A kormányzó ANO párt miniszterelnöke és radikális trumpista koalíciós partnerük, az Autósok megkezdték az ellenzék ellehetetlenítését Prágában, és azon kívül is. A közmédia előfizetési díjaiba való beleavatkozást a média munkatársai egynapos sztrájkkal próbálták megakadályozni, és már az egyetemisták körei is szervezkednek a kormányzati tervek megállítására.

„Mi, a Cseh Rádió alkalmazottai, ma, 2026. november 3-án sztrájkolunk. Ez a 24 órás sztrájk az Alapjogi és Szabadságjogi Chartán alapul.

Hivatásunk gyakorlásához szükségünk van arra, hogy a Cseh Rádió független intézmény maradjon. Ez azt jelenti, hogy biztosítania kell a megfelelő munkakörülményeket – ideértve a szakmai autonómia jogát és azt, hogy munkánkat politikai vagy egyéb nyomás nélkül végezhessük.”

Ez a bejelentés fogadta azokat, akik a prágai rádió adására tekertek kedden éjfélkor. A rádión a beolvasó ezek után közölte, a közmédia előfizetési díjainak kormány által tervezett, teljes eltörlése pusztán arra szolgál, hogy az eddig biztos lábakon álló szerkesztőségi autonómiát a jobboldali hatalom végre megszüntesse, és a hatalom szája íze szerint való híradásokat tegyen lehetővé mind ott, mind pedig a köztelevízió csatornáin.

A bejelentés részletezte, az előfizetési díjak kiesése után a közmédia költségvetését – a máris fennálló magyarországi helyzethez hasonlóan – itt is csak az állami támogatás döntené el. Mivel pedig Andrej Babiš kormánya már régóta belengette, radikálisan visszavágná és leépítené a közmédia munkáját, a dolgozók több száz elbocsátástól, számos műsor végleges beszántásától és „lojális” szerkesztők felülről való kinevezésétől tarthatnak.

A kötelező köztévé- és rádió-előfizetési díjak 1953 óta léteznek Csehszlovákiában, majd a maradék Csehországban. Jelenleg minden, televízióval rendelkező háztartásnak havi 150 korona előfizetési díjat kell befizetnie a köztévé szolgáltatásaiért, ez nagyjából 2240 forintnak felel meg. A rádiószolgáltatásért további 55 koronát kell fizetni (kb. 820 forint). A linceszdíj-fizetés alól a vakok és gyengén látók, hallássérültek jelenleg is mentesülnek. A díjak általában biztosítja a közmédia közösségi alapú finanszírozását, és ami még ennél is fontosabb, a rádió és televízió így nem szorul reklámbevételek hajszolására sem.

Ennek ellenére a TV-díj eltörlése népszerű politikai ajánlatnak számított a jobboldali szavazók körében. Amikor azonban 2025 őszén Babiš pártja kormánykoalíciós szerződést kötött az újfasiszta, Tomio Okamura-féle SPD párttal és Filip Turek extravagáns influenszer Trump-mintára felépülő Autósok Önmagukért Szövetségével, a követelés, amely szerint „ne az adófizetők tartsák el az újságírókat”, bekerült a kormányprogramba.

A terv élesedését a napokban várják a parlamentben, és a törvényjavaslat hírére a köztévé mintegy 1376 rádiós és 2557 tévés munkatárs kezdett egynapos, figyelmeztető sztrájkba Prágában, Brnóban és Ostravában. Az egységesen kiálló médiamunkások hangsúlyozták: nem csupán és kizárólag állásukról, béreikről van szó, megítélésük szerint Babiš a jövőre gondolva „orbanizálná” a cseh közmédiát, hogy saját hatalma szolgálatába állítsa azt. Az előfizetési díj „megspórolásának” demagóg üzenete csupán ennek a tervnek az elfedésére szolgál – hangsúlyozták. Annak megszüntetése nagyjából 15 százalékkal kurtítaná meg a közmédia amúgy is csökkenő költségvetését, ezt a kiesést pedig az intézménynek megszorításokkal, elbocsátásokkal kellene kigazdálkodnia.

Ján Herger, a Cseh Rádió sztrájkbizottságának elnöke, szerkesztő és dokumentumfilmes nyilatkozatában közölte, a sztrájk melletti döntésüket érzékletesen bizonyította a hatalmas, országos érdeklődés és részvétel is:

„Itt az alkalmazottak valóban elsöprő többsége részt vesz a sztrájkban, függetlenül attól, hogy belső vagy külső sztrájkról van szó. A szám közel 1 400 fő, ami valóban nagyon sok. És éppen a sztrájkhoz csatlakozók nagy száma miatt ez jelentős hatással lesz a műsorszerkezetre és az adásra, amely kora reggeltől kezdve teljesen más lesz, mint amire az emberek szoktak. Sok műsort egyáltalán nem fognak sugározni; a hallgatók egyszerűen nem fogják hallani azokat aznap. Néhány állomás, a kisebb regionálisak, akár egyetlen úgynevezett vészhelyzeti hálózatba is össze kell, hogy vonuljanak, amelyen módosított műsorsorozatot fognak sugározni, hírekkel, majd néhány zenei blokkkal. 

Mert a hírek az alapvető dolog, amit minden körülmények között el kell juttatnunk a hallgatókhoz,” – mondta el, hozzátéve, a kormányfő már az első sztrájknapon „részben meghátrált” Míg korábban a törvényjavaslat szerint ugyanis a közmédia finanszírozását kizárólag az állami költségvetés rendezné, ezek után Babiš felvetette, talán mégsem ez az egyedüli megoldás hiszen „léteznek helyi önkormányzatok is” akik beszállhatnak ezekbe pénzzel. Ez viszont csupán apró engedmény, hiszen az állami, és így kormányzati kitettség veszélye ezzel csak alig mérséklődne.

Herger minderről elmondta, ha ez így van, az egy konstruktív lépés lenne, a cseh parlament alsóházát viszont a sztrájkoló újságírók továbbra is arra kérik, a törvénytervezetet vonja vissza, és „indítson valódi, minden pártot és az illetékes társadalmi szerveket is bevonó párbeszédet” a Cseh Rádió és Televízió átalakítási terveiről. Erről Babiš eddig egy szót sem szólt.

René Zavoral, a Cseh Rádió programigazgatója a nemzetközi média rendelkezésére bocsátott interjújában ugyancsak támogatásáról biztosította a sztrájkban részt vevőket és tiltakozókat. A helyzetet a szlovákiai RTVS megvédésére irányuló tüntetésekhez hasonlította, ahol Robert Fico ugyancsak politikai térnyerésre törekedett. A csehországi helyzetet Zavoral annyiban minősítette másnak, hogy az itteni kormánykoalíció tagjainak – különösen Oto Klempíř volt könnyűzenész és oktatási miniszter ténykedése – olyan nyíltan ellenséges, fenyegető hangnemben zajlott az elmúlt év során, hogy az immár a társadalom szélesebb rétegeinek haragját és ellenzését váltotta ki.

„Az elmúlt év során a kulturális miniszternek – őszintén szólva – sikerült gyakorlatilag az egész kulturális szektort maga ellen fordítania. És nem csak róluk van szó: a tudományos szféra is felháborodott, akárcsak számos más intézmény. Így a tiltakozás már jóval erősebb és nagyobb. Nem hiszem, hogy Szlovákiában pontosan ilyen volt a helyzet.

Ebben a tekintetben úgy vélem, hogy itt az ellenállás  helyzet jelenleg sokkal markánsabb, sokkal láthatóbb és sokkal erősebb. A társadalom szélesebb köréből sokkal több szervezet emeli fel a hangját a Cseh Rádió és a Cseh Televízió támogatására, és szerintem ez nagyon fontos.”

Az igazgató kifejezte, a maga részéről ő továbbra is a tárgyalásos megoldást keresi a képviselőkkel, a felháborodás nagy részét viszont a törvényjavaslat tárgyalásán a kormánypárti képviselők részéről eddig elhangzott, radikális vélemények okozták, a tiltakozások hevessége pedig szerinte erre adott reakciónak minősíthető. A cseh parlament alsóháza nemcsak a már fideszes törvényhozásból is ismert „gyorsított eljárást” alkalmazta az ellentmondásos tervek átvitelére, de október 24-én, amikor a tervezetet első olvasatban elfogadták, mindezt heves viták és ellenzéki ellenvetések közepette tették.

A folyamat kiváltotta még az Európai Műsorszolgáltatók Egyesületének (EBU) írásbeli tiltakozását is.

Michal Kubal, a köztelevízió igazgatója az AP hírügynökségnek viszont azt emelte ki, az egynapos sztrájk ténye és annak népszerűsége „példátlan” a cseh történelemben, és mindenképpen új alapokra helyezi a közmédia-törvényről eddig folyó vitát.

A sztrájk egész nap tartott, a rádió és televízió pedig minimális információszolgáltatásra korlátozódott. A munkát beszüntető újságírók pedig délután a fővárosban a Vencel térre vonultak, szimpatizánsaik kíséretében, ahol ismét ismertették helyzetüket. A miniszterelnöktől és a kormánytól pedig a munkájukat ellehetetlenítő törvényjavaslat visszavonását követelték.

A tiltakozás a nemzetközi újságíró-szervezetek, társadalmi szervezetek, szakszervezetek, egyetemi kari dékánok nyílt és teljes körű támogatását élvezi, és kormánykritikus közszereplők, valamint diákszervezetek is csatlakoztak a keddig megmozduláshoz.

A sztrájknap után az arról kérdezett, épp Varsóba, államközi találkozóra igyekvő Babiš miniszterelnök viszont szokásos, hűvös lazaságával próbálta csillapítani a kedélyeket. Közölte, például a sztrájk alatt a köztévé műsora „jobb volt mint általában”, és hozzátette, a sztrájk és a tüntetések a kormány elhatározásán nem változtatnak, hiszen a koalíciós programban tett vállalást teljesítenek, amikor az előfizetési díjakat kivezetnék:

„Ettől persze minden állampolgár alkotmányos joga a tiltakozás,” – tette még hozzá.

Oto Klempíř (Autósok), akinek a pártja már a 2025-ös választási kampányban is élesen kritizálta a közmédia szerintük ellenséges, részrehajló tudósításait, a törvénytervezet parlamenti vitájában azt állította, az általuk javasolt új finanszírozási modellnek „Európában számos példája adódik”, és az korántsem jelenti a közmédia függetlenségének elvesztését. A cseh tiltakozók viszont a magyar és részben a szlovák példa megérkezésétől tartanak,

ezért november 15-én a prágai Letná Parkba jelentettek be új tiltakozást, a média dolgozói pedig a sztrájkakciókat is folytatnák.