Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szombat délelőtt bejelentette a kormány járványügyi védekezési alapjának gazdasági részleteit.

Megerősítette Orbán Viktor tegnapi bejelentését, miszerint a kormány bruttó 500 ezer forinttal fogja elismerni valamennyi egészségügyi dolgozó munkáját, és elmondta, hogy ezt valamikor a nyár elején fogják megkapni a dolgozók.

Gulyás Gergely ezután arról beszélt, hogy az ország költségvetését alapjaiban kell átrendezni, ezért az ellenzéki pártokat, a bankokat és a multinacionális láncokat is „közös teherviselésre” szólítják fel.

Hozzátette azt is, hogy az átalakításokat a kormány „magán” kezdte, összesen 1345 milliárd forintot csoportosítottak át vagy vontak el.

A miniszter ezek után a következőket jelentette be:

• A párttámogatások 50 százalékát a járványügyi védekezési alapba kell befizetniük a pártoknak ezentúl, ez 1,2 milliárd forintot jelent.
• A multik számára újból bevezetik a kereskedelmi adót, ami 36 milliárd forinttal fogja növelni a járványügyi alapot.
• A bankoknak 55 milliárd forintot kell az alapba tenni.
• Az önkormányzatoknak pedig a gépjárműadót.

Gulyás elmondta, hogy az intézkedések április 15-től vagy május elsejétől fognak érvénybe lépni, és hozzátette, hogy eddig 380 milliárd forintot költött az ország a járványügyi védekezésre.

A miniszter  ezen kívül bejelentette azt is, hogy az egészségügyi dolgozók korábban eldöntött béremelését 2020 novemberében fogják bevezetni, akkor egy 20 százalékos emelést fognak végrehajtani a védőnők és az egészségügyi szakdolgozók körében.

„Felfoghatatlanul óriási számok ezek, mégis úgy gondoljuk, hogy ennél az óriási kihívásnál, amivel az ország szembesül, szükségesek” – jelentette ki a miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás a Kormányinfó végén elmondta, hogy azok a gazdaságvédelmi lépések, amelyeket a munkahelyek megőrzésének érdekében tettek (járulékok elengedése, stb.), körülbelül 100 milliárd forintba kerültek eddig.

Hozzátette, 30 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, de ez nem azt jelenti, hogy ennyien vesztették el az állásukat, jelentős csökkenés van a szabad munkahelyek számában, ami azt mutatja, hogy sokan gyorsan tudtak más állást találni. Az viszont aggasztó, hogy napi 4 ezerrel nő a munkahelyeket elvesztők száma.

Gulyás Gergely a munkanélküliek számára egyelőre nem jelentett be semmi konkrétat, de elmondta, hogy a kormány a napokban döntést hoz egy olyan gazdaságélénkítő tervről is, ami

„a rendszerváltozás óta Magyarország történetének legnagyobb gazdasági akcióterve lesz”.

A teljes sajtótájékoztató visszanézhető a Mérce videóján:

Frissítés (12.54): Ellenzéki pártok reagálnak Gulyás Gergely bejelentésére.

MSZP: Az oligarchák is vegyék ki a részüket a közteherviselésből!

Kunhalmi Ágnes Facebookon tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy összességében nagyon aránytalan és szelektív a Gulyás által bejelentett „közteherviselési” terv.

„A 10 éve kiépült nemzeti nagytőke közteherviselését is szeretnék látni” – mondta Kunhalmi, és megjegyezte, hogy Tiborcz István és Mészáros Lőrinc is szálljon be a költségekbe.

Konkrét javaslatok szintjén további béremelést javasolnak mind az egészségügyi, mind a szociális ellátásban. A munkanélküli támogatást az MSZP szerint 9 hónapra kellene növelni, és azt kérik, senki ne kapjon 100 ezer forintnál kevesebbet. Kunhalmi azt is elmondta:

a bérek minimum 75-80 százalékát vállalja át a kormány átmenetileg, ezt a forrást adják át a cégeknek!

Kérik az elbocsátási stopot is, vagyis azt, hogy átmenetileg ne lehessen kirúgni dolgozókat. A nyugdíjakkal kapcsolatban pedig azt szeretnék, hogy a kormány:

• az év végi nyugdíjkiegészítést hozza előre áprilisra
• a 2,8 százalékos helyett minimum 6,5 százalékos nyugdíjemelést hajtson végre
• hozza vissza a korengedményes nyugdíjat, amit 2011-ben megszüntettek.

Kunhalmi ezen kívül elmondta azt is, hogy a szocialist párt azt kéri, vezessenek be hatósági árat alapvető élelmiszerekre.

LMP: a kiadásokat is lehetne csökkenteni

Csárdi Antal országgyűlési képviselő online sajtótájékoztatón elmondta, hogy az egészségügyi rendszer számára 50 százalékos bérfejlesztést valósítsanak meg a most bejelentett 20 helyett. Hozzátette, nem csak a járvány idején kellene értékelni az egészségügyi dolgozók munkáját.

Az önkormányzatok az LMP szerint a védekezés frontvonalában vannak, hiszen az ő feladatuk az idősellátás, az otthon tartózkodó betegek ellátása és a hatósági karanténban lévők ellátása, ezért probléma, hogy nemcsak hogy nem segíti a kormány az önkormányzatokat, de a gépjárműadó elvonásával megszorítással él. Ezért azt kérik, támogassák inkább az önkormányzatok ellátási feladatait.

Csárdi ezen kívül arról is beszélt, hogy a kiadásokat is lehetne csökkenteni, például kihúzni a 2020-2021-es látványberuházásokat, és ezeknek a költségvetését hozzátenni a járványügyi finanszírozáshoz.

„Nem várhatjuk, hogy amíg tízezrek életei kerülnek veszélybe, mi stadionokat építsünk vagy a Liget-projekttel tönkretegyük a városligetet” – jelentette ki az LMP képviselője.

Párbeszéd: legalább 100 ezer forintos alapjövedelmet!

A párt szóvivője, Barabás Richárd úgy fogalmazott, szeretnék „kiegészíteni” Gulyásék javaslatcsomagját. Szerintük nem az egyszeri, 500 ezres kifizetés jelenti az egészségügyi dolgozók megbecsülését; a Párbeszéd úgy gondolja, 100 százalékos béremelésre lenne szükség.

A párt szerint a fokozódó munkanélküliség miatt fontos lenne, hogy senki ne maradjon pénz nélkül, ezért az azonnali alapjövedelem bevezetését követelik, legalább 100 ezer forintot. Így mindenkinek biztosan jutna gyógyszerre, élelemre, és segítené a gazdaságot, ha az emberek tudnának pénzt költeni.

Ahogy az MSZP, a Párbeszéd is felhozta, hogy a nagytőkések és oligarchák, akik állami megrendelésekből „hízlalták fel” a cégbirodalomaikat, most adjanak vissza a közösségnek egy szolidaritási alap segítségével.

DK: 20 pontos javaslatcsomag, 3000 milliárdot kell költeni a járványügyi védekezésre

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke élő Facebook videóban egy 20 pontos javaslatcsomagot jelentett be, amely 3000 milliárd forintjába kerülne Magyarországnak. A csomag többek között az alábbi javaslatokat tartalmazza:

• Tartsuk meg munkában, akiket lehet: adjunk a cégeknek bérkiegészítő támogatást, ha vállalják, hogy megtartják a munkavállalókat.
• Akiket elküldtek, azok kapják meg a korábbi bérük 80 százalékát. Akiket fizetés nélküli szabadságra küldtek, kapjanak tovább is béreket.
• Azok, akik még a koronavírus hatásai előtt lettek munkanélküliek, kapjanak 6 hónapnyi munkanélküli segélyt, esetleges meghosszabbítással.
• Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők kapjanak egyszeri 50 ezer forintot, a magasabb nyugdíjat kapó személyek jussanak egyszeri 10 ezer forinthoz.
• Az otthonápolók és a rokkantnyugdíjasok szintén kapjanak egyszeri 50 ezer forintot.
• Az egészségügyi és szociális szférában dolgozóknak 100 százalékos béremelés lenne szükséges.
• A szociális dologzók is kapjanak 500 ezer forint egyszeri támogatást.
• A közműszolgáltatásokat ne lehessen kikapcsolni járvány idején, adjunk moratóriumot a közműtartozások fizetésére is – bár később ezt kamattal kellene visszafizetniük az érintetteknek.
• A válság által különösen sújtott szektoroknak indítson  a kormány egy 400 milliárdos segítő programot.
• Az önkormányzatok megnövekedett feladatainak támogatására a szociális szférában egy 500 milliárd forintos, rendkívüli szociális alapot kellene létrehoznia a kormányak.

Jobbik: óriási az aránytalanság

Aránytalan, hogy azoknak a bankoknak, amelyek az elmúlt években tettek „földönfutóvá”, csak 55 milliárd forintot kell a járványügyi alapba tenniük – jelentette ki Ander Balázs, a Jobbik alelnöke a párt online sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, miután a magyar fuvarozókat senki nem segíti, a magyar állomány 40 százalékára csökkent, és egyre több itthon is a lengyel és román sofőr. Éppen ezért a Jobbik azt szeretné, hogy az ő kezüket se engedje el az állam, így a románokhoz hasonlóan támogatni kellene a magyar kamionosokat és cégeket is.

A Jobbik követeli továbbá azt is, hogy figyeljen oda a kormányzat a közúti áruforgalomban tevékenykedő szervezetek nyílt levelére, a sofőröket tegyék közfeladatot ellátó személyekké, a határállomásokon pedig ezek a dolgozók részesüljenek ingyenes gyorstesztben.