Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egyre nehezebb lesz a megélhetés, átlagosan közel 30 százalékkal drágulhatnak az élelmiszerek jövőre

Borús előrejelzést adott közre a Magyar Nemzeti Bank, a jövő év is további jelentős élelmiszerár-drágulással indul. Az MNB friss inflációs jelentése szerint jövőre átlagosan 29,7 százalékkal lesznek drágábbak az élelmiszerek, mint idén: a nem feldolgozott élelmiszerek 28,4 százalékkal, míg a feldolgozott élelmiszerek 30,4 százalékkal drágulhatnak 2023-ban – olvasható a 444 szemléjében.

Az MNB 15-19,5 százalék közötti inflációt jósol jövőre: az energia 39, az üzemanyagok ára pedig 21 százalékkal lehet magasabbak 2023-ban, a „csak” 9,6 százalékkal, az ipari termékek pedig 8,7 százalékkal kerülhetnek többe. Vagyis, mint arról a Mércén is beszámoltunk, a jövő évi infláció teljesen elviheti a nyugdíj- és minimálbér-emelést. Az energia 39, az üzemanyagok pedig 21 százalékkal lehetnek magasabbak 2023-ban a mostaninál. Mint a Hvg.hu írja, amióta a KSH 1985-ben elkezdte a mostani bontás szerint vezetni az inflációt, ekkora élelmiszer-drágulást még soha nem mért, 1990-ben is „csak” 35,2, 1995-ben 31,1 százalékos volt az éves adat.

Az inflációt eddig is az élelmiszerárak húzták: novemberben 22,5 százalékos volt a pénzromlás,

de ezen belül az élelmiszerek ára 43,8 százalékkal emelkedett.

A kormány nemrég hosszabbította meg 2023. április 30-ig az élelmiszerár-stopot, a jegybank elemzője szerint viszont az ársapkák valójában emelik az árakat, mert az alapvető élelmiszerek árának maximalizálása más, „helyettesítő” termékek árát emelte meg irreálisan.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a jegybank keddi sajtótájékoztatóján Virág Barnabás,  az MNB alelnöke az inflációt befolyásoló tényezők között – a háború és más egyebek mellett – a profit húzta inflációra is kitért, mint másik fontos tényezőre.

„Az ár-bér spirál elemzése kiemelten fontos, de egy új fogalmat is fel kell vennünk az eszköztárba, ez pedig a profit húzta infláció, ennek letörésében kiemelt szerepe van a verseny erősítésének. Több jelből is az látszott, hogy a vállalatok a kedvező jövedelmezőség miatt a kelleténél nagyobb mértékben emelték az áraikat”

– mondta.

Ez azért is fontos fordulat a kormány kommunikációjában, mert a döntéshozók vagy hozzájuk közel álló megszólalók eddig jobbára az előbbiről, tehát az ár-bér spirálról beszéltek. Az elmélet szerint az árak és a bérek növekedése egymást erősítő folyamatok, és hirdetői ezzel szoktak érvelni a béremelések ellen.

Ugyanakkor, mint korábbi cikkünkben rámutattunk, ez általában és jelenleg sem igaz, a tőkés rendszer ugyanis másképp működik – amint ezt ezúttal Virág is legalább részben elismerte.

A jelentésben többször is leírják, hogy a vállalati profitok emelkedése az ágazatok széles körében megfigyelhető, a magas átárazást tehát a jegybank szerint nem csupán a költségoldali nyomások (bérek, energia), hanem az emelkedő vállalati profitráták is támogatják – írja a 444.

Mint a Hvg.hu írja, az MNB jelentése szerint minimális jó hír, hogy a munkáját túl sok ember valószínűleg nem fogja elveszteni, és a béremelések is nagyobbak lesznek, mint amit korábban vártak,

de mindeközben az inflációra adott legjobb forgatókönyv is durvább, mint ami szeptemberben még a legrosszabb jóslat volt.

Ráadásul a nyár óta látott drágulás több mint felét okozó élelmiszerárak elszállását a globális folyamatok mellett a magyar élelmiszeripar hatékonysági és termelékenységi problémái okozták az MNB szerint. Vagyis, ha javul is a helyzet az energiaszektorban, az élelmiszeráraink attól még nem fognak egyik pillanatról a másikra javulni.

(444, HVG, Mérce)

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt