Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Sok rákos beteg életesélyei romolhattak a járvány alatt a szűrések elmaradása miatt

A daganatos betegek ellátása is megsínylette az egészségügyi rendszer ideiglenes, járványintézkedések miatti átalakulását, így sok beteg, akinek szüksége lett volna rá életkilátásaik javítása érdekében, nem találkozott orvossal – derült ki a Népszava szerint egy zártkörű sajtóbeszélgetésen.

A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a járványhelyzet idején hónapokon keresztül elmaradtak szűrővizsgálatok, amik alapján a betegeket be lehetett volna utalni a megfelelő ellátásra.

Így az onkológusok arról számolhattak be egy felmérés során, hogy jelentősen csökkent az ellátást kérő új betegek száma, miután nem volt diagnózis, ami alapján felkereshették volna a megfelelő szakembereket. A Gyógyulj Velünk Egyesület szerint olyan orvos-beteg találkozások is elmaradhattak, melyek minél korábbi megtartása indokolt lett volna, mert a halasztással csökkentek a betegek életesélyei.

A kutatással kapcsolatban B. Papp László, az egyesület szóvivője elmondta, óriásiak a különbségek abban, kinek van esélye meggyógyulni a rákból. Mint mondta,

„Ez Magyarországon azon is múlik, hogy az illetőnek ki az orvosa, hol kezelik, milyen gyors a betegútja, mennyi idő alatt jut el a patológiára, a műtétre, illetve utána a kezelésekre. Ez nyilván függ a pácienstől önmagától, a lakhelyétől, a képzettségi szintjétől és a pénztől”.

Ez utóbbi arra utal, hogy a magánegészségügyi ellátásokat nem mindenki engedheti meg magának – de a több gazdasági, társadalmi, kulturális tőkével rendelkező, vagyis gazdagabb, jobb kapcsolatokkal rendelkező és magasabb végzettségű betegek az állami egészségügyben is jobb helyzetből indulnak, jobban tudják érvényesíteni az érdekeiket – ami persze más betegségek esetében is így van.

B. Papp ugyanakkor azt is elmondta a járvány alatti helyzetről, hogy

„Még a magánellátás jelentette egérút is bezárult többé kevésbé.”

A fórumon Pajkos Gábor, onkológus főorvos, a Magyar Klinikai Onkológia Társaság elnöke, Kenessey Andrea, a Mellrákfórum egyik alapítója, kardiológus szakorvos, mellrák-túlélő és B. Papp László felhívták különösen a nők figyelmét arra, hogy járjanak szűrésre, hisz mellrák bárkinél kialakulhat.

A kutatás megállapításai egybecsengnek a Tárki májusi felmérésének megállapításaival, ezek szerint minden tizedik magyar szenvedett hiányt egészségügyi ellátás terén a koronavírus-járvány miatti változások miatt.

Ugyanakkor arra is emlékezhetünk, hogy nemcsak egyes ellátások vagy szűrővizsgálatok szüneteltek, de a járványra való felkészülés jegyében Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere arra is felszólította a kórházakat, hogy fekvőbetegek alól szabadítsanak fel ágyakat, így rengeteg embernek romolhatott az egészségügyi állapota amiatt, hogy idő előtt küldték haza, mikor ápolásra szorult volna.

A Webbeteg szerint a járvány intenzitása, és a betegség terjedését gátoló óvintézkedések lazítása miatt azonban korlátozások mellett lassan újraindulhat az egészségügyi ellátás több, korábban részben vagy teljesen leállított szektorban, így a háziorvosoknál és a különböző szakrendeléseken is.

Ha gyanús, hogy rákos, forduljon orvoshoz!

A Népszava szerint a szakemberek

„Azt tanácsolják, hogy ha valaki gyanús elváltozást talál a mellében, mindenképpen forduljon orvoshoz. Ilyen eltérés lehet például az emlőben vagy a hónaljban kialakult csomó, a részleges vagy a teljes mellet érintő duzzanat, a mell vagy mellbimbó bőrének szokatlan változása (irritáció, kivörösödés, pikkelyesedés, megvastagodás, gödrösödés), a mellbimbó váladékozása, illetve ha a mellbimbó érzékennyé válik, befordul vagy kisebesedik.

A rendszeres önvizsgálat minden nőnek javasolt, de különösen figyelniük kell magukra azoknak, akik 50−65 év közöttiek, hormonpótló kezelést kaptak, illetve a családjukban már előfordult emlődaganat. Egyes esetekben növelheti a mellrák kialakulásának kockázatát, ha valaki 30-35 éves koráig nem szült, ha szokatlanul korán volt az első menstruációja, továbbá ha későn lépett a változókorba. »Azoknak, akiknek korábban volt már emlődaganatos betegsége, különösen figyelniük kell, hogy ne bagatellizálják el azokat a jeleket, például a hátfájást, a derékfájdalmat, amelyek akár a betegség kiújulását jelezhetik« – hangsúlyozta dr. Pajkos Gábor.

A mellrák világszerte és Magyarországon is a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, hazánkban évente körülbelül 8000 új emlőrákos beteget fedeznek fel. A mellrák előfordulása 50-65 éves kor között a leggyakoribb, de ma már a fiatalabb nőket is egyre gyakrabban érinti. Becslések szerint élete során 10-12 nőből egynél nagy valószínűséggel kifejlődik emlődaganat.”