Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Orbán bejelentette, hogy sajátos magyar formában támogatja a kormány a béreket

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn déltől a Facebookján mutatta be a gazdaságvédelmi akciótervet, mellyel a kormány a munkahelyeket és a magyarországi vállalkozásokat kívánja megvédeni, korábban is hangoztatott céljainak megfelelően.

A felvételt az alább tudjátok visszanézni:

Orbán bejelentette, hogy komoly helyzettel nézünk szembe, amit nem mi okoztunk és igazságtalan, de meg kell vele küzdenünk.

Mint mondta,

„a cél az, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, mi annyi munkahelyet hozzunk létre.”

Orbán kifejtette: a járványügyi válság mellett gazdasági válsággal nézünk szembe, és az emberek jelenleg folyó mentése mellett a jövőt is építenünk kell, erre szolgál a gazdaságvédelem, aminek három üteme van. Ebből az első már elkezdődött a múlthéten, ez a TB-járulék csökkentése, kata-s vállalkozóknak nyújtott segítség, valamint bankhitelek törlesztésének felfüggesztése.

A második ütem pedig ma indul el.

Erről később várható részletes tájékoztatás, a miniszterelnök az öt programot mutatta be, melyeknek számos alpontjai vannak. Ezek a következők:

  1. Munkahelymegőrzés, példaként említette, hogy rövidített munkaidő esetén a munkaadóktól átvállalják a bérköltségek egy részét, ami a miniszterelnök szerint a támogatásnak egy sajátos magyar formája. Ez egyébként nem így van, a miniszterelnök által elmondottak alapján egyelőre úgy tűnik, a Németországban és Ausztriában is alkalmazott, Kurzarbeit nevű rendszerhez nagyon hasonlót találtak ki, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata is tartalmazza.
  2. Munkahelyteremtés, ennek keretében beruházásokat támogatnak 450 milliárd értékben. Ez elsősorban azt jelenti, hogy magáncégeknek folyósítanak állami támogatásokat, arra építve, hogy ezek munkahelyeket fognak teremteni.
  3. Kiemelt ágazatok újraindítása, a miniszterelnök példaként hozta fel a turizmust, egészségipart élelmiszeripart, mezőgazdaságot, film és kreatív ipart, építőipart, és a logisztikát.
  4. Vállalatok finanszírozása kamat és garancia támogatott hitelek útján, nagyjából 2 100 milliárd forint értékben. Ezzel a kormány a nehéz helyzetbe jutott cégeket támogatja.
  5. Család- és nyugdíjasvédelem, ennek a miniszterelnök szerint legfontosabb része a 13. havi nyugdíj visszaépítése. Ezt négy részben kapják kézhez a nyugdíjasok, 2021 februárjában a januári felett plusz egyheti összeget, majd 2022-ben, 23-ban, 24-ben ugyanígy.

A kormány több minisztere is részt vett a bejelentésen, Palkovics miniszter a program koordinálását végzi, Máger Andrea az állami vállalatokat lendületbe hozza és bekapcsolja a tervbe, Varga Mihály pedig biztosítja a szükséges forrásokat, garantálja a költségvetési fegyelmet Orbán tervei szerint.

Az is elhangzott, tekintélyes összeget, mindösszesen a GDP 18-20 százalékát csoportosítják át a gazdaságvédelmi akciótervre.

Ennek megfelelően a 2020-as költségvetéstől el kell térni, erről ma jelenik meg rendelet, az elmúlt években alacsonyan tartott költségvetési hiányt pedig idén 1-ről több, mint duplájára, 2,7 százalékra emelik.

Arról, hogy miért visszás a kormány mantrája, miszerint „teljesítmény nélkül” nem ad pénzt senkinek az elmúlt évek gazdasági teljesítménye fényében, itt írtunk, ahogy arról is megemlékeztünk, miért téves ingyenpénzként aposztrofálni a munkásság támogatását ilyen vészterhes időkben.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter már szombaton felvillantotta a csomag néhány részletét, többek között hogy az ország költségvetését alapjaiban kell átrendezni, ezért az ellenzéki pártokat, a bankokat és a multinacionális láncokat is „közös teherviselésre” szólítják fel, és a kormánytól is 1 345 milliárd forintot vonnak el vagy csoportosítanak át.

Gulyás szerint a gazdaságvédelmi akcióterv forrásai a következők lesznek:

  • A párttámogatások 50 százalékát a járványügyi védekezési alapba kell befizetniük a pártoknak ezentúl, ez 1,2 milliárd forintot jelent.
  • A multik számára újból bevezetik a kereskedelmi adót, ami 36 milliárd forinttal fogja növelni a járványügyi alapot.
  • A bankoknak 55 milliárd forintot kell az alapba tenni.
  • Az önkormányzatoknak pedig a gépjárműadót.

Ez egyébként abból a szempontból érdekes, hogy míg az önkormányzatok számára a gépjárműadó sok esetben létfontosságú, és a pártok is jelentős mértékben függnek a párttámogatásoktól, ezzel szemben a multikra és bankokra rótt terhek nem tűnnek jelentős összegeknek ezen cégek forgalmához képest. Több ellenzéki vezetésű önkormányzat is jelezte, a Gulyás-féle bejelentések csökkentik autonómiájukat és anyagilag nehéz helyzetet idéznek elő.

A járvány kitörése és a veszélyhelyzet elrendelése óta nem ez az első gazdaságvédelmi bejelentés.

Március 18-án Orbán Viktor emlékezetes, hangnélküli videóban jelentkezett be, hogy a gazdaságvédelemről tájékoztasson, majd a kezdeti találgatások után fény derült a csomag tartalmára is. Eszerint

  • a magánszemélyek és vállalkozások addig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét felfüggesztik;
  • a rövid lejáratú vállalkozási hitelek jún. 30-ig meghosszabbításra kerülnek;
  • a holnaptól felvett új fogyasztási hitelek THM-jét a jegybanki alapkamat +5 százalékában maximalizálják;
  • a súlyosan érintett szektorokban (turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar, sport, kulturális szolgáltatások, taxisok) a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét teljes egészében elengedik, a munkavállalók járulékát jelentősen csökkentik, nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, az egészségbiztosítás díja pedig a törvényi minimumra csökken – mindez június 30-ig. Ezekben az ágazatokban a helységbérleti szerződéseket nem lehet felmondani, a béreket nem lehet megemelni.
  • a munkavállalási szabályokat rugalmasabbá teszik, hogy a munkáltatók és a munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni.

Az intézkedéscsomag noha kiszolgált egyes, a járványtól érintett érdekcsoportokat, a bérből élők nem lélegezhettek fel, ugyanis a változások leginkább a cégek érdekeit szolgálják, miközben a munkásságot még inkább kiszolgáltatják a tőkének – ennek legkirívóbb példája a „munkavállalási szabályok rugalmasabbá tétele”, ugyanis mikor ezen szabályokon lazítanak, az azt jelenti, hogy a munkáltató jobb alkupozícióba kerül a munkavállalóval szemben.

A fenti terv bővítéseképp Orbán március 23-án is bejelentett, ekkor már a társadalom egyes csoportjainak is ígért némi segítséget, miszerint:

  • július 30-ig körülbelül 80 ezer ember mentesül a kata (kisvállalkozói adó) fizetése alól,
  • haladékot kap az, akinek március elseje előtt keletkezett katás adóhátraléka,
  • felfüggesztik a kilakoltatásokat és végrehajtásokat (amit csak részben tettek meg), az adótartozásokat később is be lehet fizetni,
  • a most lejáró GYES és GYED jogosultság meghosszabbodik a vészhelyzet végéig.

Mindazonáltal a kata-sokon sajnos nem sokat segít, hogy nem kell adót fizetniük, ha közben bevételeik sincsenek, ugyanakkor a kilakoltatások és végrehajtások – részleges – felfüggesztése, valamint a gyerekek után járó támogatások idejének meghosszabbítása mindenképp üdvözlendő, de korántsem elégséges fejleménynek számított.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán