A 68 éves Károlyt, aki a létminimumnál jelentősen alacsonyabb összegű öregségi nyugdíjából él, annak ellenére lakoltatta ki a csepeli önkormányzat az év eddigi legforróbb napján, hogy tudvalevőleg rossz egészségi állapotban van. Bár a szomszédai beszámolói szerint Károly a viselkedésével nem sértette meg kirívóan a közösségi együttélést, az önkormányzat tavaly ősszel felmondta a bérleti szerződését azzal az indokkal, hogy az „együttélés követelményeivel ellentétes” magatartást tanúsított.
A Város Mindenkié mozgalom hétfő délutáni közleménye szerint, mivel Károlynak
„a jövedelme nyilvánvalóan elégtelen ahhoz, hogy lakhatásáról a magánbérleti szektorban gondoskodjon, kilakoltatása ahhoz vezetne, hogy hajléktalanná válik, és valószínűsíthetően élete végéig hajléktalan élethelyzetbe kényszerül”.
Ellenállás a kánikulában
A Mérce helyszíni tudósítói szerint a rendőrség már reggel fél nyolckor gyülekezni kezdett az előtt a csepeli tömbház előtt, amelynek az ötödik emeleti lakásából Károlyt reggel kilenckor kilakoltatni kívánták. A rendőrség célja az lehetett, hogy a kilakoltatást polgári engedetlenséggel akadályozni kívánó lakhatási aktivistákat távol tartsák.
A röviddel nyolc óra előtt a helyszínre érkező munkatársaink azt voltak kénytelenek tapasztalni, hogy a rendőrség „akadályoztatása” címén a sajtó képviselőit kitiltották a lakótömb lépcsőházából. Az ötödik emeleten bilinccsel zárták el a továbbjutást.
Bár a Mérce munkatársai már számtalan esetben tudósítottak a kilakoltatásokról, olyat még nem tapasztaltak, hogy a rendőrség ilyen közvetlen módon lehetetlenítse el a tudósítást egy olyan szomorú eseményről, mely a nyilvánosság figyelmére és a sajtó képviselőin keresztül a köz ellenőrzésére számot tart. Bár éppen Csepelen már tapasztaltuk a szándékot.
A sajtó munkatársainak kizárása után csak Misetics Bálint szociálpolitikus, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója, az AVM aktivistája, valamint Jámbor András országgyűlési képviselő mehetett fel az ötödik emeleti lakáshoz, hogy támogatásukról biztosítsák Károlyt.
Mivel a kilakoltatást megakadályozni kívánó AVM-aktivistákat és a Szikra Mozgalom tagjait a rendőrség már az utcán feltartóztatta, ők a végrehajtók megérkeztekor pusztán a tömbház bejáratát állhatták el. Ezek után a végrehajtók távoztak a kapu elől.
A kilakoltatás megkezdése után bő egy órával a kilakoltatás lezajlott. A betegséggel küzdő Károly a meteorológiai vörös riasztás idején kénytelen elhagyni az otthonát, miután a végrehajtók kerülőúton bejutottak a bérleményébe.
A szomorú esemény megható pillanata volt, amikor a rendőröket Károly egyik idős szomszédasszonya arra kérte, hogy ne lakoltassák ki a szomszédját, mert „nincs vele baj, tartozása sincs”, s nemrég hunyt el a felesége.
Odafigyelés, segítség
A csepeli önkormányzat honlapján ma reggel megjelent írás szerint „a Csepeli Ingatlanhasznosítási Nonprofit Kft. ötéves huzavonának vetett véget, amikor egy bérleti szerződés felmondásáról döntött”. Az önkormányzat álláspontja szerint a Kossuth Lajos utcai bérlő „hosszú időre elmaradt a bérleti díj kifizetésével”, nem ügyelt a tisztaságra, valamint „… a számos lakótárs mellett megfenyegette a Csepeli Városgazda, valamint az ingatlanhasznosító munkatársait, vezetőit és a vele szerződést kötő közjegyzőt is”. Az írás kiemeli, hogy: „Bár most 17 lakó írta alá, hogy nem szeretnék a kilakoltatást, valójában mintegy ötven lakásról, és a bennük élő több mint száz ember életkörülményeiről van szó. Sokuk fordult az ingatlanhasznosító vagy az önkormányzat felé a rossz szomszédság és az elviselhetetlen körülmények miatt.”
Az általunk már idézett AVM-közlemény szintúgy kitér az aláírásgyűjtésre és az esetleges szomszédi panaszokra: „Egyetlen szomszéd sem számolt be a közösségi együttélést kirívóan sértő olyan viselkedésről, amely megítélésünk szerint indokolná, igazolná Károly kilakoltatását és hajléktalanná tételét”, olvasható a közleményben. „Az általunk elért szomszédok többségének egyáltalán nem volt panasza Károlyra. A nyilatkozatot olyan szomszéd is aláírta, akinek voltak ugyan panaszai Szalai Károllyal kapcsolatban, de mégsem gondolta arányos vagy igazságos lépésnek, ha emiatt utcára teszik.”
Az AVM hangsúlyozta:
„Az általunk elért szomszédok által felvetett problémákra tekintettel nem vitatjuk, hogy Károly magatartásával kapcsolatban felmerülhettek jogos panaszok, mint ahogyan azt sem, hogy az önkormányzat bérlőitől elvárható az együttélési szabályok betartása.
Meggyőződésünk, és a hasonló helyzetek rendezésében szerzett tapasztalataink szerint ezek a lakóközösségi konfliktusok azonban, odafigyeléssel, segítséggel orvosolhatóak, amennyiben Károly megkapja a korának, egészségi állapotának megfelelő támogatást az ezzel foglalkozó szakemberektől, rendezhetőek. Nincsen arra szükség, és főleg nem arányos büntetés hajléktalanná tenni valakit azért, mert érkezett rá panasz a szomszédoktól.”
A kilakoltatás után Misetics Bálint a Mércének elmondta, hogy „szomorú, hogy az önkormányzat nem függesztette fel a kilakoltatást, mert kegyetlen intézkedésnek gondoljuk”. Misetics megjegyezte, hogy a kilakoltatást „törvénysértőnek is gondolják”, mivel Csepel önkormányzatának is kötelező feladata a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása. Ebben az esetben pedig „hajléktalanná tették” a rászoruló polgárukat. „Szégyelljék magukat”, mondta el Misetics.
Károly unokabátyja, aki szintén a helyszínen volt, s nyilatkozott a Mércének, még reménykedik abban, hogy Borbély Lénárddal, Csepel fideszes polgármesterével való személyes találkozás után Károly még visszakerülhet a lakásába.
Jámbor András országgyűlési képviselő elmondta a Mércének, hogy „a magyar államnak van felelőssége a polgáraiért”, s nem az a dolga, hogy kilakoltasson, hanem az, hogy „ha valaki nehéz helyzetbe kerül, megpróbálja megoldani a problémáját”.
Élő közvetítésünk itt tekinthető meg.
