DK-s és LMP-s kampányzáró, ír és cseh választás az EP-választás második napján – percről percre a Mércén

A DK 17 órától, az LMP 15 órától tartja kampányzáró rendezvényét, de a többi párt is kampányol. Mindeközben Csehországban megnyílnak az urnák, ahol 2 napig tart majd a szavazás, míg Írországban holnap már exit poll eredmények is lehetnek. A tegnapi nap eseményeit itt olvashatjátok.

Vasárnap, a magyar EP-választás napján a Mérce folyamatos közvetítéssel, elemzésekkel és videókkal készül majd, kövessetek minket reggeltől!

Címlapkép: MTI/Mohai Balázs
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Mivel Csehországban kétnapos az európai parlamenti választás, így a csehek holnap reggel nyolctól délután kettőig még leadhatják a voksaikat. A prágai belügyminisztérium még így is csak 20 százalékos részvételi aránnyal számol.

Mára mi is zárjuk a percről percre közvetítésünket, holnap és vasárnap is ugyanígy jelentkezünk.

Dublin Exit pollt adott ki az ír köztévé a közép-európai idő szerint 11-kor záruló ír EP-választásokról. Az ír választási rendszer – melyben akár másodlagos pártpreferenciát is megjelölhet a szavazó – nehéz megbecsülni az eredményt, ráadásul az ország három különböző választókerületre oszlik, így minden pártnak három listát kell indítania. Az exit poll főként a voksolók elsődleges preferenciáira vonatkozik.

Az ír köztévé által rendelt exit poll szerint a Zöldek, akik nemrégiben még egyetlen mandátumra sem voltak esélyesek, most egyet biztosan, de akár három EP-mandátumra is esélyesek az Írországnak járó 11-ből.

A három választókerületre vonatkozó becslések a következők:

Ezen adatok szerint a Zöldek valóban kiemelkedően jól szerepeltek az elsődleges preferenciák között, így a két nagypárt – a néppárti Fianna Gael és a liberális  Fianna Fail – is nehézségekbe ütközik, hogy megtartsa öt évvel ezelőtti pozícióit.

A radikális baloldali EP-frakcióban helye foglaló Sinn Fein pedig szintén a várakozások fölött teljesített.

Budapest, magyarország A HírTV-nek adott interjút az EP-választások előtt Orbán Viktor. A kormányfő nem meglepő módon a legtöbbet a migrációs veszélyről és az általa elképzelt „bevándorláspárti erőkről” beszélt, de futotta az időből sajtószabadságra, a Strache-botrányra, és az orosz befolyás tagadására is.

„Arra kérek Magyarországon is mindenkit, hogy mindenképpen menjünk el választani, mert azt jól látom, hogy a baloldal óriási erőkkel kampányol egész Európában, és kétségünk ne legyen, hogy a bevándorláspártiak mind ott lesznek, ezért legyünk ott mi is”

– fogalmazott a kormányfő, aki tiszteletlenségnek nevezte lefutottnak minősíteni a választást, ugyanis „az esély sosem váltja be saját magát, az esélyt nekünk kell beváltani”. Rocky Balboát idézve hangsúlyozta: „mindig a végén van vége”. Ezért továbbra is kampányolni kell, ő is ezt teszi, még vasárnap is – jelezte.

Szerinte a legutóbbi EP-választás óta a migráció és a politikusok ahhoz való viszonyulása mindent átalakított Európában, új kérdés van az asztalon: bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes politikusok vezetik-e majd a kontinenst, „Európa megmarad-e Európának, és az európaiaké marad-e”.

A miniszterelnök megjegyezte, a leendő EU-vezetők személyéről az Európai Tanács dönt majd, ezért ha a magyarok erős felhatalmazást adnak neki, és egyértelműen kifejezik a szándékukat a választáson például arról, hogy ne legyenek bevándorláspárti vezetői az uniónak, akkor nagyobb eséllyel tud érvényt szerezni ennek az akaratnak az állam- és kormányfők tanácsában.

Kifejtette: egyre többen és nyíltan mondják, hogy Magyarországnak volt igaza 2015-ben, amikor „nem adta meg magát”, hanem azt mondta, „cselekedni fogunk (…), és véget vetünk annak a migránsinváziónak, amely csak úgy keresztültrappolt Magyarországon”.

Az európaiak tekintélyes része egyre inkább arra az álláspontra helyezkedik, mint a magyarok, vagyis Európa maradjon az európaiaké, a közbiztonságot őrizzék meg, a terrorizmust ne engedjék be, engedély nélkül senki ne léphessen be az országokba, maradjon meg minden európai állam olyannak, amilyenné a kultúrája teszi, és „egy erőszakos, külső, nagy erejű invázió ne változtathassa meg az életünk kereteit” – mondta Orbán Viktor.

Hozzátette, a bevándorlás nemcsak „kulturális bajt hoz ránk”, és nemcsak „a közbiztonságot rontja le”, hanem „anyagilag megroppantaná” Magyarországot. A következő uniós költségvetésben el kellene érni, hogy ne a bevándorlásra fordítsák az európai adófizetők pénzét, hanem például családtámogatásra és fejlesztésekre – szorgalmazta.

Arról is beszélt, hogy a magyar gazdák és falvak érdekével ellentétesnek tartja az olyan javaslatokat, amelyek az agrártámogatások egy jelentős részét a migrációra csoportosítanák át.

A határon túli magyarok EP-képviseletéről azt mondta: csak a magyarokon múlik, lesz-e a határon túli nemzetrészeknek politikai képviseletük az EU-ban. Az erdélyieket az RMDSZ, a felvidékieket az MKP támogatására biztatta.

Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellárnak, az Osztrák Szabadságpárt volt elnökének az ügyében Orbán Viktor azt emelte ki, hogy a bevándorlásellenes szabadságpárti miniszterek helyére lépők első dolga az volt, hogy „visszaemelték a migránsoknak adható összeget”.

Ezt úgy értékelte, hogy Sebastian Kurz osztrák kancelláron „bevándorláspárti nyomás van, vissza akarják terelni az osztrák kormányt a bevándorláspárti kormányok akoljába sokan, Ausztrián belül is és azon kívül is”.

A német kancellárral való viszonyáról a miniszterelnök úgy nyilatkozott: függetlenül attól, hogy számos fontos kérdésben van közöttük vita, mindig meg fogja adni a kötelezőnél is erőteljesebb tiszteletet Angela Merkelnek, mert a németek megválasztották őt, mert hölgyről van szó, s mert erős vezető, aki sok mindent letett már az asztalra.

Megkérdezték a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) kapcsolatáról is, erről azt mondta: a pártcsalád EP-választási szereplése után meg kell vitatni, merre menjen tovább az EPP. Szerinte ma még mindig többségben vannak azok, akik össze akarják kötni az EPP és a bevándorláspárti európai baloldal sorsát. Ezt tragikusnak minősítette, mert „ez az út a semmibe vezet”. Megjegyezte, a néppárti és a szocialista csúcsjelölt között nem is lát tartalmi különbséget, ugyanazt mondják „ugyanazon a brüsszeli blabla nyelven” egy „buborékban élő” közösség képviselőiként.

Megismételte álláspontját, amely szerint az EPP-ben olyan fordulat kellene, amely „inkább jobbra visz”.

Ha azonban a néppárt olyan irányba kanyarodik, amely ellentétes a magyarok kultúrájával, céljaival, akkor „nem fogunk utánuk ugrani a kútba”, hanem „egy más útvonalon fogunk haladni” – közölte.

Egyébként sem stabil szerkezetre számít az EP-választás után az európai politikában, hanem szerinte nagyobb jelentősége lesz az ügyről ügyre haladó együttműködésnek, mint a nagy átfogó megállapodásoknak.

A magyar belpolitikáról úgy fogalmazott: a kormánynak van támogatottsága, és inkább ellenzékváltó hangulat van.

Egy másik kérdésre a kormányfő kifejtette: mindig jókat nevet azokon a nyugati véleményeken, amelyek az orosz beavatkozásról szólnak, mert „Magyarországon mi nem ettől szenvedünk, hanem a Soros-féle beavatkozástól”. „Ennek a liberális világmaffiának a beavatkozása az (…), amely illetéktelennek tűnik”. Magyarországon kívüli szereplők, nagyon sok pénzt mozgatva, megpróbálnak kampányszerűen befolyást gyakorolni a magyar választások eredményére – mondta.

Ezzel kapcsolatban kitért a sajtószabadságra is, kifejtve: Magyarországot kritizálják ebben a kérdésben, pedig míg Nyugat-Európában a liberális sajtó a nyilvánosság körülbelül 85 százalékát „viszi”, a konzervatív-keresztény sajtó pedig 15 százalékot, addig Magyarországon „fele-fele lehet” az arány. „Úgyhogy nyugodtan mondhatjuk: Magyarországon sajtószabadság van, teljes, nyugaton meg csak korlátozott”.

(via MTI)

München, Németország Meg kell védeni az Európai Unió alapértékeit, amelyek kívülről és belülről is támadás alatt állnak – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár, az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa pénteken Münchenben az EPP európai parlamenti (EP-) választási kampányának záró rendezvényén.

Az EU alapvető értékei a demokrácia, a jogállam, a szólás és a vallás szabadsága, a sajtószabadság, az emberi jogok és az emberi méltóság iránti elkötelezettség, és „a nacionalizmus minden formája támadás ezen értékek ellen” – szögezte le Angela Merkel.

Aláhúzta, hogy „az uszítás emberek ellen támadás a közös értékeink ellen, az igazságszolgáltatás és a sajtószabadság elnyomása támadás a közös értékeink ellen”.

Ilyen helyzetben

„nem lehetünk ingatagok, nem habozhatunk, fel kell emelnünk a hangunkat és világosan el kell mondanunk, hogy az EPP ezt nem tűri el” – mondta a német kancellár.

Angela Merkel nem vett részt a választási küzdelemben, a müncheni gyűlés volt az egyetlen hivatalos kampányrendezvény, amelyen megjelent.

(MTI)

Hága, Hollandia Ujhelyi István MSZP-s kampányfőnök, EP-képviselő közösségi oldalán tartott rendhagyó élő sajtótájékoztatót Piri Kati magyar származású politikus, aki a holland szocialisták (Frans Timmermans pártja) színeiben szerzett európai parlamenti mandátumot a tegnap tartott választáson.

Bejött az, amit reméltünk és éreztünk! – így kommentálta a holland szocialisták győzelmét a celldömölki születésű képviselő.

Piri Kati elmondta, hogy az európai szocialisták csúcsjelöltje, Frans Timmermans által vezetett holland párt kiugró eredményt ért el az EP-választáson, megduplázta azt az eredményt, amelyet a szociáldemokraták alig másfél hónappal korábban még egy regionális választáson regisztráltak.

A holland EP-képviselő hozzátette, hogy a mostani eredmény alapján a szociáldemokraták lettek a legerősebb politikai erő Hollandiában, amely mindenképpen váratlan. Piri Kati hangsúlyozta: az is figyelemre méltó, hogy a baloldali párt megerősödése mellett súlyos vereséget szenvedett a Fidesz barátságát kereső szélsőjobboldali Wilders-párt.

„A holland eredmény az MSZP-nek is erőt kell, hogy adjon. Nem csak azért, mert testvérpártok vagyunk, hanem azért is, mert egyforma programot, a Szociális Európa vízióját ajánljuk. Olyan Európát akarunk, amely az embereket helyezi előtérbe” – nyilatkozta a közösségi médiában adott nyilatkozatában Piri Kati.

A holland EP-képviselő hozzátette, hogy Frans Timmermans és a holland szocialisták győzelme erős üzenet Orbán Viktor számára is.

„Nem a félelemkeltő, jobboldali politika a nyerő Európában. Elindulhat a változás Magyarországon is!” – mondta többek között a magyar származású politikus.

Piri Kati egyúttal a vasárnapi voksoláson való részvételre buzdított minden ellenzéki szavazót, kérve, hogy az MSZP-Párbeszéd listájára adják szavazataikat.

„Hajrá MSZP! Magyarországnak is kell erős szocialista párt, hogy meg tudjunk küzdeni a szociális Európa programjáért!” – fogalmazott a holland politikus Ujhelyi István közösségi oldalán.

Ahogy arról a tegnap a Mérce is beszámolt, Piri Kati az első magyar, aki mandátumhoz jutott a május 23-26 között zajló európai parlamenti választásokon.

eddig is EP-képviselő volt, korábban a Groningeni Egyetem pedagógia szakján végezte tanulmányait, később Frans Timmermans parlamenti gyakornokaként került a szocialistákhoz.

Piri a holland szocialisták egyik legfontosabb embere az EP-ben, elkötelezett támogatója az óriási techcégek – Google, Amazon és Facebook – megadóztatásának és megrendszabályozásának, és az európai jobboldali populizmus visszaszorításának.

Nemzetközileg főleg a kurd szocialisták, és az észak-szíriai rojavai népállam szószólójaként, valamint a törökországi kurd kisebbség elleni atrocitások feltárójaként lett ismert, elsősorban a 2015-ös cizirei, dél-törökországi kurd lázadás kegyetlen leverése után.

Egyik legnagyobb eredménye volt a Törökországot élesen elítélő 2018-as EP-jelentés elfogadtatása, ez többek között Selahattin Demirtas újbalos pártvezér azonnali kiengedését követelte a börtönből.

(Mérce / Ujhelyi István sajtóközleménye)

MTA Délután öt órára harangozta be a Demokratikus Koalíció, hogy Dobrev Klára harminchat órás, ezerháromszáz kilométeres maratoni országjárása után megérkezik a Magyar Tudományos Akadémia elé, hogy megtartsa pártja kampányzáró eseményét.

Az Örömóda lejátszásával kezdődő rendezvényen részt vett Dobrev férje, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke is.

A kampányzáró elején a konferanszié pár percig tüzelte a tömeget, emlékeztetve, hogy öndefiníciója szerint a DK a legeurópaibb, valamint a legantiorbánistább párt, így mindenkinek erkölcsi kötelezettsége a hatos listára szavazni, valamint erre biztatni másokat is.

Majd heveny „hajrá Feri!” skandálás közepette a színpadra penderült Gyurcsány, aki bejelentette a kampány hivatalos végét, megjegyezvén, a küzdelem nem ért véget, és vasárnap sem fog, egész addig, míg Magyarország egy nyugodt európai demokratikus országgá válik, amiért állítása szerint mindig is küzdöttek.

Megköszönte rajongói közreműködését, és méltatta egy darabig a DK szenvedélyes kampányát, a támogatók elkötelezettségét, az online kampányt és egyéb, a párt szempontjából fontosnak vélt dolgokat, például a fiatalokat.

Ezután méltatta facebookos csetrobotját és instagram fiókját, valamint azok kezelőit, akiknek hála a fiatalok számára immár csupán „Feri”.

Nem felejtette el ismét emlékeztetni az egybegyűlteket mély európai meggyőződésére, majd szembeállította a hatalom jelenlegi birtokosait Széchenyivel –

„Széchenyi adott a sajátjából a nemzetnek, ezek meg lopnak a nemzetéből önmaguknak.”

Beszéde végén a nacionalizmust és az Európa-pártiságot állította szembe, véleménye szerint előbbi háborút, míg utóbbi békét hoz, ennek megfelelően felszólította hallgatóságát a DK, a legeurópaibb párt támogatására, habár támogatói körében erre valószínűleg semmi szükség nem volt.

Gyurcsány a multikról is beszélt, melyek sok államnál már erősebbek, ezekkel szemben pedig erősebb Európára van szükség.

„Nem a gazemberek országát akarjuk, hanem tisztességes magyarok közös otthonát”

– fejtette ki beszédében Gyurcsány, megfogadva, ezért kívánnak küzdeni. Azt is elmondta hallgatóságának, véleménye szerint a Fidesz távozni fog a Néppártból, így érdekérvényesítő képessége vélhetőleg kisebb lesz, mint korábban.

A konferanszié egy-két percig tüzelte a tömeget, majd Rónai Sándor következett, aki elmondta, fantasztikus két nap áll mögöttük, és mindenhol lelkes, szeretetteljes emberekkel találkoztak, és meglátták a gyűlölködés helyett szerető, befogadó Magyarországot.

Ezután beszélt a hétköznapi emberek hétköznapi problémáiról, melyek szerinte a számlák befizetésében és a gyerek különóráinak kifizetésében nyilvánul meg, majd személyes történetéről beszélt – miszerint azért állt politikusnak hogy segíthesse az embereket.

Beszélt az Európai Egyesült Államok programjáról, mivel véleménye szerint ez biztosítaná, hogy minden európai állampolgár egyenlő legyen.

Kifejtette mennyire utál az emberek anyagi és jövedelmi problémáira gondolni, és inkább olyan országban élne, ahol mindenkinek elérhető a tisztes megélhetés, ennek eléréséhez pedig a DK-ra kell szavazni.

Majd a színpadra lépett Molnár Csaba, aki állítása szerint szintén nagyon fel volt dobva társasutazásuktól. Ezután a történelmi időkről beszélt, valamint arról, hogy az ötvenes években senki se hitte volna hogy Magyarország csatlakozhat az európai integrációhoz (hisz egy másikban volt), azonban 15 éve sikerült az EU tagjává válni.

Beszélt arról, habár Magyarország az Unió tagja, ha valaki olyan életszínvonalon akar élni mint nyugaton, akkor nyugatra kell költöznie.

A későbbiekben Orbánt megvádolta azzal, hogy nem szeretné hogy a magyar emberek az európai szintű jólétet válasszák – ami véleménye szerint azért is érdeke, hogy meg tudja vásárolni a szavazatokat némi zöldséggel, közmunkával lehessen fenyegetni, és általánosságban ki tudja használni a létbizonytalanságot.

Elmondta, az Európai Egyesült Államok nem hagyná, hogy Orbánhoz hasonló „diktátorok távol tartsák népüket Európától” – miközben jelenleg véleménye szerint a miniszterelnök jelenleg a „nemzeti szuverenitás nevű csodapirulával” csábítja az embereket.

Ezután a brexit analógiájaként a magyar kilépés rémképét vetítette elő, mely véleménye szerint szegénységgel, a nyomor konzerválásával járna.

Ezzel szemben a DK ajánlata a nyugalom és a jólét, melyben az embereknek nem kell aggódniuk a nyomorgás és a működésképtelen szociális, valamint egészségügyi rendszer miatt, mégpedig azért nem, mert a magyarok az EU egyenrangú állampolgárai.

Egy darabig ábrándozott Orbán bebörtönzéséről, emlegette a Fidesz-elit urizálását és dőzsölését, majd elmondta álláspontját, miszerint a miniszterelnök és politikai közössége az EU vesztesei, akiktől a magyar népnek meg kell szabadulnia, hogy Európa szabad népei közé tartozzon. A kormányzati plakátokat parafrazeálva felszólította az egybegyűlteket,

„üzenjük meg Európának, egy európai nép él itt!”

majd újfent felszólított a DK támogatására, mielőtt átadta volna helyét Dobrev Klárának, aki állítása szerint több, mint ezer embert ölelt meg az elmúlt másfél napban.

Dobrev csetrobotja egyébként többek között azzal konferálta fel a harminchat órás túrát, hogy

„Sok időm persze sehol nem lesz, csak pár kézfogás, ölelés és megyek is tovább, hogy odaérjek a következő állomásra”

– ehhez képest állítása szerint azért beszélgetni is volt ideje, ahogy az az alábbiakból is kiderül.

A DK listavezetője egy lagzis babonából levezette, hogy az esős idő egy sikeres kampányt jelent, majd ő is elbüszkélkedett teljesítményükkel, hogy 36 óra alatt bejárták az országok.

A későbbiekben beszélt, hogy a korábbiaknál is erősebben szándékoznak küzdeni Orbán és a Fidesz ellen, valamint hogy rengeteg magyarral találkozott, akik európaiak szeretnének maradni, és látta, hogy ez a nemzet nem olyan aki hagyja magát, hogy kivezessék az EU-ból és megtapossák demokratikus jogait.

Ezután az álmáról beszélt, melyben az EU-nak nincsenek másodrendű állampolgárai.

Sem a nyugdíjasok, sem a gyerekek, sem a betegek, sem mások között. Mint mondta,

„egy olyan Európában szeretnénk élni, ahol mi is egyenrangú állampolgároknak érezhetjük magunkat”,

majd az Európai Egyesült Államok megvalósításáról ejtett néhány szót.

Dobrev elmondta, szeret beszélgetni emberekkel, hogy megértse, miről szólnak a hétköznapjaik, túrájukon pedig állítása szerint rengeteg különböző emberi sorssal valamint élethelyzettel és az azokból fakadó lelki- és anyagi állapottal találkozott.

A hatalom birtokosait viszont megvádolta azzal, hogy nem beszélnek az emberekkel, így nem ismerik a problémáikat.

Szembe állította a sorosozó, migránsozó propagandát az emberek hétköznapi, materiális jellegű tapasztalataival, amellett téve le a garast, hogy a politikának az utóbbiról kellene szólnia.

Dobrev mesélt élményeiről és személyes sorsokon keresztül mutatta be az Unión belüli területi egyenlőtlenségek társadalomra gyakorolt hatásait, utalva a megélhetési költségekre és a jövedelmi egyenlőtlenségekre, melyekre az európai minimálbér a DK válasza, mellyel megállítanák az elvándorlást, továbbá hazahoznák az elvándoroltakat.

Méltó nyugdíjról is beszélt, melyet szerinte képes kéne hogy legyen kifizetni egy európai ország, majd javasolta Orbánnak, hogy beszélgessen azzal a budapesti édesanyával, akivel Budapesten találkozott, és akiből 82 van az országban, mivel ennyi olyan gyerek van az országban, akinek a gerincvelői izomsorvadására van gyógymód, csak nem fizeti a tb-t.

Mint mondta ennek a 82 gyereknek a kezelése négymilliárd forintba kerülne, ami épp a negyede a családbarát plakátkampány árának.

Többek között ezért is van véleménye szerint szükség az európai egészségügyi minimumra, mely biztosítaná a megfelelő ellátást minden európai állampolgárnak.

A továbbiakban felsorolta, milyen változatos módon lehet véleménye szerint értelmetlen dolgokra eltapsolni az uniós pénzeket, pedig véleménye szerint lehetne az állami rendszerekre is, például az egészségügyre.

Dobrev beszélt a családtámogatási rendszer egyenlőtlenségeiről is, kifejtve, a jelenlegi rendszer a gazdagokat támogatja, miközben a szegények nem tudnak élni a lehetőségekkel, többek között ezen lehetne változtatni az európai családi pótlékkal, melyet a párt szintén beígért.

Mindezek finanszírozására bevezetnék az európai multiadót is, mivel az Európai Egyesült Államok az egyes országokkal szemben ki tudná kényszeríteni.

Dobrev meglátása szerint ma egész Európa a fent fejtegetett kérdésekről beszél, így ehhez a programhoz erős barátokat lehet szerezni, ezt pedig Orbán nem érti, véleménye szerint az Európai Egyesült Államoknak megvan a támogatása Európában, épp ezért is kell a Demokratikus Koalícióra szavazni.

Dobrev végül felszólította a gyűlés résztvevőit, vigyék hírét pártja programjának, és vegyenek rá minél több embert, hogy szavazzanak rá, hisz állítása szerint

„Európán kívül nincs élet, ott a káosz van, az összeomlás”,

ezzel szemben pedig a DK és az Európai Egyesült Államok programja.

Ezután Himnuszéneklés következett, majd levonulás, vége, függöny. Az eseményről készült felvételünket az alább lehet megtekinteni.

Ír Köztáraság Az Ír Köztársaság állampolgárai ma nem csak az EU-s listákra szavazhatnak. Népszavazást is tartanak ma, aminek tétje, hogy könnyebben lehessen elválni, és ma tartják a helyi választásokat is.

Az Irish Times riportja szerint ez utóbbi kapcsán egyértelműen a lakhatás a legfőbb kérdés az ír választók számára, a kopogtató jelölteket követő újságíró arról számol be, hogy a lakosok azt szeretnék, hogy a helyi politikusok lépjenek fel a magas albérletárak ellen: Dublin külvárosában például egy lakos arról panaszkodik, hogy a környéken 3.000 euró (ez majdnem egymillió forint) alatt nem is lehet családi lakást bérelni.

Egy dél-dublini önkormányzat zöld-párti jelöltje szerint az városban 10.000-en vannak sürgősségi lakhatásban elhelyezve, és a bérleti árak egy teljes generáció számára lehetetlenítik el, hogy „elkezdjék az életet”. Egy másik önkormányzat munkáspárti jelöltje szerint teljesen általános, hogy 2-3 generáció él együtt, a fiatalok pedig teljesen kiszorulnak a városrészből, amelyet egyre inkább felvásárol a nagytőke.

A lakhatás témája nem véletlenül határozza meg az ír helyi választásokat: ma Dublin a lakbérek tekintetében a világ egyik legdrágább városa, és a kisvárosokban is kritikus a helyzet.

Az országban ugyanis különösen kegyetlen következménnyekkel járt a lakhatás financializációja, vagyis az a folyamat, amely során a lakhatásra egyre kevésbé mint mindenki számára biztosítandó alapjogra tekintünk, a lakhatásunk minőségét és árát  befektetők és  pénzügyi szervezetek machinációi határozzák meg.

A 2000-es évek elejétől Írországban főként banki hitelekből őrületes pénzeket fordítottak lakásépítésre, és nagyon sok háztartás adósodott el, miközben a lakásárak egyre mentek fel. A 2008-as válság aztán Magyarországhoz hasonlóan Írországban is számos adóst hozott abba a helyzetbe, hogy képtelen volt tovább fizetni hitelrészleteit, sokan elvesztették a lakásukat és hajléktalanok lettek, vagy a válságot követően újra dráguló bérleti piacon találták magukat, ami radikálisan meg is növekedett az elmúlt években.

Amint az Irish Times cikkéből is kiderül: Írországban ma egyre többen szembesülnek azzal, hogy – szemben a korábbi generációkkal, amelyek még saját lakásban vagy állami bérlakásokban élhettek – egész életükre a nagy lakástulajdonos vállalatok bérlőivé váltak.

Budapest Nem lehet ott a Magyar Narancs a Fidesz EP-választási eredményváróján vasárnap este. A Fidesz sajtóosztálya azt írta:

„Köszönjük az érdeklődését, azonban tekintettel a hazai és külföldi sajtóorgánumok nagyszámú jelentkezésére, valamint a helyszín befogadóképességére az Ön regisztrációs kérelmét nem tudtuk elfogadni.”

Nem ez az első alkalom, hogy a kormánypárt különböző rendezvényeire nem engedik be a független sajtó képviselőit, a tavalyi országgyűlési választások eredményváróján is így történt, de Orbán Viktor januári sajtótájékoztatójára is több médiumot, köztük a Mércét sem engedték be.

(via Magyar Narancs)

magyarország Videót rakott ki Facebook oldalára a Magyar Anyák csoport, melyben a jelenlegi rendszer hibáit sorolják fel, és arra buzdítanak, hogy aki ezeket érzi vagy érintett, menjen el vasárnap szavazni, és adja voksát olyan pártra, mely jelenleg ellenzékben van.

A felsorolt problémák

  • az egészségügy helyett stadionokra költött pénz
  • az állami és a fizetős egészségügy közötti különbségek, valamint utóbbi korlátozott hozzáférhetősége
  • az elvándorlás
  • a családtámogatási rendszer igazságtalanságai
  • a bölcsődei és óvodai férőhely- és munkaerőhiány
  • a felsőoktatási felvételihez kötelezővé tett nyelvvizsga
  • a közoktatási rendszer hibái
  • a munkaerő- és szakemberhiány
  • a kilakoltatások és a kormány cinikus hozzáállása
  • az elit által kiszemelt kastélyból az árvaház kirakása
  • a sajtó helyzete és a közpénzből finanszírozott propaganda
  • a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése
  • a migrációt is katalizáló klímaváltozás – és annak kormányzati figyelmen kívül hagyása
  • a véleménydiktatúra
  • és a kirekesztés.

A videót az alább lehet megnézni.

Budapest Jávor Benedek munkájából kifolyólag ritkábban kap kormánypárti médiától direkt hülye kérdéseket, mint magyar terepen dolgozó kollégái, és ez meg is látszott a reakcióján akkor, amikor sajtótájékoztatóján a Kövér László által már ismertetett klímatüntetéses összeesküvés-elméletre reagáltatta a Hír TV munkatársa.

A riporter azt a kérdést tette fel az MSZP- Párbeszéd jelöltjének, mit gondol arról, hogy külföldi sajtóhírek szerint a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott alapítvány szervezi a globális klímasztrájkokat. A feltételezés szerint a klímaváltozás elleni tüntetésekkel a migrációról próbálják elterelni a figyelmet, a bevándorlás-ellenes erőknek akarnak ártani.

Jávor Benedek hitetlenkedve kérdezett vissza:

„Tényleg ezt a kérdést írták fel magának a szerkesztőségben?”

Jávor ezt követően elmondta, hogy a klímaváltozás az emberiség előtt álló legnagyobb kihívás, amivel sürgősen komolyan kellene foglalkozni. A Párbeszéd politikusa szerint polgárok milliói tartják tűrhetetlennek, hogy az európai országok nem tesznek eleget a klímaváltozás ellen. A Fridays for Future iskolás tüntetői azokra a „Kövér László-szerű zombikra” dühösek, akik „eltolják a jövőjüket”.  A fiatalok Jávor szerint azt követelik, hogy a kormányok cselekedjenek annak érdekében, hogy a Földön még 20-30 év múlva is emberhez méltó életet lehessen élni.

Jávor a Hír TV újságírójának azért konkréten is válaszolt: amint az köztudott, a tüntetéseket egyáltalán nem a Nyílt Társadalom Intézet által támogatott Avaaz szervezi, hanem az alulról szerveződő Fridays For Future mozgalom. Az Avaaz számtalan másik szervezethez hasonlóan egy petíció indításával segítette a mozgalmat.

A politikus egyre dühösebben válaszolt, és végül hozzátette,

„ezért megy tönkre körülöttünk a világ, mert 30 éve ilyen politikusok és ilyen újságírók egyszerűen hülyét csinálnak a társadalomból.”

A saját bevallása szerint „elképesztően dühös” Jávor azt reméli, hogy a klímatüntető fiatalok véget vetnek „ennek az eszement hülyeségnek”.

(A részletet Jávor sajtótájékoztatójából a 444 vágta ki.)

A Fridays for Future mai globális klímasztrájkjáról, köztük magyarországi tüntetéséről a Mércén is beszámoltunk.

(444.hu)

moszkva tér Zöldalmákkal, vekkerekkel, zenével, Demeter Mártával és Vágó Gábor jelöltekkel zárta a kampányát a Lehet Más a Politika a Moszkva téri óra alatt péntek délután háromtól.

Az ökológiai katasztrófára figyelmeztetve az órákat (este) 11:59-re állították, ahogy a végítéletre készülve a köztéri óra oszlopára is kiragasztották a 23:59-et mutató óra képét.

Vágó beszédében elmondta,

„az utolsó órában vagyunk, a Föld bolygónak nincsenek sok órái napjai évei hátra”,

így ha most nem tudunk időben cselekedni, az emberiség napjai politikai nézetektől függetlenül meg vannak számlálva. Véleménye szerint azonban most még van lehetősége az emberiségnek változtatni a gazdasági és politikai rendszeren, hogy elkerüljük az ökológiai katasztrófát.

„Most lehet még változtatni, ez az utolsó óra”

– mondta, majd beszámolt a mai klímatüntetésről, ezután klímaváltozást illető kijelentéseit alátámasztandó kitért a hektikus időjárásra.

Vágó szerint az EP az egyetlen fórum, ahol változtatni lehet, és vissza lehet szorítani a nagyvállalatokat, melyek az ellenségeink, mert csak a profit számít nekik ahelyett, hogy az emberek érdekeit néznék.

Kifejtette, az LMP mindig az emberek mellett állt, továbbá május 26-a szerinte be fog vonulni a történelemkönyvekbe, mint a nap, mikor felhagytak az emberek a túlzott fogyasztással, a nagyvállalatok támogatásával, a populista politikusok támogatásával.

Utána következett Demeter Márta, aki elmondta, most dől el, hogy az EP-be jutó politikusok magyar érdekeket fognak-e képviselni, mint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, a dolgozói bérek helyzete, valamint a multik korlátozása. Mint mondta,

„a tegnapi napon a nyilatkozatukkal sokadszorra lepleződtek le”,

a külügyminiszter szavai szerint a kormány a felelős az alacsony bérekért, mivel azzal fejlesztenék a magyar gazdaságot.

Ez azonban véleménye szerint hibás út, a multik kiszolgálása, az emberek kiszolgáltatása a multiknak a külföldi tőke függésében tartják az országot.

Ugyanakkor a rendszerváltás utáni különböző kormányok gazdaságpolitikáit felidézve emlékeztetett arra is,

„30 éve szolgálják ki a kormányok a külföldi tőkét”.

Ezzel szemben Demeter szerint az LMP a kis- és középvállalkozásokat támogatná, hogy a magyar fiatalok itthon maradjanak, itthon tudjanak dolgozni. Kifejtette, a tőke és a multik Európája helyett az emberek Európáját fogják  építeni, ehhez pedig európai minimálbér szükséges, ehhez megduplázná a magyar minimálbért.

Ehhez viszont új EP-képviselőkre, új Európai Parlamentre és új Európai Bizottságra van szükség.

A beszédek után Vágó

„ébresztő Magyarország ébresztő Európa!”

felkiáltással megafont ragadott, majd egy csörgő vekkerórával a másik kezében fel-alá sétált a Moszkva téri óra alatt felállított LMP-s standok előtt, felhívva hallgatósága figyelmét, hogy el kell vinni minden településre a hírt, miszerint az LMP-vel meg lehet állítani a nagyvállalatokat és a klímaváltozást.

Performansza során felsorolta valamennyi egyéb pártot, mint a status quo érdekeltjeit, majd kifejtette véleményét, miszerint Orbán és valamennyi európai ország a nagyvállalatok markában van.

A műsor után a párt jelöltjei és aktivistái almát és az LMP kampánylapját osztogatták a járókelőknek. Az eseményről készült videónkat az alább lehet megtekinteni.

Budapest, magyarország

Bár a kormányhoz közeli média nap mint nap megpróbálja elhitetni velünk, hogy az „új szövetség” fantasztikus lehetőségekkel kecsegtet, hogy ezt a migránssimogató, identitászavaros néppárti társaságot már rég ott kellett volna hagyni, a Strache-bukást követő új helyzetben érdemes átgondolni ezt a nagy elszánást

– írja a Válasz Online-on megjelent esszéjében Prőhle Gergely többszörös ex-kormánytag, Magyarország volt berlini nagykövete, aki azután kényszerült távozni a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről, hogy a fideszes médiában a „balliberális” irodalmárokkal szembeni túlzott engedékenységgel vádolták meg.

Prőhle jogosnak nevezi a magyar jobboldal sértettségét, amiért a német sajtó mostohán bánik Orbán Viktorral és a Fidesszel, de kárhozhatja a magyar kormánypárti médiában tapasztalható álhíreket is Németországgal és Angela Merkellel kapcsolatban.

Kitér a Strache-botrányra is, amely szerinte alapvetően az európai baloldal érdekeit szolgálja:

„Az időzítésből és a kommentárok domináns üzenetéből – mely szerint mindenki csak rosszul járhat, ha azt hiszi, hogy a szélsőjobbos kutyából lehet demokratikus szalonna – nem nehéz következtetni az akció sikerének reménybeli politikai haszonélvezőire.”

Látna értelmet abban, hogy az Orbán által hirdetett néppárti-szélsőjobbos koalíció megfúrja TImmermans és Weber bizottsági elnöki ambícióit és helyette a Brexit-főtárgyaló Michel Barnier-t támogassák, ugyanakkor figyelmeztet arra is, hogy a Strache-botrány után egy ilyen manőver veszélyes lehet.

„Bár lehet, hogy az Európai Néppártban számos a hasznos idióta, ahogy Orbán Viktor mondta, az EPP-től jobbra álló vagy formálódó politikai csoportosulások még nagyobb veszélyeket hordozhatnak magukban számos zavaros s, mint látjuk, hamar haszontalanná váló idiótával” – írja.

A Németország elleni beszólogatást is elítéli Prőlhe, szerinte a kormánymédiában sugalltakkal ellentétben „Európa beteg embere” igenis jól van, és „a közös üvegházban nem kellene kővel dobálózni”. Arra is figyelmeztet, hogy a német kereszténydemokraták (CDU) között lehetnek sokan, akik a Fidesszel értenek egyet, de senki nem szeretné, ha a visszavonulását bejelentő Angela Merkelnek ne adatna meg a nyugodt, tiszteletteljes kilépés lehetősége, így nem nézik jó szemmel a Merkelt támadó magyar kormánymédiát.

Ezért a kompromisszumok keresésére és az Európai Néppárttal való bekülésre ösztönzi a Fideszt az egykori nagykövet.

magyarország A tavalyi országgyűlési választások során is használt telefonszámról küld mozgósító üzeneteket a Fidesz – adta hírül az Azonnali. A portálnak egy olvasó küldött fotót az SMS-ről, melyben ez áll:

„Most vasárnap európai parlamenti választás.Üzenjük Brüsszelnek: a bevándorlást meg kell állítani! Szavazzunk a Fidesz-KDNP listájára! Add tovább!”

A Fidesz prominens politikusai és országgyűlési képviselői is kiveszik a részüket a mozgósításból, az elmúlt napokban rengeteg politikus Facebook-oldalán megjelentek fotók arról, ahogy telefonon kampányolnak. A 444 írta meg, hogy Zsigmond Barna Pál újpesti képviselő által kiposztolt fotón az is látszik, hogy a kampányolásban a Kubatov-lista segít a kormánypártiaknak.

Időközben a HVG.hu arról ír, hogy a Heves megyei Nagyvisnyón a község hivatalos lapja van tele fideszes kampányüzenetekkel, ráadásul a kampánykiadást közmunkások vitték házhoz a helyieknek.

Románia Saját európai pártcsaládjának csúcsjelöltjét támadja a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD), méghozzá nem is akárhogy. A párt főtitkára, Codrin Ștefănescu Facebook-oldalán tett közzé egy videóklipet, amelyben két máramarosi román népviseletbe öltözött gyerek énekel arról, miért nem szabad az európai szocialisták csúcsjelöltjét, a holland Frans Timmermans támogatni.

„A töknek zöld a levele,
Én nem akarom Timmermanst
Én nem akarom Timmermanst,
Mert ő egy számító ember,
A tulipánok országából”

– hangzik a népiesre fazonírozott kampánydal egyik strófája.

A dal emellett a 2017 januárja óta kormányzó PSD érdemeit sorolja és szavazásra buzdítja a román állampolgárokat.

Az Orbán-rendszert másolni akaró, de ebben nem túl sikeres PSD már jó ideje konfliktusban áll európai pártcsaládjával, utóbbi ugyanis kritizálta a román kormány jogállamellenes és a korrupciót támogató lépéseit. Áprilisban az Európai Szocialisták Pártja be is jelentette: az EP-választásokig befagyasztják kapcsolataikat a román kormánypárttal.

A populista ambíciókat dédelgető román kormánypárt népszerűsége azonban mélyponton van, nem kis részben azért, mert elnöke, Liviu Dragnea ellen több korrupciós eljárás is folyik, sőt már jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre is ítélte őt a bíróság. A vasárnapi EP-választásokon a PSD számára az a tét, hogy sikerül-e másodikként végeznie az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt mögött, de az is előfordulhat, hogy egy fiatal, jobboldali-liberális erő, a 2020 Szövetség is megelőzi a gyengélkedő kormánypártot.

(Mérce / Transindex)

Budapest, magyarország A Momentum ma bemutatta a NOligarcha alkalmazást, amely egy NER-közeli oligarchákat listázó alkalmazás. Az alkalmazással vonalkód és térkép alapján ellenőrizhető, hogy egy adott termék, étterem vagy egyéb vállalkozás a NER egyik oligarchájához tartozik-e.

Az alkalmazás olyan cégeket listáz,

  • amelyek fideszes közszereplők és közvetlen hozzátartozóik tulajdonában állnak;
  • amelyek Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István cégbirodalmához tartoznak és közbeszerzésekből kiemelten részesülnek;
  • és amelyek esetében egyértelműen kimutatható közpénzek vagy uniós források túlárazott vagy szabálytalan felhasználása.

Az alkalmazás elérhető androidos készülékekre a Google Play Áruházban, hamarosan pedig iOS-es készülékekre az AppStore-ban is elérhetővé válik.

További információk az alkalmazásról: https://noligarcha.momentum.hu.

(Momentum sajtóközlemény)

Orbán Viktorral jelent meg interjú a német Bild mai számában. Európa legnagyobb példányszámban megjelenő újságja Európa legellentmondásosabb miniszterelnökeként mutatta be Orbánt, és többek közt az európai politikai viszonyokról, a magyar médiahelyzetről és a rabszolgatörvényről kérdezte.

Strache mondott valami elfogadhatatlant

Orbán elmondta, amit Heinz-Christian Strache ibizai videója kapcsán sajtófőnökével már szombaton megüzent: a kérdést osztrák belügynek tekinti a magyar kormány. A lap felidézi, hogy a szélsőjobbboldali vezér két hete járt Orbánnál látogatóban – és amint a kormány bukását is előidéző videóból is kiderült  – példaképnek tekinti Orbánt. (Strache a videóban arról ábrándozik, hogy orbáni mintára tegye rá a kezét a független sajtóra.)

A miniszterelnök hozzátette ugyanakkor, hogy amit Strache mondott, az elfogadhatatlan.

Az nem derül ki az interjúból, pontosan mit tart a magyar miniszterelnök elfogadhatatlannak: azt, hogy a leendő alkancellár közbeszerzéseket kínál politikai előnyökért cserébe, vagy azt, hogy állami eszközökkel kívánná háttérbe szorítani a független sajtót. Esetleg azt, hogy Strache nem felnőtt, házas emberhez méltóan viselkedett. (Az ügy főszereplője ez utóbbiért kért bocsánatot a feleségétől, támogatóitól és kollégáitól.)

Miért ne lehetne együttműködni Salvinivel?

A bulvárlapnak Orbán az Európai Néppárttal való kapcsolatáról is beszélt. Szerinte a viszony megromlásáról a benelux és skandináv jobbközép pártok tehetnek, akik néhány hónappal az EP-választás előtt ki akarták zárni a Fideszt. (Valójában nem csak ezen országok tagpártjai, hanem a pártcsalád majdnem minden tagja a Fidesz megregulázását követelte.) Weber bizottsági elnökségét pedig azért nem tudja támogatni a Fidesz, mert a bajor politikus kampánykörútján kijelentette, hogy nem akar a magyarok támogatásával elnökké válni, ami Orbán szerint elfogadhatatlan sértés.

Weber szerinte rendes ember, de gyenge vezető, aki nem harcol meg a meggyőződéseiért.

Azt ugyanakkor kijelentette, hogy az EPP-t továbbra is politikai otthonának tekinti, és küzd a pártcsalád sikeréért.

Szerinte azonban az EPP fősodra nem megállítani, csak menedzselni akarja a migrációt, és semmi okát nem látja annak, hogy miért ne lehetne az olasz szélsőjobboldali belügyminiszter pártjával, Matteo Salvini Ligájával összefogni.

A miniszterelnök szerint Európának mindig akkor ment jól, amikor a magyarok és a németek összefogtak, de a magyarok „nem ugranak mások után a kútba”. Nem támogatják például a német javaslatot, hogy az EU külpolitikai döntéseit ezentúl konszenzus nélkül is meg lehessen hozni, mert az a kis országok befolyásának végét jelentené.

Az orosz szankciók kapcsán Orbán elmondta, hogy ezeknek az lett a következménye, hogy a németek kiszorították a kelet-európaiakat a kereskedelmi versenyből, az orosz-német kereskedelem növekedett, míg a magyar csökkent a szankciók hatására. Oroszországgal kapcsolatban elismételte álláspontját, miszerint Magyarország mindig rosszul járt, ha Oroszország és a Nyugat nem háborúskodott: gazdasági kérdésekben az együttműködést kell keresni.

A rabszolgatörvény működik, a „kaszinókapitalizmust” viszont nem szeretjük

Orbán szerint a rabszolgatörvényre azért volt szükség, mert Magyarországnak további befektetésekre van szüksége, akár Németországból. (Az összefüggés – amint azt Szíjjártó Péter csütörtökön is világossá tette, az alacsony és kiszolgáltatott munkaerő).A túlóratörvény Orbán szerint működik, ezt az is bizonyítja, hogy hónapok óta nincsenek tüntetések.

A lap a Soros-ellenes kampányok kapcsán az antiszemitizmus kérdését vetette fel, Orbán pedig elmondta: nem a zsidókkal, hanem a „kaszinókapitalizmussal”, a civil szervezetekkel és a spekulációval  van baja a kormánynak. Elismételte, hogy szerinte sehol nincsenek olyan biztonságban Európában a zsidók, mint Magyarországon, ami azért is lehet, mert mi „nem importáljuk az antiszemitizmust a muszlim világból”.

A magyar sajtószabadsággal szerinte semmi baj nincsen, hiszen nagy újságok és tévék állandóan őt támadják. Egy újságírónak semmi baja nem lehet, ha kritikus a kormánnyal szemben, hiszen a média nagy része magánkézben van, az RTL Klub például német kézben. (Az interjúban nem vetődik fel, hogy az egykor német tulajdonú Origo főszerkesztőjét kormánykritikus cikkeket követően távolították el, azóta az Origo-t el is nyelte a kormányzati médiabirodalom.)

Idő kérdése, és Németország rájön, hogy Közép-Európához tartozik

Orbán szerint Európa gyenge egy erős német kancellár nélkül. Merkel távozását „akkor hiszi, ha látja”, szerinte a német kancellár betöltetlen űrt hagy maga után.

Ugyanakkor a miniszterelnök szerint a német-francia tengelyre épülő Európának vége: a visegrádi országok politikailag, gazdaságilag és lelkileg egységes tömbként vannak jelen az európai politikában. Orbán szerint idő kérdése csak, hogy a németek rájöjjenek, hogy ehhez a közép-európai tömbhöz tartoznak.

Szülőfalujában, a Bács-Kiskun megyei Orgoványban tette le az esküt szavazóköri delegáltként Nagy Blanka – jelentette be az MSZP kommunikációs igazgatója. A tavaly év végén, a rabszolgatörvény elleni tüntetéseken rivaldafénybe került gimnazista épp most érettségizett, vasárnap pedig a választások tisztasága fölött fog őrködni.

Nagy Blanka több alkalommal is komoly támadáshadjáratot kapott a kormánymédia részéről.

(via Hírklikk)

london A várakozásoknak megfelelően Theresa May bejelentette lemondását, jelen állás szerint június hetedikéig, vagyis még két hétig marad az Egyesült Királyság miniszterelnöke, így még rá fog nehezedni a feladat hogy kimagyarázza a konzervatívok várhatóan katasztrofális szereplését az EP-választáson és elvigye a balhét, valamint neki kell majd fogadnia Donald Trump amerikai elnököt is.

Részletek cikkünkben

Budapest, magyarország A Strache-botrány magyar szálainak felgöngyölítése érdekében hívta össze a parlament nemeztbiztonsági bizottságának ülését a jobbikos Mirkóczki Ádám, a bizottság elnöke. A Fidesz pár perccel az ülés kezdése előtt jelezte, nem vesznek részt, így határozatképtelenség miatt megtartani sem sikerült az ülést.

Külön figyelemreméltó, hogy a kormánypárti képviselők mellett a szakszolgálatok vezetői sem jelentek meg a bizottsági ülésen. A résztvevő ellenzékiek megegyeztek abban, hogy levélben fordulnak a szolgálatokat felügyelő miniszterekhez – Szijjártó Péterhez és Pintér Sándorhoz – azzal a kérdéssel, hogy hogyan fordulhatott elő ez, valamint érkezett-e a szakszolgálatok felé sugalmazás, esetleg utasítás, hogy maradjanak távol?

A kudarcos ülés utáni sajtótájékoztatón Mirkóczki Ádám elmondta: az utóbbi időszak legnagyobb botránya a múlt hétvégén kirobban Strache-ügy, a Fidesz azonban a látszatra sem ad, és teljesen felszámolja a titkosszolgálatok fölötti polgári kontrollt, így Magyarország egy banánköztársaság szintjére süllyedt.

Az LMP-s Ungár Péter elmondta, nem újdonság, hogy a magyar kormány kapcsán szóba kerül az orosz szál, erre példa Paks 2. Ez szerinte jelentős biztonsági kockázatot okoz az ország számára.

A szocialista Molnár Zsolt arról beszélt, hogy lejárt a látszatdemokrácia kora, a kormány pedig most már pártállami működésre váltott át. Arra buzdította a választókat, hogy vasárnap az ellenzéki erőkre voksoljanak.

Mint ismeretes, az Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló szélsőjobboldali osztrák alkancellár, Heinz-Christian Strache abba bukott bele, hogy napvilágot látott egy 2017-es rejtett kamerás felvétel, amelyen egy magát orosz oligarcharokonnak kiadó nővel tárgyal. Strache lezsírozott közbeszerzéseket kínált a fiatal nőnek, cserébe a legnagyobb osztrák bulvárlap megvételéért. Strache arról beszélt, olyan sajtót szeretne, mint amilyen Orbán Viktornak van, és szóba került a Népszabadságot beszántó, a vidéki média nagy részét a Fidesz alá betoló osztrák üzletember, Heinrich Pecina is.

(via Alfahír)

Ír Köztáraság Írországban ma reggel hét és este tíz között adhatják le a választók szavazataikat, melyek alapján eldöntik, ki legyen az ország 11 EP-képviselője az elkövetkezendő öt évben. Az ír polgárok ma tulajdonképpen 13 képviselőt választanak, de közülük kettő csak akkor ülhet be az EP-be, ha megtörténik az Egyesült Királyság kilépése.

Írországban hagyományosan magas a részvételi hajlandóság, általában az Európai Uniós átlag fölötti, legutóbb az átlagos 42,61-hez képest a választásra jogosultak 52,44 százaléka járult az urnák elé, és a várakozások szerint ez idén sem alakul másképp.

A Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárthoz tartozó Fine Gael a 2014-es eredményhez hasonlóan a felmérések szerint valószínűleg idén is négy mandátumot fog kapni, 22 helyett ezúttal 32 százalékkal.

Utána azonban átrendeződés várható – a Fianna Fail nevű liberális párt az öt évvel ezelőttinél valószínűleg kevesebb szavazatot fog kapni – 22% helyett 21-et a Politico szerint – egy helyett viszont így is két mandátumot szerezhetnek, hasonlóan a baloldali Sinn Feinhez, mely öt éve 19 százalékkal kapott három helyet, idén pedig tizenhatra számíthat.

Az előrejelzések nehézségét az okozza, hogy Írországban nem egy, hanem három választókerületben kell listát állítaniuk a pártoknak, ráadásul a választási rendszer – az úgynevezett „egyszeri átruházható szavazat” – miatt a mandátumhoz jutott pártok megmaradt szavazatait (vagyis a mandátumszerzéshez szükséges szavazatszámon felüli szavazatokat) szétosztják a többi párt között.

Szintén ebből a rendszerből fakadóan Írországból idén valószínűleg két független képviselő fog bejutni az EP-be, míg öt éve ez háromnak sikerült – a választási rendszer sajátosságai miatt akkor 2,17 és 7,49 százalék közötti eredményekkel, míg a Munkáspárt akkor például 5,33 százalékos országos eredmény mellett egy helyet sem kapott.

Budapest

„Az LMP határozottan kiáll amellett, hogy képesek legyünk átállni egy XXI. századi gazdaságra, ahol a kutatás és fejlesztés húzza a kis- és középvállalkozások termelékenységét, és így tudnak magasabb béreket adni a dolgozóknak”

– reagált Vágó Gábor, az LMP EP-listavezetője Szijjártó Péter külügyminiszter tegnapi, azóta megváltoztatott kijelentésére, melyben azt fejtegette, az alacsony bérekkel, a későbbi verzió szerint alacsony adóterhekkel kell Magyarországot vonzóvá tenni a tőke számára.

Az LMP közleményben is reagált a külügyminiszter szavaira, ebben kifejtik,

„Az LMP szerint elég volt abból, ahogy a gazdaság kizsákmányolta az embereket és a környezetet a magyar kormány hathatós közreműködésével. Magyarország 30 éve, a rendszerváltás óta az alacsony munkabérekkel próbál versenyképes lenni, ezen egyik oldali kormány sem akart változtatni, és meggyőződésünk szerint az Európai Unió vezetésének is megfelelt a centrum-periféria felosztás.”

A párt azonban állítása szerint nem ezt az utat kívánja járni politikájában, így követelik, hogy minden EU-s ország állapítson meg a nemzeti össztermékhez arányosított minimálbért, melyből tisztességesen meg lehet élni – ehhez pedig véleményük szerint új Európai Parlamentre és Európai Bizottságra van szükség.

Budapest Az elmúlt hetekben rendszeresen a Momentum táján láthattuk a volt LMP-s Szél Bernadettet, részt vett május 1-i rendezvényükön, velük ment Törökszentmiklósra tüntetni a rasszista tüntetés ellen, és kismillió helyen tűnt fel a párt politikusai társaságában, ráadásul az utóbbi időben szinte minden szereplésén visel valami lilát.

Együttműködésük jegyében ezúttal a párt Facebook felületén kampányol, az alábbi videóban:

Mint mondja,

„nagyon megvan a fordulatszámuk, és változást tudnak elérni.”

csehország Írország mellett ma Csehországban voksolnak arról, mely pártok küldöttei képviselhetik országukat az elkövetkezendő öt évben az Európai Parlamentben – habár az eddigi tendenciák, valamint az előrejelzések alapján ez a cseh társadalmat nem különösebben érdekli.

2014-ben a csehek mindössze 18,2 százaléka járult az urnák elé hogy döntsön a nekik járó 21 székről, amivel a második legalacsonyabb részvételi arányt sikerült összehozniuk a szlovákok után, akik 13,05 százalékkal sereghajtók voltak – és idén sem várható komoly változás a szavazási hajlandóságban.

A pártok támogatottsága a felmérések szerint ugyanakkor komoly átrendeződésen ment keresztül, a hagyományos pártok a háttérbe szorultak, és új, korábban marginális vagy egyenesen ismeretlen szereplők erősödtek meg.

Ennek leglátványosabb megnyilvánulása, hogy a Kalózpárt 2014-es 4,78 százalékos támogatottságát a jelenlegi mérés szerinti 15,38-cal csaknem megnégyszerezte a Politico szerint, így négy várható hellyel a második legerősebb párttá vált az EP-választásokon, és még ha nem is a KP küldi a legtöbb képviselőt Brüsszelbe, a cseh választások legnagyobb nyertese lehet.

A liberális ANO (Igen) párt ugyanakkor minden bizonnyal megtartja első helyét, sőt, várhatóan a korábbi négy helyett hat mandátumot is szerezhetnek, miközben a hagyományos jobboldali Tradíció és Felelősség, valamint a balliberális Szociáldemokraták nagyot zuhantak, négy-négyről kettő, illetve egy helyre.

Ezzel egy szintre kerültek a Kommunista Párttal, mely három helyett két várható hellyel szintén rosszabbul fog szerepelni a várakozások szerint, a kereszténydemokraták pedig a korábbi három helyett a szociáldemokratákhoz hasonlóan mindössze egy mandátumra számíthatnak.

Ezek azonban csupán előzetes várakozások, és ahogy tegnap Hollandiában, úgy a mai cseh választáson is lehetnek meglepetések – pláne ilyen alacsony részvétel mellett.

Hollandia A holland EP-választást az előrejelzések szerint tegnap megnyerő Munkapárt (PvdA) vezetője, Lodewijk Asscher megköszönte a választóknak a beléjük fektetett bizalmat, és „bizarr” visszatérésként értékelte a győzelmüket.

Az euroszkeptikus Forum for Democracy vezetője gratulált a Munkáspártnak a győzelemhez, azonban elmondta, hogy óvatos az exit poll adatokkal kapcsolatban, és megvárja a vasárnapi végső adatokat.

„Mi?!” – reagáltak a konzervatív-liberális VVD eredményváróján, mikor meglátták, hogy ugyan több szavazatot kaptak, mint 5 éve, de a Munkáspárt megduplázta a szavazatainak a számát.

Az utolsó exit poll után az eredményvárón megtapsolták a kampánycsapatot és mindenkit, aki hozzájárult az eredményhez. A VVD az exit poll után 4 helyet kapna, 14,6%-al, egy mandátummal többet, mint 5 évvel ezelőtt.

Az ötödik legtöbb szavazatot kapó GroenLinksnél a saját növekedésüknek, valamint a Frans Timmermans-t az élén tudó Munkáspárt győzelmének örültek. Az eredményvárón elmondták, hogy a jobboldalon a VVD és a Forum for Democracy, míg a baloldalon az SP és a PvdAa törésvonala volt látható, az eredményt látva ebből azonban a baloldal jött ki jobban.

„Most egy másik Európát hozhatunk létre. Egy baloldali Európát” – mondta a pártvezető, Bas Eickhout.

A baloldali-liberális D66-nál három mandátumban reménykedtek, végül csak kettőt szerezhetnek meg. A párt vezetőinek nyilatkozatai alapján csalódottak az eredményük miatt, azonban annak örülnek, hogy az euroszkeptikus pártok nem tudtak nyerni, és a progresszív pártok több mandátumot szereztek.

Az állatvédő Party for the Animal eredményváróján a beszámolók szerint kellő mennyiségű alkohol, és gluténmentes torta is volt. A hangulat is bizakodó volt, azonban amikor látták, hogy az exit-pollok alapján nem jutnak mandátumhoz, ennek gyorsan vége lett. Marianne Thieme pártvezető egyebek mellett kritizálta az euroszkeptikus Forum for Democracy és a VVD kampányát is – szerinte amerikanizálódott a választási kampány Hollandiában, és már nem a programokról szól.

Geert Wilders szélsőjobboldali, bevándorlóellenes politikus, a PVV vezetője rövid Twitter-posztban reagált arra, hogy mindössze egy mandátumot szerezhetnek, mint írta, ezt az egyet is arra fogják használni, hogy az európai barátaikkal még keményebben harcoljanak az EU-s szörnnyel, az Iszlámmal és a tömeges bevándorlással szemben.

(nrc.nl)

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}
Olvass tovább!