A válság nem csak a munkahelyeket teszi tönkre, hanem azt a biztonságtudatot is, amit jelentettek. Növekszik a munkanélküliségtől való félelem, növekszik az (ön)kizsákmányolás lehetősége. Ezért a teljes foglalkoztatás elérésig a válság alatt garantált munkahelyekre van szükség.
Hány alkalommal engedjük még, hogy a tőkés rendszer struktúrái velünk fizettessék meg az egyes válságok költségeit, miközben az elitek újra és újra megerősödve kerülnek ki belőlük?
Tavasz óta először lépte át a gyógyultak száma az aktív fertőzöttekét Magyarországon.
Bár a COVID-19 világjárvány globális gazdasági válságot is hozott magával, a Nemnövekedés projekt szerint még nincs minden veszve. Sőt, épp az elmúlt hónapok tapasztalatai mutatták meg: most fontos lépéseket tennünk egy szolidárisabb és igazságosabb világ felé.
Varga Mihály és Novák Katalin is részleteket árult el a készülő gazdaságvédelmi csomagból, és jól láthatóan a Fidesz még mindig nem akar szakítani a társadalomra káros gazdasági dogmáival.
Az energiaárakat pedig 30 százalékkal kellene csökkenteni a két párt közös javaslatcsomagja szerint.
Most, hogy elért minket a koronavírus-járvány második hulláma, érdemes megvonnunk az Orbán-rezsim válságkezelésének elmúlt bő féléves mérlegét, és leszámolni azzal az illúzióval, hogy „ezek” „legalább kormányozni tudnak”.
A Valutaalap megszorítana, Riád Szalameh, a libanoni Nemzeti Bank elnöke viszont mentené, ami menthető.
Nem túl meglepő, de a legkevesebb bevétel áprilisban született.
A miniszterelnök a civiltörvényt elmarasztalaó Európai Bírósági döntést a „liberális imperializmus” részének nevezte.
