Idehaza harmadik napja nő az aktív fertőzöttek száma, Olaszországban is döcög a nyitás. Az ET eközben rendeletet fogadott el a járvány utáni munkanélküliség ellen. Összefoglalónk kedden.
Az adófizetők pénzének szórásával kötött rossz üzlet ezek szerint nem bűn.
Élelmiszeripar kontra természeti környezet, avagy miért fenntarthatatlan az az élelmiszeripar, ahol az élelmiszer nem több, mint termék.
Egyszer csináltak volna valami hasznosat, még ha azt is csak kényszerből.
A Budapest Pride önkéntesei arra kérik a köztársasági elnököt, küldje az Alkotmánybíróság elé a nemváltást ellehetetlenítő törvényt.
Van nagyjából egy kisvárosnyi ember, akik nem igazán hisznek a vírus létezésében, akik kétségbeesettek és dühösek, akik úgy érzik, napi szinten megvezetik őket. Velük mi lesz?
A rendőrség még az ártatlanok adatait is húsz évig őrizheti meg, a javaslat még az Adatvédelmi Hatóság elnöke szerint is aggályos.
A kormánypártiak „sokkal stabilabb gazdálkodást és hatékonyabb humánerőforrás-menedzsmentet” várnak a törvénymódosítástól, az ellenzék szerint a Fidesz most vette el a kultúra „közjó jellegét”.
A minden negyedik magyart képviselő önkormányzatok vezetői szerint, többek közt a gödi modell is káros és elfogadhatatlan.
Ráadásul a járványügyi intézkedéseknek vannak negatív környezeti következményei is.
Már a kormánynak is szemet szúrtak az üzemi gócpontok, az ellenzék és a szakszervezetek szerint is a közvetítő cégek a felelősek, alapvető változásokra van szükség.
Hogy indul újra Olaszország, mi a helyzet az EU perifériáján? Hogy áll a korábban többször követendő példaként emlegetett Ausztria? Európai lazításkörkép.
Mindenkit lefedő állami szociális ellátás híján a kijárást és a munkavállalását korlátozni hamis védelem: a karantén romantizálásának középosztálybeli kiváltsága a legszegényebbek nyomorba zárása árán.
Szép lassan kezdünk visszatérni a régi kerékvágásba, de nem felejthetjük el, hogy a vírus továbbra is itt van.
A legsérülékenyebbek a minimális tartalékkal rendelkező mikrovállalkozások, és bár a nagyobb vállalkozások pénzügyi stabilitása lényegesen jobb, egy elhúzódó válság akár a közepes cégek jelentős részét is bajba sodorhatja.
Ismét dudálós véleménynyilvánításra hívta az embereket Szél Bernadett, Hadházy Ákos és a Momentum.
Ha Németországban felülkerekedik az a nézőpont, hogy korlátozni kell a német szerepvállalást a pénztranszferek finanszírozásában, az rövid úton fájdalmas eurómilliárdokba kerülhet Orbánnak.
Azonnali kérdések sorjáztak az Országgyűlésben.
A leszavazás körülményei is bizarrak voltak.
Személyesen tett feljelentést, miután nyilvánosságra került egy Facebook-csoportban, hogy hány ágyat kellett kiüríteni a gyulai kórházban a koronavírus-járvány miatt.
Kell a pénz a nagyobb piacokról a gyógyszercégeiknek, ezért nem akarnak szabad tudás-hozzáférést.
A járvány miatti termeléskiesés terhét nem lehet az alkalmazottakra hárítani.
Veszélyhelyzeti alapot hoznak létre.
Akár 20-30 százalékkal kevesebb bért visznek haza, mint a járvány előtti időszakban.
A kormányfő korábban hatalmas válságkezelő csomagot ígért. A konvergenciaprogramból kellett megtudnunk, hogy a munkahely-védelmi támogatásra mindössze a GDP 0,37 százalékát szánták.
Spanyolországban és Olaszországban zuhan a halálozások száma, az MSZP a Népjóléti Bizottságban tenne fel kérdéseket Müller Cecíliának.
Szülőanyáik már nem, örökbe fogadóik pedig még nem tudják őket gondozni, mivel az ukrán reprodukciós piacot leginkább nyugati párok veszik igénybe.
A szélsőjobboldali elnök harcban áll már az Alkotmánybírósággal, minisztereivel és a kormányzók jelentős részével, csak éppen a vírussal nem annyira.
A járvány felfutásával párhuzamosan meghozott intézkedésekből látható, hogy a rendszer fasizálódásának veszélye sejlik fel, hiszen a kormányzat eltökélt a tőke és a legtehetősebb társadalmi csoportok segítésében, illetve abban, hogy a válság költségeit a munkavállalókon hajtsa be.
Pénteken könnygázzal oszlatták fel a megszállás elleni palesztin demonstrációkat.