Az Orbán-rendszer célja nem a globális válságok enyhítése és a magyar társadalom felkészítése, de olyan fegyveres konfliktusba sodorhat bennünket, amelyet csak elveszíteni lehet.
Először fordult elő, hogy nem csak kártérítésre, hanem konkrét cselekvésre köteleztek egy olajcéget.
Mit tanulhatunk a koronaválságból a klímaváltozás elleni küzdelemhez? Andreas Malm Korona, Klíma, Krónikus vészhelyzet – Hadikommunizmus a 21. században című könyvének recenziója.
Egy tanulmány szerint Dél-Ázsiában 2000 és 2016 között évenként kb. 350 000 terhességvesztés volt tulajdonítható a légszennyezettségnek.
Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága határozott erről. Az érintett nigériai közösségek évek óta kérték a céget, hogy tisztítsa meg a szennyezett területeket, vállaljon felelősséget a lakosoknak és környezetnek okozott károkért.
Az EU 2018-ban betiltotta a méhekre rendkívül veszélyes peszticideket. Az egykori brit környezetvédelmi miniszter még egyetértett az EU döntésével, most a Brexit után mégis úgy döntött a kormány, hogy engedélyezi az ártalmas szerek használatát.
Környezetvédelmi csoportok szerint ez is túl késő.
Egy évente elkészülő tanulmány sorjában harmadszor a Coca-Colát nevezte meg mint a világ elsőszámú műanyagszennyezőjét.
Nem csak a civil szervezetek, de az EU mezőgazdasági biztosa is visszalépésnek nevezte az új uniós tervezetet.
Nonszensz a magyar koronavírus szűrési gyakorlat, de a társadalmi veszteségeket az is gyarapítani fogja, ha az Orbán-kormány más országok munkabérvédelmi intézkedéseivel szemben továbbra sem figyel oda a kisegzisztenciák sorsára.
