aktivista vette észre az utcán, hogy az MSZP és Gajda Péter kispesti polgármester rendezvényeit fotózó Erdős László az éj leple alatt több LMP-s választási plakátot leszedett.

 

Budapest, kunigunda útja A tüntetésen megjelent és felszólal Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester és Herczeg Zoltán divattervező is.

 

A Mérce a helyszínről élőben közvetít:

Toronymagasan mozgósít a Fidesz a Facebookon – derül ki a Médianéző Központ legfrissebb kutatásából, amely a pártok mozgósítási potenciálját vizsgálta az EP-kampány utolsó két hetében, 2019. május 11. és 24. között.

Az ellenzéki pártok közül a Demokratikus Koalíció váltja ki a legtöbb aktivitást a közösségi médiában, a Jobbik és az MSZP kampánya viszont összeomlani látszik.

A kutatás szerint a kampány legintenzívebb, mozgósító időszakában a Fidesz tudta a legtöbb embert aktivizálni. A vizsgált időszakban az összes, 1,1 millió interakció 59 százalékát, vagyis 643 ezer reakciót a kormánypárt generálta a Facebookon.

Ezzel a Fidesz messze kiemelkedik a pártok mezőnyéből.

Az ellenzéki pártok közt a DK viszi a prímet: nem csak megőrizték előnyüket a többiekkel szemben, de még növelni is tudták. Az összes interakció 17 százaléka volt az övék (ami 182 ezer reakciót jelent – messze elmaradva tehát a Fidesztől).

A harmadik helyen viszont a Párbeszéd végzett – ami már csak azért is izgalmas, mert jóval kisebb pártról beszélünk, mint mondjuk a Jobbik, vagy a Párbeszéddel épp kötelékben mozgó MSZP. A Médianéző Központ szerint az, hogy a Párbeszéd 93 ezer reakcióval (ez az összes interakció mindössze 8 százaléka) megszerezte a harmadik helyet, elsősorban nem az ő sikerüknek, hanem a többiek kudarcának tudható be.

A magát fiatalos, modern pártként bemutató, fiatalokat célzó Momentum mindössze 35 ezer reakciót tudhat magáénak, az LMP pedig összesen 7 ezer reakcióval a lista legvégén kullog a közösségi médiában.

A Facebook-verseny nagy vesztesei viszont egyértelműen az MSZP és a Jobbik. Utóbbi sokáig stabil dobogósa volt a pártrangsornak, mostanra viszont felére esett vissza az általuk generált reakciók száma (68 ezer).

A szocialisták korábban sem igazán bizonyultak Facebook-huszároknak, a véghajrában viszont a Jobbikkal állnak holtversenyben.

Külön érdemes kiemelni, hogy a két pártnak nem hogy nem sikerült a kampányidőszakban növelnie követői számát,

de folyamatosan iratkoznak le hivatalos Facebook-oldalaikról.

A Médianéző Központ által vizsgált időszakban nem volt olyan nap, hogy a Jobbikot ne hagyták volna el követők, átlagosan naponta 67 felhasználót vesztett a párt. A szocialisták napi tíz követőt vesztettek.

Az elemzés a Fidesz, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarország, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom, a Lehet Más a Politika és a Jobbik Magyarországért Mozgalom hivatalos Facebook-oldalaihoz kapcsolódó interakciókat (kedvelés, megosztás, komment) vizsgálta 2019. május 11. és 2019. május 24. között.

Via MTI

prága Az alacsony részvétel miatt nem szomorkodna mindenhol az ellenzék: becslések szerint például Csehországban – ahol a szavazás kétnapos – a 20% körüli részvétel egyenesen a szétaprózódott ellenzéket hozná remek helyzetbe.

Andrej Babiš raádásul amiatt is aggódhat, hogy a sokáig totális favoritként számontartott kormánypárt, a névleg a liberális pártcsaládba tartozó ANO a választás előtti héten nagyarányú, ötvenezres tömegtüntetéssel nézett szembe Prágában.

A tilakozók szerint Babiš totálisan leépíti a cseh jogállamot és demokráciát, támadja a független médiát. Kormányzása alatt pedig korrupciós vizsgálatot indított ellene a Tiborcz Istvánt is vizsgáló Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amely Csehországban a rendőrség Babiš elleni vádemelésével végződött. Ez indította el az újabb tiltakozáshullámot.

Ugyan az európai ügyek iránt mutatott érdeklődés rendszeresen nagyon kicsit az országban, a belpolitikai fejlemények miatti proteszt-szavazás itt is olyan jelenség lehet, amely eldönti a választást.

Ebből jelenlegi mérések szerint a régi baloldal helyére kerülő új erő a cseh Kalózpárt (Piráti) profitálhat. A párt elnöke Ivan Bartoš 2014-ben már vezetett kalózpárti EP-listát, az akkori, kiábrándító eredményeik után azonban csak annyit mondott:

„Rámentem a whiskyre, mint Zeman [elnök] a becherovkára.”

Most valószínűleg nem bánatában, hanem örömében tehet majd így az egyre relevánsabb liberális párt listavezetője, hiszen az ANO után másodikak a felmérésekben.

A szociáldmeokraták idén labdába sem rúgnak, az ANO mellett a kitartóan migránsozó szélsőjobboldal vitte el a szavazóikat. A Tomio Okamura által vezetett közvetlen demokrácia (SPD) pártot ugyan belső ellentétek maracngolják, az EP-listájuk élére tett prágai pszichiáter azonban még így is eljuthat Brüsszelbe.

Az Átlátszó Világtérkép csehországi, csata előtti körképét itt lehet elolvasni a további részletekért

Budapest A DK egyelőre nem foglalkozik azzal, hogy a holnapi választás eredményei alapján a legerősebb ellenzéki párttá avanzsálhat – mondta el Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-listájának vezetője szombaton, a párt kampányzáró sajtótájékoztatóján.

Gyurcsány Ferenc felesége rögtön beszéde elején hosszabb távú perspektívába helyezte az EP-kampányeredményeit, és arról beszélt, hogy a választás másnapjától, hétfőtől folytatódik, az ugyanilyen kitartó és határozott munka a párt részéről.

Emlékeztetett, hogy miközben a kampány elején még csak egy mandátumot jósolt a felmérések alapján a Politico a DK-nak, a kampány végén – ugyancsak a brüsszeli lap szerint – már a DK-nak  van legnagyobb esélye az ellenzékből három mandátumot is megszereznie. Dobrev külön sikerként értékelte, hogy egy mandátumot a Fidesztől van esélye megszereznie a pártnak.

A kampány másik nagy eredményének nevezte, hogy a legfontosabb programpontjuk, az Európai Egyesült Államok támogatottsága a legutóbbi Závecz-felmérés szerint már 72 százalékos az ellenzéki szavazók között

„Az orbáni Európa-ellenességnek a DK-féle Európai Egyesült Államok a legerősebb ellenpontja”

– tette hozzá Dobrev.

A kampánnyal kapcsolatban kiemelte, hogy mivel kevesebb lehetőséget kap az ellenzék a kampányolásra más platformokon, ezért tudatosan az online kampányra helyezték a hangsúlyt.

Azt is elmondta, tudatosan úgy döntöttek az elején, hogy a DK nem foglalkozik más ellenzéki pártok belharcaival, megjegyzéseivel. Szerinte a szavazók is látták, hogy a fő ellenfél a Fidesz, ahogyan azt a DK is gondolja.

„Orbán Európában egy vesztes” – mondta Dobrev, amit azzal indokolt, hogy vesztes volt akkor, amikor Tiborcz után nyomozott az OLAF, amikor a hetes cikkelyről döntöttek a Sargentini-jelentés nyomán, majd hozzátette: Orbán vasárnap is veszteni fog Európában, mert azok a szövetségesek, akikhez hozzákötötte magát, elhanyagolható kisebbségben foglalnak majd helyet ez EP-ben.

Dobrev szerint az a választás tétje, hogy „hozzákötjük-e a sorsunkat ehhez a vesztes emberhez”.

Arra az újságírói kérdésre, miszerint ha az EP-választás azt mutatná meg, hogy a DK a legerősebb ellenzéki párt, az hogyan befolyásolná a felkészülést az önkormányzati választásra, Dobrev diplomatikusan annyit felelt:

„Szerintem most, szombaton, alig pár órával az urnanyitás előtt nincs olyan ellenzéki erő, aki ennél többre gondolna, minthogy most vasárnap a lehető legtöbb szavazót vigyen el, ezeknek a kérdéseknek egyszerűen nincs aktualitása.”

A teljes sajtótájékoztató visszanézhető a Mérce közvetítéséből:

pozsony, szlovákia A SME.sk arról ír, eddig szinte senkit nem mozgatott meg az EP-választás az országban, nyoma sincsen az elnökválasztáson tapasztalt hirtelen lekesedésnek. A lap tudósítója a kelet-szlovákiai Tőketerebesen a szegregált cigánytelepről is jelentkezett, ahol, éppen a legszegényebbek közül, a voksolás szinte senki nem mozgatott meg.

Az északi Turócszentmárton 9-es körzetéből származó adatok is jellemzőek, 13 óráig ott 673 regisztrált szavazóbol csupán 80 jelent meg.

Eddig azonban még a leggazdagab pozsonyi, külvárosi kerületek szavazókörei is eléggé konganak.

A választás valószínűleg a nacionalista, de nevében szociáldemokrata kormánypárt, a Smer, és a még sokkal nacionalistább, Marian Kotleba vezette Mi Szlovákiánk között fog minden valószínűség szerint eldőlni, míg az ellenük szavazó liberális és jobbközép pártok táborai szinte semmiféle életjelet nem mutattak eddig.

Mindezek ellenére Maroš Šefčovič a kormánypárt EP-listavezetője és volt energiaügyi európai biztos, mivel az idei EP-választások tétje szerinte igenis nagy, megnövekedett részvételre számít az országban.

(SME.sk)

Márki-Zay Péter is aktívan szavazásra buzdít az utolsó napokban – olyannyira, hogy ma délután fel is szólal a Hadházy Ákos által szervezett kampányzáró demonstráción, amelyet az immár hagyományosnak tekinthető helyszínen, a Kunigunda útján, az MTVA székháza előtt tartanak majd (és amiről a Mérce is tudósít majd).

De Márki-Zay a Facebook-oldalán is igyekszik aktivizálni a választópolgárokat. Legutóbbi posztjában például ezt írja:

„Szavazzon az alábbi pártok közül az Önnek legszimpatikusabbra:

  • Jobbik
  • MSZP
  • DK
  • LMP
  • Momentum”

Ami egyből szembetűnik, az az, hogy Márki-Zay lefelejtette az MSZP mellől pártszövetségesét, a Párbeszédet (pedig a közös lista 4. helyén az a Jávor Benedek van, aki nem mellesleg az egyik legismertebb és legtevékenyebb EP-képviselő volt az előző ciklusban).

De még ennél is érdekesebb, hogy Márki-Zay mindössze 5 pártot ajánl. Pedig 9 párt és pártszövetség van összesen a listán.

Értelemszerű, hogy az ellenzéki összefogás egyik szószólójaként Márki-Zay nem ajánlja a Fidesz-KDNP szövetséget, és ha eltekintünk attól is, hogy a Jobbikból kiszakadt, erősen szélsőjobboldali, de ki tudja, miből finanszírozott Mi Hazánk Mozgalom is szerepel a listán, mint ahogy az utóbbi években már kifejezetten fideszes szólamokat pengető Magyar Munkáspárt is, az különösen feltűnő, hogy Márki-Zay a Magyar Kétfarkú Kutyapártot sem említi – hovatovább Hódmezővásárhelyen volt olyan kutyapártos aktivista, aki olyan intenzitással kampányolt mellette, hogy végül elbocsájtották a kórházból, ahol beteghordozóként dolgozott.

Nem tisztünk sem a Magyar Munkáspárt, sem a Mi Hazánk Mozgalom, vagy éppen a Magyar Kétfarkú Kutyapárt védelme. De egy demokratikus választáson, még akkor is, ha a szavazókat valami (mondjuk a Fidesz-KDNP) ellen mozgósítjuk, talán érdemes megemlíteni, hogy a választópolgárok milyen pártokkal találkozhatnak majd a szavazólapon.

A poszt itt olvasható:

Itt van a nyakunkon a Nagy Nap, a magyarországi EP-választások napja, de még mindig túl sok a megválaszolatlan kérdés, amit eddig nem mert feltenni a voksolással kapcsolatban? Semmi gond, mint azt lentebb már megírtuk, nincs ezzel egyedül, de ami még jobb, mi segítünk is.

A választásokon való részvételének helye alapvetően attól függ, hogy rendelkezik-e magyarországi lakcímmel. A választásokon elsődlegesen mindenki a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat. Az EP-választás esetében is vannak azonab különböző lehetőségeink, ha máshol (másik szavazókörben) szeretnénk szavazni, illetve ha valaki fogyatékossággal él vagy mozgásában korlátozott.

Az uniós parlamenti szavazással kapcsolatban máris van itt egy fontos különbség (például egy országgyűlési választáshoz képest), mégpedig az, hogy az EP-választás esetében lehetséges a külföldi lakóhely szerinti jelöltekre szavazni: amennyiben valaki nem a magyarországi pártlistákra kíván szavazni, hanem a külföldi lakóhelye szerinti jelöltekre, úgy a fogadó állam jogszabályai szerint kérheti, hogy vegyék fel az adott uniós tagállam névjegyzékébe. Ebben az esetben a Nemzeti Választási Iroda a magyarországi névjegyzékből törli, kizárva ezzel a kettős szavazás lehetőségét.

Külhoni magyar állampolgárként – választási regisztrációt követően – szavazatunkat a korábban megküldött szavazási levélcsomagban leírtak szerint adhatjuk le.

Az egyéb szavazási lehetőségek túlnyomó többségére – így az átjelentkezésekre és a határon túli, illetve akadálymentes szavazásra – való regisztráció határideje ugyan már lejárt, mozgóurnát azonban egészen holnap délig lehet igényelni online a Nemzeti Választási Iroda honlapján, papíralapon személyesen vagy levélben is, ez esetben a a helyi választási irodában vagy a szavazatszámláló bizottságnál.

Ha esetleg abban bizonytalan, hogy az ön lakcíme, melyik szavazókör részét képezi, az alábbi oldalon megkeresheti bármelyik megye, település vagy fővárosi kerület szavazóköreit.

Az alábbi listában a szavazásra kijelölt magyar külképviseleteket látja.

A szavazáson induló, listát állító pártok névsorát már mindenki kívülről fújja, de ha esetleg kíváncsi a kilenc listára, itt egy helyen találja mindet.

A jelenleg szavazásra jogosultak száma egyébként az NVI honlapja szerint 8 008 353 fő, ebből a belföldi szavazókörökben szavazók száma 7 872 738 fő.
Ha fentiek után is maradt kérdése, a Nemzeti Választási Iroda honlapján bizonyosan talál rá választ.

Megkezdődött az amerikai földrész magyar külképviseletein az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választása, helyi idő szerint szombat reggel.

Összesen 1313-an voksolhatnak Amerikában.

Az EP-választáson az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt szombaton lehet szavazni Magyarország külképviseletein, helyi idő szerint 6 és 19 óra között. A külképviseleteken azok a magyar állampolgárok adhatják le voksukat, akik magyarországi lakhellyel rendelkeznek, a választás napján külföldön tartózkodnak, valamint május 17-éig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe és jelezték, hogy mely városban kívánnak szavazni.

Az első szavazóhelyiségek Argentínában (Buenos Aires), Brazíliában (Brazíliaváros és Sao Paulo), és Uruguay-ban (Montevideo) nyíltak meg, egy órával később, közép-európai idő szerint délben nyílik meg a szavazókör Chilében (Santiago de Chile), a kanadai Ottawában és Torontóban, az egyesült államokbeli Washingtonban, New Yorkban és Miamiban, valamint Kuba fővárosában, Havannában.

További egy óra múlva – közép-európai idő szerint 13 órakor – nyílik a szavazóhelyiség az egyesült államokbeli Chicagóban és Houstonban, Quitóban (Ecuador), Bogotában (Kolumbia), Mexikóvárosban, Panamavárosban (Panama) valamint Limában (Peru).

A voksolás az amerikai kontinens nyugati partján – az egyesült államokbeli Los Angelesben és San Franciscóban, valamint a kanadai Vancouverben – közép-európai idő szerint szombaton 15 órakor kezdődik.

Amerikában a legtöbben, 382-en New Yorkban szavazhatnak, Washingtonban 147-en, Torontóban 166-an, San Franciscóban 119-en, Los Angelesben 91-en, Ottawában 75-en, Chicagóban 58-an, Miamiban 50-en, Houstonban 48-an, Vancouverben pedig 39-en.

Buenos Airesben és Sao Paulóban 21-21-en, Mexikóvárosban és Limában 17-17-en, Bogotában 13-an, Santiago de Chilében és Panamavárosban 10-10-en, Quitóban 9-en, Brazíliavárosban 8-an, Montevideóban és Havannában 6-an szerepelnek a névjegyzékben.

(MTI)

A Google Trends Magyarországra vonatkozó adatai alapján legalábbis igen sokan kerestek rá arra, hogy „Eu választás hogyan kell szavazni #magyarország”, 200 ezernél is több keresés futott így, nagyságrendekkel többen kíváncsiak erre, mint amennyien a gyereknapra (az is holnap van), a PSG-re (tegnap kikapott a a Reims-től és még Neymar is lelép a csapattól), Brad Pittre (ezt gondolom, nem kell magyarázni) és Theresa Mayre (aki szintén tegnap lemondott, miután belebukott abba, hogy átvezényelje a briteket a Brexiten).

Az érdeklődés az ország összes megyéjében nagy, a kapcsolódó lekérdezések közt pedig már felbukkannak a jelöltek, a szavazókörök és a „kire lehet szavazni” topik is. Az érdeklődés a téma iránt ma reggel 7 óra körül tetőzött (eddig), további érdekességeket pedig ide kattintva lehet találni.

Az EP-választás előtti utolsó napon minden párt belehúz a mozgósításba.

Az MSZP-Párbeszéd közös sajtótájékoztatóján Tóth Bertalan, a pártszövetség listavezetője felhívta a figyelmet arra, hogy Európa és egyben Magyarország alapvető érdeke, hogy ne a szélsőjobb törjön előre, ezért kell elmenni holnap szavazni.

Jávor Benedek pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes tagállamokban már csütörtökön és pénteken lezajlott voksoláson „az eddigiek alapján egyértelmű, hogy valami nagyon más történik, mint amire számítani lehetett.” A Párbeszéd politikusa szerint látható, hogy nem az euroszkeptikusok, populisták, nem a szélsőjobb tör előre, hanem a baloldal és a zöldek, a nagy kérdés pedig az, hogy „képes lesz-e Magyarország részt venni ebben.”

Ahogy azt mi is megírtuk, Hollandiában a baloldal, Írországban pedig a zöldek szerepeltek a vártnál jobban. Olyannyira, hogy Frans Timmermans szociáldemokratái meg is nyerték az EP-választást Hollandiában, míg a szélsőjobboldali FvD mindössze három mandátumot szerzett. Az íreknél is elég nagy meglepetés volt, hogy a Zöldek, akik nemrégiben még egyetlen mandátumra sem voltak számíthattak, most egyre biztosan, de akár három EP-mandátumra is esélyesek az Írországnak járó 11-ből.

Az MSZP-Párbeszéd sajtótájékoztatóját itt lehet megnézni:

Jakab Péter (Jobbik) is voksolásra buzdított ma délelőtt:

„Vannak olyan országok Európában és a nagyvilágban, ahol kötelező elmenni szavazni, Magyarországon ez csak egy lehetőség. Nagyon szeretném, ha ti állampolgári kötelességeteknek éreznétek, hogy elmenjetek és beleszóljatok a sorsotok alakításába. Már csak azért is, mert Orbán Viktornak pontosan az a célja, hogy ti otthon maradjatok, ti ne politizáljatok, hagyjátok rá az egészet, majd ő ellopja az országot. Én viszont azt szeretném, ha nem Orbán Viktor nyerne holnap azzal, hogy esetleg otthon maradtok, hanem nyerjetek ti és nyerjen ez az ország.”

3390-en jelezték az Európai Unió tagállamaiból, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán a magyar EP-listák közül akarnak választani. A legtöbben német állampolgárok – közölte a Nemzeti Választási Iroda az MTI-vel.

Az EP-választás sajátossága, hogy az unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező tagjai eldönthetik, hogy a magyar EP-listákra vagy az anyaországuk listájára szavaznak.

Az NVI összesítése szerint 3390-en jelezték, hogy a magyarországi EP-listákra szavaznának: a legtöbben, 1263-an a német lista helyett szavaznának a magyarra, mellettük 525 szlovák, 305 román és 261 lengyel állampolgár jelezte, hogy a magyar listákra voksolna a saját országa listái helyett. A többi tagállam állampolgárai közül ennél kevesebben vetették magukat fel a magyarországi névjegyzékbe.

Öt évvel ezelőtt összesen 1625 választópolgár kérte, hogy vegyék fel így a névjegyzékbe, hogy a magyar listákra voksolhasson. Akkor is a németek voltak a legtöbben (579), majd a román (223), szlovák (212), lengyel (130) és brit (100) választópolgárok következtek.

Ugyanez, pepitában: 2437 magyar állampolgár pedig azt jelezte, hogy más, a tartózkodási helye szerinti uniós tagállam EP-listájára akar szavazni. A legtöbben, 1387-en pedig pont a német listák közül választanak.

145-en olasz, 143-an svéd, 134-en spanyol listákra voksolnának, és más államokban is lesz magyar szavazó. Ezeket a választópolgárokat az NVI törölte a magyarországi névjegyzékből.

Ez esetben a csökkenés látványos: 5 évvel ezelőtt még 7703 magyar állampolgár kérte át magát más országba, de már akkor is Németország volt a befutó, 2014-ben 3167-en akartak szavazni a német listákra.

(MTI)

Tényleg gőzerővel mozgósít Orbán Viktor: a Bild és a Hír TV után ma reggel a Magyar Nemzet olvasóit is megörvendeztette iránymutatásával.

A miniszterelnök szokás szerint riogatott egy kicsit:

„Ha az elmúlt években baloldali kormány lett volna Magyarországon, akkor most úgy néznének ki a városaink, mint egyes német vagy francia városok, mert százezrével lennének itt Afrikából vagy a Közel-Keletről érkezett migránsok.”

Majd tett egy – az elmúlt hetek Fidesz-álláspontjához képest azért minimum izgalmas – megjegyzést is:

„Akkor maradunk a néppártban, ha Magyarországnak az az érdeke, hogy ott maradjunk.”

Ami már csak azért is érdekes, mert a Néppárt és a Fidesz viszonya nem túl harmonikus, főleg a magyar kormánypárt felfüggesztése óta, a miniszterelnök pedig az utóbbi időben látványosan közeledett olyan politikusokhoz, mint például Matteo Salvini olasz belügyminiszter, aki épp új szélsőjobbos pártszövetséget gründol az Európai Parlamentben. Május elején Salvini és Orbán Magyarországon borultak össze, miközben a La Stampa olasz napilapban a magyar miniszterelnök még azt hangoztatta, hogy az Európai Néppárt egyre sikertelenebb, és májustól kevesebb mandátuma lesz.

Erre varrjanak gombot a mai Magyar Nemzet olvasói.

Szokatlanul békülékeny hangot ütött meg a miniszterelnök az ellenzékkel kapcsolatban is:

„én méltányolom az ellenzék törekvéseit, sokukban látom a szándékot, hogy hozzátegyenek valamit ahhoz a munkához, amellyel Magyarország helyzetét próbáljuk javítani.”

Aztán persze kifejtette, hogy véleménye szerint a magyar választópolgárok számára miért nem kínál alternatívát az ellenzék:

„Amit az ellenzék erőltet, az Európai Egyesült Államok, a bevándorlás, a gendertémák, hogy a férfi és a nő közötti hagyományos viszonyrendszer változzon meg, hogy a család egy variálható együttélési forma, hogy a nemzet nem más, mint kulturális tévedés, hogy a bevándorlás szép és jó, ezek mind olyan gondolatok, amelyek idegenek a magyar társadalom hatalmas többségének a gondolkodásától. A magyarok nem akarják a soraikat migránsokkal feltölteni, hanem gyerekeket és unokákat akarnak, azt akarják, hogy a kormány ismerje el a családjukért tett erőfeszítéseiket, és védje meg a munkahelyeiket.”

A miniszterelnök szerint vasárnap Európa jövője a tét, és azt is jelezte, hogy a Fidesz-KDNP 7 pontos programja mind a 7 pontjában a bevándorlás megfékezésével foglalkozik (már ez is valami, tegyük hozzá, az elmúlt években a kormánypártok nem igazán erőltették meg magukat, ha programírásról volt szó). Ehhez kérte a választók felhatalmazását, más témákról – mint mondjuk a klímaváltozás vagy a szociális Európa – nem ejtett szót.

Funfact: a Hvg.hu szúrta ki, hogy a korábbi gyakorlathoz hasonlóan a Magyar Nemzetben megjelent interjú végigsöpört a Mediaworkshöz tartozó összes megyei lapon is, méghozzá azzal a kitétellel: „nyilatkozta lapunknak a miniszterelnök.”

A teljes interjú ide kattintva olvasható.

31 politikai párt és mozgalom küzd 13 mandátumért: Szlovákiában is elkezdődött a voksolás.

Reggel 7 órakor országszerte mintegy hatezer szavazóhelyiség nyílt meg, és ezzel kezdetét vette az ország történetének negyedik európai parlamenti (EP-) választása. Este 10 óráig lehet majd szavazni, 4,45 millió szavazásra jogosult szlovák állampolgár és szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező uniós állampolgár járulhat az urnákhoz.

Szlovákiának jelenleg 13 EP képviselője van, ők 2014-ben 8 szlovákiai párt színeiben jutottak be a brüsszeli testületbe. Két magyar van közöttük; a tisztán magyar pártként induló Magyar Közösség Pártja (MKP) listájáról Csáky Pál, a szlovák-magyar vegyespárt, a Most-Híd listájáról pedig Nagy József jutott be akkor – pártjuk mindkettőjüket indítja most is.

Rekordszámú indulóval vág neki Szlovákia az EP-választásnak: a megszerezhető 13 képviselői helyért 31 politikai párt és mozgalom küzd, közülük 21-en állítottak teljes listát, vagyis olyat, amelyen 14 jelölt neve szerepel.

A legutolsó felmérés és elemzői becslések szerint akár nyolc-tíz pártnak is sikerülhet átlépnie a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, négy közülük pedig több mint tíz százalékra számíthat – írja az MTI.

Legutóbb, 2014-ben egyébként Szlovákiában volt a legalacsonyabb a részvételi arány az uniós tagországok közül: mindössze 13 százaléka voksolt a szavazásra jogosultaknak, ami egyben azt is jelentette, hogy már 30 ezer szavazat is elég volt egy képviselői mandátum megszerzéséhez.

Azt MTI azt írja, hogy bár mindeddig soha nem volt 20 százalék fölötti a részvételi arány Szlovákiában, sőt, csökkenő tendenciát mutatott, egyes elemzők szerint idén többen szavaznak majd, mint 5 évvel ezelőtt.

(MTI)

Az európai parlamenti (EP-) választásra való tekintettel a hétvégén rendkívüli nyitvatartás lesz a kormányablakokban, okmányirodákban, hogy a lejárt személyi okmányok helyett újakat igényelhessenek a választópolgárok – szóval mindenki nézze meg, a biztonság kedvéért, hogy érvényesek-e az iratai (vasárnap pedig személyit ÉS lakcímkártyát is vigyen magával).

A nyitva tartó kormányablakok és okmányirodák listája erre a linkre kattintva tekinthető meg.

Az érintett kormányablakok és okmányirodák szombaton 8-14 óra között, vasárnap pedig 6-19 óra között lesznek nyitva a személyazonosító okmányok cseréjéhez, illetve kiállításához.

A másik fontos információ, hogy az EP-választás idején is hívható lesz a Választási Információs Szolgálat (VISZ) tájékoztató vonala, ahol a választók a vasárnapi voksolással kapcsolatos kérdéseikre kaphatnak választ.

A választási információs szolgálat segít az érdeklődőknek eligazodni a választással kapcsolatos jogi, igazgatási, informatikai, pénzügyi, valamint adatszolgáltatással kapcsolatos kérdésekben. Tájékoztatják a hozzájuk forduló választópolgárokat, jelölőszervezeteket az EP-választásra vonatkozó jogszabályokról, a választójog gyakorlásához szükséges információkat adnak. Tájékoztatást adnak továbbá a választási eljárásban közreműködő szervekről és a jogorvoslati lehetőségekről.

  • A helyi VISZ-ek címét és egyéb elérhetőségeit az NVI honlapján lehet megtalálni.
  • Aki a központi információs szolgálatot hívná, az vasárnap reggel 6 és este 7 között a 06-1-795-3310-as telefonszámot tudja tárcsázni.
  • A központi VISZ munkatársait az NVI Alkotmány utcai épületében személyesen is megkereshetik azok, akiknek kérdésük van a választással kapcsolatban.
  • És lehet elektronikus levelet is írni nekik, a visz@nvi.hu e-mail-címre.

Eddig javarészt a határon túl élő magyar állampolgárok választási regisztrációjának lehetőségéről, az átjelentkezésről és a külképviseleti szavazásról érdeklődtek a szolgálatnál, de vasárnap valószínűleg az lesz a leggyakoribb kérdés, hogy hol, melyik szavazókörben adhatják le voksukat a választópolgárok.

(MTI)

Bréma, Németország A Német Szövetségi Köztársaságban az EP-választás napján számos helyi választást tartanak, a legkisebb tartományban, a Bréma városát és a várostól 30 kilóméterre fekvő kikötőt, Bremerhavent magában foglaló Hanza-városban pedig tartományi választások lesznek. A választás történelmi eredményt hozhat, hiszen a tartományt a szövetségi rendszer visszaállítása, vagyis 1946 óta, 73 éve kormányzó szociáldemokraták a közvélemény-kutatásokban a konzervatív CDU mögött kullognak, és koalíciós partnerük, a Zöldek akár ki is húzhatjuk alóluk a talajt.

Már a párt 2015-ös 32.9 %-a is rossz eredménynek számított az egykor a kikötővárost benépesítő masszív szervezett munkásságra építő pártszervezet számára, ekkor Carsten Sieling polgármester-miniszterelnök vezetésével a Zöldekkel közösen tudtak szűk többséget alkotni. Azóta azonban a szocdemek vereséget vereségre halmoznak: több tartományban kiestek a kormányból, a 2017-es szövetségi választáson pedig a legrosszabb eredményüket könyvelhették el a világháború óta, az EP-választáson pedig már a 18 %-os eredményt is sikerként könyvelhetnék el, és minden bizonnyal a Zöldek mögé, a 3. helyre szorulnak.

A tartományi mérések a pártot az elmúlt hetek közvélemény-kutatásai 22-25 %-ra mérik, az elmúlt hetekben már a CDU alá (25-28%), a trend ráadásul a konzervatívoknak kedvez.

A CDU jelöltjének, az IT-vállalkozó Carsten Meyer-Hedernek számos kampánytéma áll kézre: Bréma rendelkezik a legmagasabb egy főre eső adóssággal a tartományok közül, itt a legmagasabb a gyerekek szegénységi rizikója, és – noha az elmúlt években csökkent – itt a legmagasabb a munkanélküliség aránya. A problémákról a Spiegel múlt heti számának elemzése alapján nem kizárólag az egymást követő kormányok tehetnek:

Bréma 557 ezer lakójával a többi tartományhoz képest aránytalan adminisztrációs terhekkel és a városállamiságból adódó egyéb adottságokkal küzd (a Brassó méretű városnak ugyanúgy fenn kell tartania alkotmányvédelmi hivatalt és közmédiát, mint a 18 milliós Észak-Rajna-Vesztfáliának, és ez csak két példa a számos közül), miközben a kikötő, amely a várost az évszázadok során naggyá tette, fokozatosan eljelentéktelenedik.

A politikai újonc Meyer-Heder előre megmondta, hogy a jobboldali, vállalkozó-párti AFD-vel és a Zöldekkel együtt szeretne kormányozni. A három pártnak jó eséllyel meglenne a többsége, más kérdés, hogy a programok és ideológiák mennyire összeegyeztethetőek.

A Zöldek listavezetője, Maike Schaefer nem köteleződött el egyik potenciális partner mellett sem, a die Tageszeitungnak adott interjúban azonban kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a helyi SPD-vel hatékonyan tudna együttműködni, az SPD a Zöldek legfontosabb ügyét, az elővárosi közlekedés fejlesztését szerinte rendszeresen blokkolja. A CDU jelöltjével ebben a kérdésben ugyanakkor hasonlóakat gondolnak, nyilatkozta a TAZ-nak. A környezeti- és klímakérdésekben, valamint szociálpolitikában teljesen más világot képviselő FDP-vel való együttműködés azonban a zöld listavezető szerint is nehezen elképzelhető.

Carsten Sieling konzervatív kihívójához hasonlóan nyíltan – és az előrejelzéseket tekintve realisztikusan – három-párti koalícióval tervez, a Zöldek mellett a radikális baloldali  Balpárt bevonásával alkotna vörös-vörös-zöld koalíciót. Ennek megvalósulása szintén történelmi fordulat lenne: először kerülne sor ilyen felállású koalícióra az egykori NSZK tartományaiban (Thüringiát 2014 óta, Berlint 2016 óta vezeti hárompárti baloldali koalíció), a Balpárt pedig fennállása óta először kormányozhatna „nyugati” tartományt.

(Spiegel, Süddeutsche Zeitung, TAZ)

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}
Olvass tovább!