Péntek este felkerült a parlament honlapjára a kormány 2024-ig szóló költségvetési kitekintése – szúrta ki a Portfolio. A 2021-es költségvetés dokumentumaihoz tartozó kitekintés iránymutatást ad az elkövetkező évekre, hogy a kormány pontosan mivel és mekkora mértékben számol a bevételeit és kiadásait tekintve, mik az alapvető költségvetési tervei és várakozásai.
Ebből kiderül, hogy a kormány fenntartaná a gépjárműadó veszélyhelyzet miatt bejelentett elvonását, valamint a szolidaritási hozzájárulást is tartósan magas összegben várja el az önkormányzatokról.
A kitekintést vizsgálva kiderül, hogy a kormányzati várakozások szerint a központi költségvetés bevételi oldala szinte teljesen helyreáll 2022-re, a vírushelyzet ellenére is 15 400 milliárd forintot várnak, míg a tavalyi előrejelzések 2022-re 15 560 milliárdot jósoltak.
A kormány mind a lakossági, mind a céges befizetések terén visszaeséssel számol, a tervek szerint a kiesések nagy részét a május elsejével a veszélyhelyzet miatt bevezetett kiskereskedelmi különadó kompenzálja majd – ahogy egyre inkább helyreáll a gazdaság, úgy egyre nagyobb bevételként.
A fogyasztási típusú bevételekre is kevesebbet számolnak: a 2022-re jósolt 6978 milliárd forint 400 milliárddal alacsonyabb a tavaly 2022-re előrejelzett értéknél. Ugyancsak mintegy négyszáz milliárd forinttal számolnak kevesebbet az áfabevételekre, valamint 150 milliárdos elmaradást jósolnak a korábban várt 3400 milliárd forintos lakossági (illetékek, szja és egyéb adók) befizetésekhez képest, még a – frissen teljes összegével ebbe a kategóriába kerülő – gépjárműadóval együtt is.
A kormány tehát a kieső bevételeit a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében kihirdetett kiskereskedelmi különadó legalább 2024-ig történő meghagyásával és az önkormányzati forráselvonások fenntartásával tervezi kompenzálni.
A korábban 43 milliárd forintosra tervezett helyi önkormányzati befizetéseket 160 milliárdosra duzzasztva hagyják meg „szolidaritási adó” jogcímén legalább 2024-ig, mint ahogy a gépjárműadó önkormányzatoktól elvont milliárdjai sem kerülnek vissza önkormányzati fennhatóságba.
Több pénzt várnak az Európai Uniótól is, a korábban várt 967 milliárd forinthoz képest 1324 milliárd forinttal tervez a kormány.
A kormány kínosan ügyel arra, hogy ne a lakossági befizetésekből tervezett bevételeit növelje, hogy ne lehessen rájuk sütni, hogy megszorításokat hajtanak végre a válságkezelés miatt.
A Portfolio egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy a kitekintésben jelzett kormányzati bevételnövelési tervek végső soron közvetetten lecsapódnak a háztartásokon – áthárulhat a kiskereskedelmi különadó összege is a fogyasztókra, valamint az önkormányzatok mozgásterének szűkülése is.
Április elején mutatta be a kormány a koronavírus-járvány nyomán kialakuló gazdasági válságot kezelni hivatott gazdaságvédelmi akciótervét, ami egyik fő pénzügyi forrásaként a korábban az önkormányzatokhoz befolyó, általuk kezelt gépjárműadót nevezte meg. A rendelet ellen több ellenzéki képviselő is tiltakozott, követelve, hogy inkább az ország Fidesz-közeli oligarcháit adóztassák meg, és ne a járvány miatt nehéz helyzetbe került önkormányzatokat.
Bár a közterület-használati díj idén nyárra bejelentett felfüggesztése, valamint a bevezetett ingyenes parkolás várhatóan csak átmeneti intézkedés, ezen források visszatérése nem oldja meg az önkormányzatok problémáit – a forráselvonásba egyes felmérések szerint akár az önkormányzatok kétharmada is belerokkanhat. Karácsony Gergely főpolgármester május végén szintén arról beszélt, hogy az új költségvetési tervezetben szereplő elvonások már egyáltalán nem magyarázhatók csupán a válságkezeléssel,
„a járvány utáni gazdasági és társadalmi válságot a kormányban most arra használják fel, hogy a magyar önkormányzatiság rendszerét felszámolják”.
