A koronavírus rávilágít társadalmi-gazdasági rendszereink számos válságtünetére, belső feszültségére. A pandémiát lehetőségként is felfoghatjuk, hogy változtatni próbáljunk, mielőtt ennél is súlyosabb bajba kerülünk.
Hogyan értékelhető a kormány klímapolitikájának átalakulása? Kommunikációs ujjgyakorlat, vagy valódi változás szemtanúi vagyunk?
10 pontban az önkormányzati választás tanulságairól.
A migránsellenes plakátok adnak némi árnyékot, de nem teszik a klímaváltozással szemben ellenállóvá településeinket.
A zöld politika alapvetései iránti nyitottság megvan a félperiféria társadalmaiban is, de ez egyelőre nem tud tényleges zöld politikai jelenlétté formálódni.
Mi készteti vajon Orbán politikai stratégáit, hogy belekezdjenek ebbe a kockázatos kísérletbe, a magyar politikai kontextusban eddig másodlagos szerepet játszó klímaügyet a politikai agenda élére emelve?
Vajon tényleg vége van az EU-s vezetők demokratikus legitimációjának erősítésére hivatott rendszernek?
A rendszerrel szembeni ellenállásnak a gazdasági berendezkedéssel, a gazdasági elnyomással szembeni ellenálláson kell nyugodnia.
Trump egy 60 éve befagyott, és nukleáris háborúval fenyegető konfliktus megoldójaként tetszeleghet az atompotenciálját vesztett Kim Dzsong Un oldalán, miközben beleáll az új világrend által generált érdekkonfliktusokba.
Az intézményesült korrupció megakadályozza a gazdasági felzárkózást az EU-ben, és gyors válaszlépést igényel: meg kell akadályozni, hogy az EU-s adófizetők pénzét politikailag jól beágyazott oligarchák gazdagítására költsék, vagy hogy az uniós költségvetésből a szervezett bűnözést finanszírozzák.