Több ezren tüntettek az ökológiai katasztrófa ellen Budapesten

A világ számos pontjához hasonlóan Budapesten több vidéki városban is klímatüntetést szervezett pénteken a klímakatasztrófa miatt aggódó fiatalokból álló Fridays for Future mozgalom – melynek tagjai egyébként hónapok óta, minden pénteken megjelennek a Parlament előtt, ahogy arról portálunkon rendszeresen be is számolunk.

Habár a Kossuth téri tüntetéseken pár tucat ember szokott részt venni – ami hetente megrendezett eseménynél egyáltalán nem rossz – a pénteki, II. Globális Klímasztrájkon azonban több ezren vonultak Budapesten.

A demonstráció a Deák Ferenc téren kezdődött, onnan vonultak a résztvevők a Kossuth térre. Az rendezvény Facebook eseményénél közzé tett felhívására, miszerint „Hozzatok kreatív, pártpolitikai utalásoktól mentes transzparenseket!” a megjelentek jelentős része, jellemzően fiatalok vittek magával ilyeneket, vegyesen angol, illetve magyar nyelven.

Voltak olyanok is, akik popkulturális utalásokkal hívták fel figyelmüket mondanivalójukra:

Miközben a Deákról a Kossuth térre vonult, a tömegben dobosok katalizálták a hangulatot, a vonulók pedig a

„klímavédelem” és a „cselekedj most”

rigmusokat skandálták.

A tüntetők megtöltötték a Parlament előtti teret.

A Kossuth téren színpadot állítottak a szervezők, ott hangoztak el a beszédek, valamint slam poetry és zenés műsorral is készültek, több fellépővel.

Az első felszólaló Székely Anna Lívia egyetemista, szervező volt, aki egyrészről skandáltatta az összegyűlteket, másrészről emlékeztetett az esemény nemzetközi jellegére, valamint arra, hogy a Kossuth téren is rengeteg külföldi gyűlt össze a magyar résztvevők mellett.

Ezután elmondta, tizennegyedik hete járnak ki péntekenként a Kossuth térre, majd emlékeztetett, milyen extrém, az év adott időszakához képest szokatlan időjárási jelenségek között álltak kint minden héten. Ezzel kapcsolatban elmondta,

„nem mehetünk el, mert a politikusok hagyták hogy Földünk ilyen állapotba kerüljön”,

majd emlékeztetett, a klímaváltozás ellen most kell tenni. Felemlegette a mozgalmat elindító Greta Thunberg érdemeit, és elmondta, együtt kell kiállnunk a klímaváltozás megoldásáért.

A gazdasági rendszerre vonatkozóan kifejtette, tűrhetetlen, hogy miközben a bolygó tönkremegy, a gazdasági érdekcsoportok elképesztő mennyiségű pénzt kaszálnak a folyamaton.

Beszédében mindenkit felhívott a tüntetéseken való részvételre, hisz a klímaváltozás mindenkit érint, a nemzetközi mozgalom pedig nemre, bőrszínre és egyebekre való tekintet nélkül mindenkit vár a soraiba.

Ezután megoldási javaslatokat sorolt fel, többek között véleménye szerint változtatni kell fogyasztási szokásainkon, és minden héten ki kell járni tüntetni, hogy jelenlétükkel rávegyék a politikusokat a változtatásra.

Utána Szabó Amanda Imola meteorológus következett.

A Holnapelőtt csapatának egyik szerzője elmondta, az éghajlatváltozás nem kitalálmány, hanem a XXI. század legnagyobb problémája, amit az emberiség okozott.

Beszédében emlékeztetett, már évtizedek óta ismert az üvegházhatású gázok hatása, és néhány évtized alatt sikerült elhasználni egy teljes bolygót, a károk helyreállítása pedig évszázadokba fog telni. Mint mondta,

„az éghajlatváltozás hatásait évek óta érezzük itt, Magyarországon is.”

Ennek ellenére a döntéshozók egyelőre nem látják be az éghajlatváltozás valódi hatásait – ha pedig be is látják, a politikusok nem hozzák meg a megfelelő döntéseket, mivel azok társadalmi szinten népszerűtlenek. Ezért a döntéshozók felé egyértelművé kell tenni, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés nemzeti és uniós érdek.

Emlékeztetett arra is, az emberiség tevékenysége láncreakciókat indított el, és a bolygót nem lehet már oly módon használni, ahogy eddig tettük. Elmondta,

„meg kell mutatnunk, nem csak a klíma tud változni, hanem mi is”.

Szabó után Hegyi B. Anna, valamint Nyári Luca slammerek, majd Pauló Gergely, a B-történetek blog szerkesztője következett.

Pauló elmondta, amellett hogy fontos tüntetni, nem állja meg a helyét más módszerek nélkül. Kifejtette, a klímaváltozás mindössze egy aspektusa a környezeti válságnak, a problémák pedig a rendszer jellegéből fakadnak.

Pauló kifejtette, a probléma forrása az emberiség maga, hisz egy olyan rendszert tart fenn, melyben nem is születhetnek más döntések és eredmények, melyek ellen harcolnak, a megoldást pedig véleménye szerint a mindennapi döntések hozhatják el.

Véleménye szerint az emberek fogyasztási preferenciáik megváltoztatásával küzdhetnek az ökológiai katasztrófa ellen.

Ugyanakkor elmondta azt is, fogyasztói döntéseinkkel általában a tőke koncentrálódását segítjük elő, a tőkének pedig nem érdeke megváltoztatni a fennálló rendszert.

Utána jött Quirin Schneider Magyarországon tanuló egyetemista, aki kiemelve a mozgalom nemzetközi jellegét, angolul szólt a tüntetőkhöz.

Beszédében kiemelte, habár sokszor tisztában vagyunk fogyasztási preferenciáink következményeivel, anyagi helyzetünkből kifolyólag, vagy egyszerűen ignoranciából nem a megfelelő döntést hozzuk, és gyorsétteremben eszünk, olcsó repülővel utazunk, és fast fashiont vásárolunk.

A beszéde végét tolmács segítségével fordították, ebben kifejtette, a klímatudatos viselkedésformák megbélyegzése ellenére tennünk kell a katasztrófa ellen, hogy az unokáinknak elmondhassuk, tettünk valamit.

Schneider után Molnár-Szabó Emma és Kovács Valéria középiskolás diákok következtek.

Molnár-Szabó elmondta, amellett, hogy a politikusoktól elvárjuk, szabályozzák a gazdaságot, az ember a fogyasztásán keresztül is tud küzdeni a klímakatasztrófa ellen, majd praktikus tippeket adtak a környezetbarát életmódra vonatkozólag a szelektív hulladékgyűjtéstől a húsfogyasztás korlátozásán keresztül a pálmaolajtól való megszabadulásig és tovább.

A pálmaolajjal kapcsolatban kifejtette, rengeteg őserdőt irtanak ki az erre alkalmas égövön, ami mind a környezetnek, mind az ott élő embereknek igen rosszat tesz.

Kovács a kételkedés és a közösségépítés fontosságáról beszélt, mely azonban véleménye szerint cselekvés nélkül mit sem ér.

Máté Barbara, a korábban felszólaló Kovács anyja volt a következő.

A múlt évezredben felnőttként megköszönte a fiataloknak hogy megváltoztatták, majd bevallotta, hogy az ő generációja, valamint személyesen ő is hozták létre „ezt a szart”.

Majd kifejtette, nem mindenki gonosz a generációjából, azonban az értékek melyeket tanítottak, az a szabadság és az önmegvalósítás, ezek hajszolásából pedig egoizmus és tökéletességre, kényelmességre törekvés fakadt –

ezzel pedig még ha jót is akartak, rosszat tettek.

Elmondta, őt lányai változtatták meg, akik szembesítették környezetkárosító gyakorlataival, és rávették, változtasson azokon. Végül ő is tett néhány javaslatot a személyes fogyasztás visszafogására, saját példáin keresztül, hogy kortársaival együtt

„a kétezres évek gyermekeinek példaképévé”

válhassanak, ahogy ő példaképének tekinti a kétezres évek gyermekeit.

Pongrácz Rosanna és Szipőcs Tamás dala volt a következő programpont, majd G Ras és Telma Lincoln léptek fel, mindkét formáció kifejezetten az alkalomra írt dallal, Irlanda Máté slammer előtt, majd őt követte Pribéli Levente egyetemista, a mozgalom egyik hazai főszervezője, vele videóinterjút is készítettünk korábban.

Pribéli a farkaskiáltás után a valódi veszélyre fittyet hányó hozzáálláshoz hasonlította jelenlegi helyzetünket, majd elmondta,

„össze kell fognunk, és együtt megtenni a szükséges változásokat.”

Véleménye szerint a kormányok felelőssége hatalmas, hisz ismerik a problémát, ennek ellenére a rövidtávú gazdasági növekedést hajszolják. Ezután felsorolt jópár problémát, a vizek, a föld és a levegő szennyezését, valamint egyebeket, melyek veszélyeztetik közös jövőnket.

Elmondta, az emberiség a kihalás felé halad, mégsem foglalkozunk eleget a problémákkal.

Kifejtette, amennyiben a környezetváltozás elleni harcot elveszítünk, mindent elveszítünk – többek között egymást is – és ezért nem lehet hagyni, hogy a klímaváltozás ne legyen a törvényhozók fókuszában.

Pribéli szerint nem hagyhatjuk, hogy a tőke érdeke felülírja az emberiségét.

Mint mondta, nehéz megváltoztatni az életünket és a gazdaságunkat, azonban oxigén és víz nélkül élni lehetetlen, mégpedig ezen lehetőségek között lehet választani, majd elmondta követeléseiket, többek között az ökológiai- és klímavészhelyzet bevezetését, valamint szakértők bevonását, hogy a kormányok küzdeni tudjanak a környezeti válság ellen. Beszédét azzal fejezte be,

„Húsz éves vagyok, és beleszülettem a klímaváltozásba, de nem akarok belehalni!”

A Kossuth téri program végén a megjelenteket Molnár Péter, a rezidens tüntetés-slammer fellépésével engedték szélnek a szervezők.

Magyarországon Budapest mellett nyolc vidéki városban tartottak megmozdulást, Miskolcon 100-120 ember vett részt a tüntetésen, többek között egy teljes általános iskolai osztály. (Frissítés 05.25.: Budapest mellett valójában kilenc városban tüntettek, Kecskeméten is volt klímasztrájk.)

Miskolcon a résztvevők egy időre az Extinction Rebellion szellemét is megidézték egy földre fekvéssel.

Tüntetések voltak Spanyolországban is, ötven városban, többek között Madridban vonultak az utcára az ökológiai- és klímakatasztrófa ellen tiltakozók.

Berlinből is kaptunk felvételeket, ahol szintén több ezren mozdultak meg.

A Fridays for Future mozgalom e hét péntekre, május 24-re, az EP-választás elé hirdette meg második globális klímasztrájkját. A Mércén ezért a napokban kiemelten is foglalkozunk a súlyos ökológiai válság és a klímaváltozás elleni küzdelem dilemmáival. Korábbi, témához kapcsolódó írásainkat itt olvashatod.
A mozgalom magyar ága ezekre a helyszínekre hirdetett péntekre klímasztrájkot:
Címlapkép: Mérce fotó
Olvass tovább!