Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Jávor Benedek: Szennybenhagyásos gázolás. A kormány akkumulátorálmainak sötét oldaláról

Ez a cikk több mint 1 éves.

Taranto egykor Olaszország, sőt Európa-szerte az ott begyűjtött kagylóról, olajbogyóról, és más mezőgazdasági termékeiről híres, virágzó város volt az olasz csizma sarkán. A ‘60-as évektől ez megváltozott. Az acél- és vegyipar betelepítésével egyre nőtt a levegő, a talaj és a vizek szennyezése, gasztronómiai fővárosból a ‘80-as ‘90-es évekre „dioxin-főváros” vált, ahol szennyezettségük miatt rendszeresen megtiltották a kagyló és más helyi élelmiszerek forgalmazását. A 2010-es évekre Olaszország teljes dioxin-kibocsátásának 93%-a, az ólomszennyezés 67%-a Tarantóban összpontosult.

A szennyezés olyan mértékű, hogy a 2010-es évek elején 20 kilométeres körzetben megtiltották a legelők használatát, 2009-ben pedig 3.000 állat kényszervágását és megsemmisítését rendelték el a hatóságok, dioxin-szennyezettségük miatt. A városban az országos átlagnál 54%-kal magasabb a rákos megbetegedések száma, és 21%-kal a gyermekhalálozásoké. A felelős elsősorban az Ilva acélgyár, az 1960-as évek olasz iparosítási hullámának egyik büszkesége, de más nehéz- és vegyipari üzemek is hozzáteszik a magukét. A szennyezésekről mindenki tud, a hatóságok mégsem képesek hatékonyan fellépni: gazdasági szempontok, a munkahelyek elvesztésétől való félelem, a nagyvállalatok befolyása, politikai csoportok érdekei állnak az eredményes hatósági reakciók útjában.

A büntetések jelképesek, az ellenőrzések felületesek. Mindeközben a szennyezések miatt legalább ezer álláshely szűnt meg a mezőgazdaságban és a turizmusban.

Miért érdekes számunkra Taranto példája? Mert a magyar kormány elszánta magát, hogy az egész országot „tarantóizálja”. A távol-keleti akkumulátorgyárak tömeges idetelepítésével egy olyan gazdasági modell megvalósítása mellett tette le a voksot, amely megfelelő biztosítékok híján nagyon könnyen a Tarantóban megtapasztalt folyamatokat indíthatja be Magyarországon. A körülmények kísértetiesen hasonlóak: politikai akarattal megvalósuló iparfejlesztés, a tiltakozások semmibe vétele, a hatóságok tehetetlensége, az érintett cégek legmagasabb politikai körökig érő kapcsolatai. A magyar kormány állításai, melyek szerint a magyar szabályozás „szigorúbb mint az európai”, és ezt „szigorúan be fogják tartatni”, viccnek is gyengék. A magyar jogszabályok egyszerűen az uniós előírások átültetései, betartásukra pedig semmi remény – erre korábbi tapasztalatainkból következtethetünk.

A levegőszennyezési határértékek rendszeres megszegése miatt 13 éve kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen, legutóbb az Európai Bíróság is elmarasztalta hazánkat, és jóváhagyta az Európai Bizottság által kiszabott büntetéseket. A kormány és a hatóságok a fülük botját sem mozdítják. A magyar zöldhatósági rendszer 20 éve folyamatos leépülésben van. A 2010-es kormányváltást követően a már meggyengült, de még működő hatóságok szisztematikus szétverése is megtörtént, a zöldhatóságok önállóságát megszüntették, olyan vezetőkkel erodálták az intézményeket, mint a doktori címéről, sőt a diplomájáról is hivatalos okiratban hazudozó Tolnai Jánosné dr. Szatmári Katalin, „Tüzépes Katika”, az egykori Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség igazgatója; a területi hatóságokat pedig egyszerűen beolvasztották a fideszes politikusok, pl. Sára Botond vagy Tarnai Richárd alá rendelt Kormányhivatalokba, oppardon, Főispánságokba.

A rendszerben sem pénz, sem kapacitás nincs már, fokozatosan a szakértelem is elfogy, ahogy a hozzáértő munkatársak a másfél évtizednyi reménytelen szélmalomharc, folyamatos pusztulás nyomán elszivárognak a környezetvédelmi igazgatásból.

Ma Magyarországon nincs működő környezetvédelmi intézményrendszer, ami betartathatna bármit, ha valaki mégis kísérletet tenne a környezeti szempontok megemlítésére, akkor pedig példás gyorsasággal bosszút állnak rajta, ahogyan az a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatójával, Kincses Dániellel történt, aki csupán arra figyelmeztetett, hogy a debreceni ivóvízrendszer nincs felkészülve a CATL ottani gyára jelentette jelentős vízigény kielégítésére. Jóformán még pontot sem tett a szakvéleménye végére, amikorra felmentették állásából.

Ez az alulfinanszírozott rendszer kapacitás- és tudásdeficittel küzd, közvetlen politikai nyomás alatt működik.

Semmiféle biztosítékot nem nyújt arra, hogy a kormány központi gazdaságfejlesztési programjának környezeti kockázatait megfelelően felbecsülik, hogy az engedélyeket a kockázatbecslésekkel összhangban, az elővigyázatosság elvét szem előtt tartva adják ki, hogy a szabályok és előírások betartását szorosan nyomon követik, és megsértésük esetén azonnali és visszatartó erejű szankciókat alkalmaznak. Épp ellenkezőleg. A kormányzati állításokkal ellentétben biztosak lehetünk benne, hogy a környezeti kockázatokat és veszélyeket szisztematikusan figyelmen kívül hagyják, vagy alulbecsülik (ahogy a Recsk fölé telepített NER-es andezitbánya esetében); az engedélyek felületesek és bűnösen megengedőek (ahogy pl. a már említett CATL debreceni gyárának vízigényét illetően tapasztalhattuk); az ellenőrzések érintőlegesek (ahogy a Samsung gödi gyára esetében, ahol az ellenőrző kutakat a kutya sem ellenőrzi, sőt van, amit be is temettek); a bírságok pedig nevetségesek (ahogy a bátonyterenyei, rendszeresen baleseteket produkáló gyárnál láthattuk).

Igazából nincs is szükségünk jövőbe látó képességre, hogy pontosan tudjuk, mi várható a környezeti, egészségügyi és biztonsági kockázatokat hordozó akkumulátorgyárak tömeges idetelepülésével. Az elmúlt években a már megvalósult vagy megkezdett beruházások hajszálpontosan megmutatják, mennyit érnek a „hatósági szigort” ígérő Szijjártó Péter vagy Gulyás Gergely szavai.

Hatósági tehetetlenség – akkumulátoripari kronológia

 

2023. július 7., Óriási mennyiségű akkumulátorcellát raktároznak egy elhagyott ikladi ipartelepen, ahol egyébként csak műanyag-, gumi- és textilhulladék lenne tárolható. – írta meg az Átlátszó. A helyszínen átható vegyszerszag terjeng, a hulladék vélelmezhetőleg egy dél-koreai céghez, legvalószínűbben a Samsunghoz köthető.

Illegális akku-hulladék raktárra bukkantak Ikladon: a rendőrség és a katasztrófavédelem is kivonult | atlatszo.hu

2023. június 27., Budapest. A Direkt36 információi szerint kínai vegyianyag elosztó központ létesül Budapesten. Kína vasúton Magyarországra szállítaná Európába szánt vegyianyag-termelésének jelentős részét, hogy az itt létrehozandó elosztóközpontokból lássák el a kontinens akkumulátorgyárait és más ipari üzemeit.

Direkt36: Magyarországra hozza vegyianyag-elosztóközpontját Kína | 24.hu

2023. június 21., Ács. Bár korábban a polgármester tagadta, hogy a településen akkumulátorgyár létesülne, Szijjártó Péter Kínából bejelenti, hogy gigantikus kínai akkumulátoripari üzem, katódgyár létesül Ácson. A helyiek tiltakoznak, állításuk szerint a komáromi akkumulátorgyár dolgozóinak szervezetében mérgező vegyi anyagok sokaságát mérik az ellenőrzések során, és nem szeretnének ilyen veszélyes üzemet Ácsra.

Újabb kínai akkumulátorgyár épül Magyarországon | 24.hu

2023. június 8., Iváncsa. Leállítják a forgalmat az akkumulátorgyárat építő, fizetési problémák miatt sztrájkoló dolgozók. A munkások még az áprilisi bérüket sem kapták meg, miközben sorozatos balesetek, mérgezések kísérik az üzem létesítését.

Leállították a forgalmat az iváncsai akkugyárat építő, fizetési problémák miatt sztrájkoló dolgozók | Mérce

2023. június 7., Iváncsa. Az épülő akkumulátorgyár katódrészlegén nehézfémekkel dolgozó, védőfelszerelés nélküli dolgozók rosszul lesznek, „ismeretlen mérgező anyagot lélegezhettek be”, amelynek hatására hányás, hasmenés, kiütések jelentkeztek.

Ismeretlen anyagtól lettek rosszul az iváncsai akkumulátorgyár dolgozói | 444.hu

2023. június 2., Győr. A még csak tervezett győri akkumulátorgyár területén végzett független, akkreditált szakértői vizsgálat már most az NMP jelenlétét mutatja ki a talajvízben, amely más, korábbi ipari tevékenység nyomán szennyezhette el a vízbázisokat.

Gazdaság: Még csak rebesgetik, hogy akkugyár lesz Győrszentiván mellett, de a talajvízben már ott van a jellemző szennyezés | hvg.hu

2023. április 28., Iváncsa. Újabb baleset az épülő iváncsai akkumulátorgyárban, ezúttal egy 34 éves férfi veszti életét üzemi balesetben.

Lezuhant egy munkás Iváncsán, az akkumulátorgyár építkezésén | BudaPestkörnyéke.hu

2023. március 30., Bátonyterenye. A korábban szabálytalanságok, munkavédelmi és biztonsági hiányosságok, balesetek miatt számtalanszor megbüntetett akkumulátorfeldolgozóban végzett ellenőrzés során a hatósági ellenőrök is rosszul lesznek a belélegzett oldószerektől és más vegyi anyagoktól. A feldolgozó a tervek szerint megduplázná a kapacitását.

2023. március 14., Szigetszentmikós. Április 19-én életét veszti a kórházban a szigetszentmiklósi akkumulátor-feldolgozó üzemben keletkezett tűz egyik sérültje. Ugyanezen cég, a dél-koreai SungEel Hitech bátonyterenyei üzemében sorozatosak a balesetek.

Az ügyészség indítványozta két, kábítószer-kereskedelemmel vádolt román állampolgár kiutasítását | Népszava

2023. február 12., Göd. Engedélyt kap az évek óta súlyos zaj- és porszennyezést okozó akkumulátorgyár új, veszélyes anyagokkal foglalkozó részlege. A hatóság sem a korábban sorozatos szabálytalanságok miatt kiszabott tűzvédelmi bírságokat, sem a meglevő zaj- és porszennyezést, sem a lakossági tiltakozást nem tekinti elegendő oknak az engedély megtagadásához

A lakosság tiltakozása ellenére kiadta a gödi Samsung újabb engedélyét a katasztrófavédelem | Mérce

2023. január 14., Iváncsa. Baleset következtében meghal egy dél-koreai munkás az iváncsai akkumulátor-üzem építkezésén. Nem ez az első halálos baleset az akkumulátorgyár építkezésén. Már 2022 májusában meghalt egy munkás, miután rázuhant az általa működtetett hidraulikus emelőszerkezet, egy héttel korábban pedig egy targoncás gázolás végződött ugyanitt halállal.

Itthon: Meghalt egy dél-koreai munkás az iváncsai akkumulátorgyár építkezésén | hvg.hu

2023. január 12., Göd. Az Átlátszó pert nyer a Samsung gödi akkumulátorgyárának vízmonitoring adataiért folytatott perben. A kiadott dokumentumokból kiderül, hogy a gyár területén lévő monitoring kútból 2016 óta nem vettek mintát, majd 2018-ban be is temették, így abból mintavétel nem is lehetséges. A gyár 1 km-es környékén lévő kutakból vett független, akkreditált mérés a talajvízben az akkumulátorgyártás során használt NMP (N-metil-2-pirrolidon) nevű, toxikus hatású – szem- és bőrirritációt okozó, magzatkárosító hatású – oldószert mutatta ki még 2022-ben.

Pert nyertünk és kiderült: betemették a kutat, ami megmutatná, mérgezi-e a talajvizet a gödi akkumulátorgyár | atlatszo.hu

2022. július 19., Bátonyterenye. Technológiai robbanás történik a SungEel Hitech üzemében, három embert kórházba szállítanak. A katasztrófavédelmi hatóság már a baleset előtt megbírságolta az üzemet, amely megfelelő katasztrófavédelmi engedély nélkül nagy mennyiségű veszélyes vegyi anyaggal dolgozott.

A katasztrófavédelmi hatóság már a baleset előtt megbírságolta a bátonyterenyei akkumulátorüzemet | atlatszo.hu

2022. január 20., Komárom. Az SK Innovations komáromi akkumulátorgyárából 14 embert kell kórházba szállítani mérgezéses tünetekkel, rosszulléttel, az Országos Mentőszolgálat tájékoztatása szerint. Napokkal korábban már égett, büdös szag volt tapasztalható az üzemben, úgy tudni, egy veszélyes anyag tartálya szivárgott, ami kigyulladt, és ebből további mérgező gázok, füstök kerültek a levegőbe.

Veszélyes anyag szivároghatott a komáromi akkumulátorgyárban, 14 embert vittek kórházba | 24.hu

2021. november 3., Göd. Rejtélyes üzemi baleset történik a gödi Samsung-gyárban november 3-án, ahol súlyosan megsérül, majd meghal egy 27 éves karbantartó. A baleset pontos oka ismeretlen, a hírek szerint egy berendezés szabálytalan indításával áll összefüggésben. Az üzemben pár nappal korábban tűz ütött ki, a Samsung tájékoztatása szerint azonban ez nincs összefüggésben a balesettel.

Baleset történt a gödi Samsung-gyárban | Magyar Narancs

A Magyarországon tevékenykedő akkumulátoripari cégek, érezve a kormányzati hátszelet maguk mögött, sorozatosan megszegik a legelemibb tájékoztatási, elővigyázatossági, jogszabályi követelményeket is, és ezt akárhányszor megtehetik, hiszen a hatóságok fellépése jelképesnek is alig mondható, a kormány kommunikációs (valamint pénzügyi) támogatását pedig maradéktalanul bírják, a balesetek, környezetszennyezések, lakossági tiltakozások dacára. Az újabb és újabb cégek ebbe a környezetbe érkeznek, ez az irányadó norma a számukra, ezt a működési kultúrát, szabálykövetési gyakorlatot teszik magukévá, hiszen a nagyvonalú engedélyek, a betartatlan szabályok, a filléres büntetések közvetlen profitot eredményeznek számukra.

Magyarország természeti környezetének, lakói egészségének kiárusítása ütemesen zajlik,

az érintettek tiltakozása, rúgkapálása vajmi kevéssé hatja meg a kormányt, amely könyörtelen hatékonysággal erőlteti keresztül zsákutcás gazdaságfejlesztési politikáját.

Pedig Taranto példája az Ilva acélgyárral és más ipari cégekkel tanulságos kéne, hogy legyen, megmutatja, hogy hova vezet, ha elhibázott gazdaságfejlesztési tervek, politikai érdekek elkezdik felülírni a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a helyi lakosság érdekeit. A leghangzatosabb szólamokkal, legrózsaszínűbbre festett jövőképekkel is tönkre lehet tenni egy várost – vagy akár egy országot.

Moldova György 1995-ben jelentette meg Magyarország szennybemeneteléről írt riportkötetét, amelyben hazánk természeti környezetének sanyarú állapotáról számolt be. 2023-ból visszanézve az 1995-ös év a magyar környezetvédelem kegyelmi időszakának volt mondható, kiépülő, erősödő környezeti intézményrendszerrel, alapvető jelentőségű jogszabályok elfogadásával (pl. az 1995. évi LIII-as, környezet védelméről szóló törvény), szárba szökkenő civil szférával és számtalan reménnyel. Mára ezek közül talán csak a jogszabályok maradtak – betartatlanul, papíron –, az intézmények, a virágzó civil szféra és legfőképpen a remények régen múltéi. Ha ebbe beletörődünk, Magyarország Taranto sorsára jut. Most még dönthetünk, milyen jövőt szánunk gyerekeinknek, unokáinknak. Hogy a kormány mit kínál nekik, azt látjuk. Az akkumulátor iparág körüli konfliktusok valójában erről szólnak.

Kiemelt kép: Nyergesújfalu, 2022. március 31. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k), Erõs Gábor, Esztergom alpolgármestere, Komárom-Esztergom megye 2-es választókerületének parlamenti képviselõjelöltje (j2), Mihelik Magdolna (Fidesz-KDNP) polgármester (j), Muramacu Koicsi, a Toray Industries Hungary Kft. ügyvezetõ igazgatója (b), Cunekava Tecuja, a Toray Industries Europe ügyvezetõ igazgatója (b2) átvágja a nemzeti színû szalagot az idei év eddigi legnagyobb magyarországi beruházása, a Toray Industries Hungary Kft. 127 milliárd forint értékben épült üzemének átadóünnepségén Nyergesújfalun 2022. március 31-én. Az új gyárban az elektromos autók akkumulátorához használt szeparátorfóliát gyártják. A japán tulajdonú vállalat zöldmezõs beruházásához az állam 4,7 milliárd forint támogatást nyújtott, így segítve 188 új munkahely létrejöttét. MTI/Kovács Attila. A kép csupán illusztráció.